Elstartolt tehát a hazai szőlészeti-borászati ágazat legfontosabb seregszemléje, amely már több mint négy évtizede biztosít országos fórumot a magyar borászatok számára. A verseny presztízsét jelzi, hogy a mezőnybe kizárólag olyan minták kerülhetnek, amelyek a borvidéki válogatókon már bizonyították kiemelkedő minőségüket, így az országos döntő valóban a legjobb tételeket vonultatja fel. Az idei nevezések hűen mutatják a magyar borászat sokszínűségét: a mezőnyben továbbra is a fehérborok vannak többségben 605 mintával, de Villányból, Szekszárdról és Egerből is jelentős számban, összesen 288 tétellel képviseltetik magukat a vörösborok. A palettát 100 rozé és 2 siller teszi teljessé. A buborékos italok növekvő népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy idén 75 habzóbor és 29 gyöngyözőbor is versenybe száll.
A bírálatot egy több mint nyolcvan fős, széleskörű szakmai grémium végzi, amelyben borászok, sommelier-k, borakadémikusok, kereskedelmi szakemberek, oktatók és a gasztronómia jeles képviselői egyaránt helyet kaptak. A bírálat nem csupán a kiemelkedő borok kiválasztásáról szól, hanem fontos szakmai visszajelzést is ad a termelőknek boraik minőségéről és az aktuális piaci trendekről.
Fagy, fitoplazma, piaci kihívások: az ágazatnak össze kell fognia
Frittmann János, a HNT elnöke a verseny megnyitóján elmondott köszöntőjében hangsúlyozta, hogy az Országos Borverseny idei mezőnye a magyar borászat szakmai erejét mutatja meg egy olyan időszakban, amikor az ágazatnak több komoly kihívásra is választ kell adnia. A tavaszi fagykárok sok termelőnél súlyos veszteséget okoztak, ezért a HNT egy rendkívüli kezdeményezést indított az érintett gazdák támogatására. A szervezet emellett arra ösztönzi a termelőket, hogy használják ki a támogatási és kárbejelentési lehetőségeket, mert – mint kiemelték – célzott segítséget csak pontos és időben érkező adatok alapján lehet nyújtani.
A megnyitón elhangzott, hogy a fitoplazma terjedése egy olyan égető probléma, amelynek kezelése csak közös fellépéssel lehetséges. A betegség elleni védekezésben a megelőzés, a tudásmegosztás és az ágazat szereplőinek szoros együttműködése lehet a leghatékonyabb eszköz. A HNT elnöke szerint a magyar borágazat ereje éppen ebben az összefogásban rejlik. A termelők, kutatók, hatóságok és a szakmai szervezetek közös munkája képes hosszú távon megerősíteni a hazai szőlőtermesztést és borászatot.
Fotó: Hegyközségek Nemzeti Tanácsa
Átalakulóban a fogyasztási szokások
A magyar bor jövőjét nem csupán a termelési kihívások, hanem a fogyasztói szokások átalakulása is alapvetően meghatározza. A HNT friss kutatása szerint a 18-40 éves korosztálynak nagyon erős a bizalma a magyar borokban, és nyitottak is a borfogyasztásra, de leginkább csak alkalmanként választják azt. Döntéseikben egyre nagyobb szerepet kap a minőség, az ár-érték arány és az, hogy a választott bor illeszkedjen az adott alkalomhoz. Ez arra utal, hogy a magyar bornak van helye a fiatalabb generációk életében, amennyiben a minőség mellé hiteles történet, átélhető üzenet és a mai fogyasztói igényekhez illeszkedő kínálat társul.
„A bor sokkal több, mint egy termék. Egyszerre kultúra, közösség és identitás. Egy pohár borban ott van a termőhely karaktere, a szőlősgazda munkája, a borász tudása és az a több évszázados hagyomány, amelyre a magyar borágazat épül. Azonban ma már nem elég jó bort készíteni, meg kell tudnunk mutatni azt az értéket is, amely a palack mögött van: a borvidéket, az embert, a közösséget és az élményt” – mondta Frittmann János, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke.
Hollósi Dávid, a főtámogató MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója szerint a borágazat olyan fordulóponthoz érkezett, ahol a hagyományos alapértékek továbbra is fontosak, ugyanakkor a gondolkodásmódot és a működést is hozzá kell igazítani a megváltozott gazdasági és fogyasztói környezethez. „Az elmúlt években világszinten átalakultak a fogyasztási szokások, új generációk jelentek meg a piacon, miközben a termelési és finanszírozási környezet is egyre nagyobb kihívások elé állítja az ágazat szereplőit. A magyar borászat nincs egyedül ezekkel a kihívásokkal, az egész európai borpiac hasonló változásokkal néz szembe” – mondta.
Az ügyvezető igazgató hozzátette, az MBH Bank hosszú évek óta elkötelezett partnere a hazai szőlészetnek és borászatnak, és a borágazat finanszírozásban betöltött vezető szerepe mellett több mint egy évtizede kiemelten támogatja az Országos Borversenyt és a szakmai közösséget is. „Meggyőződésünk, hogy a következő időszakban a versenyképesség erősítése, a technológiai fejlesztések és az alkalmazkodóképesség lesz a magyar borászat sikerének kulcsa” – fogalmazott Hollósi Dávid.
Hollósi Dávid, a főtámogató MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója – Fotó: Hegyközségek Nemzeti Tanácsa
Új zsűritagokkal tér vissza a nagyközönség bora
A tavalyi sikeren felbuzdulva idén is folytatódik a Nagyközönség Bora kezdeményezés az Országos Borversenyen. A szakmai zsűri mellett ezúttal is egy rendhagyó csapat kóstolja végig a tételeket: a gasztronómia, a divat, a zene, a sport és a tartalomgyártás világából érkező ismert arcok saját ízlésük alapján választják ki kedvenceiket.
Hack Barnabás séf, Tomcsányi Dóra divattervező, Kabát Péter korábbi válogatott labdarúgó, Paulina énekesnő, valamint Szabó-Thalmeiner Dóra és Csiky Beatrix gasztro-tartalomkészítők azt keresik, mely borok működnek igazán jól a hétköznapi pillanatokban, egy vacsora mellett, baráti összejöveteleken vagy akár egy kellemes nyári estén.
A kezdeményezés célja, hogy a borokat közelebb hozza azokhoz is, akik nem feltétlenül szakértőként, hanem élmény alapján választanak. Mert egy jó bornál nem csak az számít, hány díjat nyert, hanem az is, mennyire könnyű szeretni és milyen alkalmakhoz tud kapcsolódni.
Indexkép:
