Ahogy közeledik az április, országszerte erősödik a gyümölcstermesztők aggodalma a tavaszi fagykárok miatt. A veszély elsősorban a korán virágzó ültetvényeket fenyegeti, különösen a kajszi- és az őszibarackfákat.
A szakemberek szerint különösen problémás az úgynevezett szárító fagy, amely 10–15 km/órás széllel érkezik. Az ilyen típusú lehűlés ellen gyakorlatilag nincs hatékony védekezési mód: sem a légkeverés, sem az ültetvényfűtés, sem pedig a fagyvédelmi öntözés nem nyújt megfelelő megoldást.
Jelentős területen termesztenek kajszit és őszibarackot
Magyarországon összesen mintegy 5000 hektáron termesztenek kajszit és őszibarackot. Ebből 2800 hektárt foglal el a kajszi, míg az őszibarack 2300 hektáron terem. Ez a mintegy 70 ezer hektáros hazai gyümölcstermő terület körülbelül 8 százalékát jelenti.
A fagyvédelmi technológiák azonban még mindig viszonylag kis területen elérhetők: a teljes gyümölcstermő felület mindössze 10 százalékán alkalmaznak hatékony védelmi rendszereket. Bár egy-egy erősebb lehűlés idején több tízezer hektáron próbálnak védekezni a gazdák, igazán korszerű és hatékony eszközök csak körülbelül tízezer hektáron állnak rendelkezésre.
A tavalyi év súlyos figyelmeztetés volt
A termelők számára még mindig élénken él a tavalyi év emléke: a tavaszi fagyok az évszázad egyik legsúlyosabb kárát okozták a hazai szőlő- és gyümölcsültetvényekben. A terméskiesés sok helyen 50–90 százalék között alakult.
Ez egyértelművé tette, hogy a termelők megélhetése érdekében korszerű és hatékony fagyvédelmi megoldásokra van szükség.
.jpg "fagy")
Napjainkban már egyre több gyümölcstermesztő foglalkozik tudatosan a fagyvédelem kérdésével – Fotó: Pixabay
Kedvező állapotban várják a tavaszt a gyümölcsösök
A csapadékos télnek köszönhetően a dél-alföldi gyümölcsültetvények jelenleg jó kondícióban várják a tavaszt. A fák a mély nyugalmi állapotból nem léptek ki idő előtt, ami a korábbi években gyakran megtörtént a szokatlan időjárási hatások miatt.
Ez kedvező kiindulási helyzetet jelent a következő hetekre és hónapokra. Ennek ellenére a szakemberek hangsúlyozzák, hogy a fagykár elleni rendszereket folyamatosan készenlétben kell tartani, hogy szükség esetén azonnal bevethetők legyenek.
Kombinált védekezési módszerek lehetnek a leghatékonyabbak
A szakértők szerint a leghatékonyabb megoldás az lehet, ha a légkeveréses technológiát ültetvényfűtéssel kombinálják.
A szélgépek üzemeltetési költsége viszonylag alacsony, ugyanakkor a beruházási költségük magas. Jó hír viszont, hogy ezekre 60–70 százalékos intenzitású beruházási támogatás is elérhető. Ilyen módszerekkel például egy mínusz 2 Celsius-fokos fagy ellen még sikeresen lehet védekezni.
Egyre több termelő gondolkodik előre
Napjainkban már egyre több gyümölcstermesztő foglalkozik tudatosan a fagyvédelem kérdésével, és előre tervez a védekezési lehetőségekkel. A technológiai lehetőségek szélesek, azonban a megvalósítást sok esetben a pénzügyi keretek határozzák meg.
Ráadásul csak a betakarítás után derül ki, hogy a befektetett költségeket végül megfizeti-e a piac. Fagykáros években a kínálat csökken, ami általában áremelkedést hoz, ám a gazdálkodás végső soron mindig gazdasági kérdés.
Hosszú távon csak a védekezés jelenthet megoldást
A szakemberek szerint azoknak a termelőknek, akik 5–10 év múlva is gyümölcstermesztéssel szeretnének foglalkozni, nincs más választásuk: a korszerű fagyvédelembe való beruházás elkerülhetetlen.
Ugyanakkor azt is fontos látni, hogy a gyakori szárító fagyok ellen továbbra sincs hatékony védekezési mód, így ez a kockázat a jövőben is része marad a gyümölcstermesztésnek.
Forrás: novenyvedoszer.hu
Indexkép: shutterstock.com
