A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) vezetője a környezeti terhelés mérséklését és a vízi járművek üzemeltetése során keletkező szennyezések visszaszorítását sürgeti. Vasas Gábor az MTI-nek adott tájékoztatásában kifejtette, hogy a hajózási idény kezdetével alapvető fontosságú tudatosítani: a szabadidős és sportcélú hajózás hosszú távú lehetőségei elválaszthatatlanok a tó biológiai és ökológiai egyensúlyától.
A szakember rámutatott, hogy bár a tó vízminősége jelenleg még kiváló paraméterekkel rendelkezik, a higiéniai és környezetvédelmi kockázatok folyamatosan emelkednek. Ennek egyik fő oka, hogy
a vitorlások, motoros vízi járművek és csónakok tulajdonosainak egy hányada továbbra sem gondoskodik a keletkező szennyvíz előírásszerű elhelyezéséről.
A tó terhelése az utóbbi esztendőkben jelentősen fokozódott, miközben a globális felmelegedés és a klímaváltozás hatásai – például a víz hőmérsékletének emelkedése és a vízháztartás átalakulása – sokkal sérülékenyebbé tették a magyar tengert. Mivel a Sió-zsilip hosszú ideje zárva van, minden idegen anyag, amely a vízbe kerül, felhalmozódik a zárt rendszerben.
A kutatóintézet mérési adatai megerősítették a helyszíni tapasztalatokat: a nagyobb hajócsoportosulások és a kikötők közvetlen környezetében számottevően magasabb szennyezettségi szinteket mértek. Vasas Gábor hangsúlyozta, hogy a kutatók feladata a tudományos alapokon nyugvó javaslattétel és a társadalmi szemléletformálás, a konkrét szabályozás és ellenőrzés pedig a jogalkotók, illetve a hatóságok hatásköre.
A tihanyi székhelyű intézet két kiemelt területet határozott meg, ahol azonnali beavatkozásra van szükség a hajósközösség részéről. Az egyik legsürgetőbb feladat a fedélzeti szennyvíz kezelésének reformja.
Annak ellenére, hogy a kikötői infrastruktúra alkalmas a hulladék biztonságos és szabályos befogadására, a vízbe engedett szennyvíz továbbra is komoly egészségügyi kockázatot jelent, emellett pedig nagy mértékben serkenti a nemkívánatos algásodási folyamatokat, felborítva a halállomány és az apró vízi élőlények életterét.
A másik kritikus pont a karbantartási munkálatok során alkalmazott kémiai szerek használata. A hajótestek tisztításához és az algásodás gátlásához gyakran olyan vegyületeket vesznek igénybe, amelyek közvetlen módon mérgezik az élővilágot. A BLKI szakértői azt javasolják, hogy a hajósok részesítsék előnyben a környezetkímélő, biológiai úton lebomló alternatívákat, minimalizálják a vegyszerhasználatot, és ahol csak lehetséges, válasszák a mechanikai tisztítási módszereket. Emellett elengedhetetlen a mosás során keletkező technológiai víz megfelelő elvezetése és kezelése is.
A kutatóintézet álláspontja szerint a tó intenzív használata és a környezeti változások egy olyan fordulóponthoz vezettek, ahol a korábbi, elnézőbb gyakorlatok már tarthatatlanok. A fenntartható hajózás nem korlátozást, hanem egy magasabb szintű minőségi szemléletet jelent, amely biztosítja, hogy a fürdőzők, a horgászok és a természet szerelmesei még hosszú ideig élvezhessék a Balaton páratlan adottságait.
Forrás: MTI
Indexkép: illusztráció/Shutterstock
