A mezőgazdaságban 2026-ban több súlyos probléma is láthatóvá vált, amelyek immár nem csupán kopogtatnak, hanem valósággal dörömbölnek az ágazat kapuján. Bóna Szabolcs leendő agrárminiszter közösségi oldalán közzétett bejegyzése és a soltvadkerti szőlőültetvényekről megosztott, elfeketedett hajtásokat ábrázoló fotók világosan jelzik: a helyzet kritikus. A politikus megjegyezte, az elmúlt években elmaradt a megfelelő felkészülés a klímaváltozás hatásaira, valamint a nemzetközi piaci viszonyok dinamikus átalakulására is.
A poszt alatt valóságos panaszáradat indult meg a gazdák részéről, rávilágítva arra, hogy a kár nem lokális, hanem országos méretű. Többen jelezték, hogy míg a szőlő a Kiskunságban szenvedett óriási veszteségeket, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a gyümölcsállományok, különösen az almaültetvények kerültek végveszélybe. Vannak gazdálkodók, akik számára ez már a zsinórban második vagy harmadik olyan év, amikor a teljes termésük odalett a sorozatos fagyok miatt.
Válságban a gyümölcságazat: Szabolcstól Csongrádig mindenütt pusztított a fagy
A hozzászólások alapján kirajzolódik a magyar mezőgazdaság egyik legnagyobb jelenkori tragédiája. Egy gazda kiemelte, hogy Szabolcsban, amely az ország egyik legfontosabb almatermő vidéke, szinte semmi nem maradt az ültetvényeken. A kétségbeesett termelők azt kérdezik: ki képes egyáltalán elkezdeni a negyedik évet bevétel nélkül?
A károk nem álltak meg az északkeleti régiónál; Csongrád-Bokros környékén és Orgoványnál is jelentős százalékban fagyott el a szőlő. Volt olyan hozzászóló, aki Kiskőrös felé autózva döbbenetes látványról számolt be: az út menti ültetvények nem zöldellnek, hanem feketéllnek a fagytól.
Technológia kontra természet: elmélet vagy gyakorlat?
A poszt alatt élénk vita alakult ki a megoldási lehetőségekről is. Egyesek a modern technológiákban, például a drónos fagyvédelemben vagy az öntözésfejlesztésben látják a kiutat, hangsúlyozva, hogy a hagyományos füstölés vagy szélgépek sokszor csak pontszerű védelmet nyújtanak és rendkívül költségesek. Ezzel szemben a gyakorló gazdák szkeptikusak: a mínusz 7 fokos extrém hideg ellen a jelenlegi technológiák fele szerintük „csak szöveg”, és valós védelmet nem nyújtanak.
Többen a vízügyi rendezést sürgetik, mondván: „csak a csatornák legyenek tele vízzel, a többit megoldjuk mi, gazdák”. Mások a kárenyhítési rendszer igazságtalanságait és a bürokráciát kritizálták, kiemelve, hogy sokan már be sem adják az igényüket, mert a kapott összeg köszönőviszonyban sincs a tényleges veszteségekkel.
Új alapokra helyezett agrárpolitika?
A leendő miniszter hangsúlyozta: sok feladat vár az új vezetésre, és az elmaradt teendők feltérképezéséhez őszinteségre és szoros együttműködésre van szükség. A cél az, hogy ne csak tüneti kezelések, hanem valódi, hosszú távú megoldások szülessenek.
„Mi készülünk a munkára, az együttműködésre” – fogalmazott a bejegyzésben, hozzátéve, hogy a gazdák sok helyen, például Győr-Moson-Sopron megyében is, magukra maradtak az elmúlt időszakban.
A szakmai hozzászólások között felmerült az extenzív állattartás felé való elmozdulás lehetősége is, mivel a szőlőt nemcsak az időjárás, hanem olyan betegségek is sújtják, mint az aranyszínű sárgaság. Az üzenet egyértelmű: a magyar mezőgazdaság válaszút előtt áll, ahol a hagyományos módszerek már nem elegendőek a klímaváltozás „dörömbölő” hatásai ellen.
Forrás és kép: Facebook
