Az elmúlt egy hétben változékony, gyakran csapadékos időben volt részünk, ugyanakkor az igazi tavaszi időjárás is megérkezett. A nappali 10 fok felletti hőmérsékletek mellett éjszakánként még sokfelé hűlt jóval fagypont alá a levegő, ami az őszi kalászosok felfagyásának veszélyével is jár. A folytatásban is nagy napi hőingásra, de a jövő héten már kisebb területre kiterjedő fagyokra lehet számítani. Jelentősebb csapadék nem valószínű, kedden és szerdán lehetnek néhol záporok, így száradni, szikkadni tud majd a talajfelszín.
A mögöttünk álló egy hétben minden nap esett több-kevesebb csapadék valahol az országban. Számottevő, 5-10 mm-t meghaladó mennyiség a múlt csütörtökön az északi országrészben, pénteken pedig nyugaton, délnyugaton esett, ekkor még sokfelé hó, majd hétfőn északkeleten már eső formájában. Pénteken a nyugati vármegyékben, ahol a havazáshoz erős, néhol viharos szél is társult jelentős hóviharok is kialakultak (1. ábra).
Péntek reggelre az Északi-középhegység térségében, és a nyugati határszélen, majd szombat reggelre a Dunántúlon is többfelé alakult ki vastag, de csak átmeneti hótakaró (2. ábra).
A tél a hét végén hamar tavaszra váltott, és hétfőn Esztergom környékén, majd este a délkeleti országrészben, kedden pedig a Miskolc-Békéscsaba vonal mentén már zivatarok alakultak ki, utóbbiak jéggel jártak együtt. Így az elmúlt tíz nap csapadékmennyisége hazánk nagy részén 5 és 15 mm között alakult, a nyugati és délnyugati országrészekben valamint északkeleten 20-35 mm esett (3. ábra).
1. ábra Az elmúlt 24 óra legerősebb széllökése 2026. február 21-én reggel 7 óráig (km/h) – Forrás: HungaroMet
2. ábra Hóvastagság értékek 2026. február 21-én reggel 7 órakor (cm) – Forrás: HungaroMet
3. ábra 10 napos csapadékösszeg 2026. február 25-ig (mm) – Forrás: HungaroMet
Az átlagosnál jóval szárazabb december után az idei január hazánk jelentős részén, különösen délen és délkeleten csapadékosabb volt a szokásosnál, ahogy a legtöbb helyen februárban is több esett, mint a sokéves átlag (4. ábra). A télen hullott összes csapadék viszont csak a déli országrészben és a keleti határszélen haladta meg többfelé a 100 mm-t, nagy területen mindössze 60-90 mm esett (5. ábra), ami 15-45 mm-rel kevesebb a sokéves átlagnál (6. ábra).
4. ábra Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2026. február 25-ig (mm) – Forrás: HungaroMet
5. ábra 90 napos csapadékösszeg 2026. február 18-ig (mm) – Forrás: HungaroMet
6. ábra Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2026. február 25-ig (mm) – Forrás: HungaroMet
A talaj felső egy méteres rétegének feltöltődése az Alföldön többfelé nem történt meg a tél végére (7. ábra), jellemzően 30-50, néhol 50-70 mm hiányzik a telítettséghez (8. ábra). Ugyanakkor a rossz vízáteresztő képességű talajokon a Tiszántúlon belvízfoltok is előfordulnak.
A hőmérséklet összességében 2-4 fokkal magasabban alakult az elmúlt napokban az ilyenkor szokásosnál. Éjszakánként többször, többfelé hűlt -1 és -5 fok közé a levegő (9. ábra), de a hétfőre és keddre virradó éjszakákon sokfelé +4 fok fölött alakultak a minimum értékek is. A maximumok is elég tág határok közt változtak. A csütörtökön átvonult hidegfront mögött az északi országrészben alig emelkedett fagypont fölé a hőmérséklet, míg délen 10 fok fölé melegedett a levegő. A számottevő melegedés vasárnap kezdődött, hétfőn pedig már sokfelé 14-17 fok közötti értékeket mérhettünk.
7. ábra Talajnedvesség a talaj felső egy méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2026. február 25-én (%) – Forrás: HungaroMet
8. ábra A talaj felső egy méteres rétegének telítettséghez képesti vízhiánya 2026. február 25-én (mm) – Forrás: HungaroMet
9. ábra Minimum hőmérsékletek 2026. február 26-án (Celsius fok) – Forrás: HungaroMet
A repce és az őszi kalászosok nyugalmi állapota véget ért. Az őszi búzában a tél végi, tavasz eleji felfagyás okozhat több problémát, amikor a nagyon nedves talaj több ciklusban éjjel megfagy, nappal pedig kienged. Ilyenkor a megemelkedett talaj miatt a növény gyökerei sérülhetnek, a megoldás erre a hengerezés. Az Alföld középső és déli részein a mélyebb talajrétegek (50-60 cm alatt) továbbra is szárazak, a vegetációs időszak kezdetéig legalább a fölső egy méternek föl kellene töltődnie, hogy nyáron legyen tartalék nedvesség a növények számára.
A gyümölcsfák és a szőlő nedvkeringése is beindul lassan. A mogyoró már északon is virágzik (10. ábra), a som virágrügyei megpattantak, de a déli országrészben már a korai csonthéjasok rügyei is duzzadnak.
10. ábra Virágzó mogyoró Miskolc térségében 2026. február 16-án – Fotó: Kovács Attila
Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon* (11. és 12. ábra).
- Szeptember első felében országszerte megszűnt vagy jelentősen mérséklődött a nyár nagy részére jellemző aszály. A csapadék igen jól jött a frissen elvetett repce csírázásához és keléséhez, amit ezt követően száraz, nyáriasan meleg idő segített.
- Szeptember utolsó hetében hűlt le jelentősen az idő, és bár többször, többfelé voltak kisebb esők, záporok, összességében szeptemberben és október első két dekádjában is jóval kevesebb csapadék hullott a szokásosnál. A repce szeptemberben jellemzően kellően megerősödött (bár a déli országrészben hiányosan kelt táblák is előfordultak), az őszi kalászosokat főként az Alföldön száraz, poros talajba vetették.
- Október utolsó dekádjában érkezett országos csapadék, ami sokat segített az állományok korai fejlődésében, de a délkeleti országrészben nem esett elegendő, arrafelé csak november második hétvégéjén nedvesedett át a talaj fölső rétege.
- November második felében országszerte jelentős csapadék hullott részben hó formájában, és bár ekkor is a délkeleti országrészben esett a kisebb mennyiség, de az őszi vetések gyökérzónája ott is átnedvesedett.
- Szinte az egész decembert őszies, borongós, szinte fagymentes és többnyire száraz idő jellemezte, sem hó, sem pedig hideg nem érkezett, így az Alföld talajainak 20-30 cm alatti rétegei szárazon fordultak 2026-ra.
- Az új év hideggel és havazással indult, január 8-ra országos, összefüggő, 5-20 cm-es hóréteg alakult ki, mely bő két hétig meg is maradt. A havas felszín miatt kemény hideg is volt, többfelé -15 fok alá hűlt a levegő. Az őszi vetéseket a fagykártól a hóréteg védte.
- Január utolsó dekádjától jelentősen megenyhült és csapadékosra fordult az idő, így tovább nőtt a talajok nedvességtartalma, ugyanakkor februárban több hullámban is tavaszias hőmérsékletek zavarták az állományok nyugalmi állapotát.
11. ábra Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Győr térségére 2026. február 25-ig (részletes magyarázat a szövegben) – Forrás: HungaroMet
12. ábra Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2026. február 25-ig (részletes magyarázat a szövegben) – Forrás: HungaroMet
A szeptember elejétől összegzett csapadékmennyiség hazánk jelentős részén 20-40 mm-rel elmarad az optimálistól, ugyanakkor északon és délnyugaton helyenként 20-70 mm-rel meghaladja azt. A hőösszeg országszerte az optimális érték fölött alakul.
Az előttünk álló 8-10 napban is folytatódik a száraz, jórészt napos, tavasziasan enyhe időjárás. Elszórt záporokra, esetleg zivatarokra a jövő kedden és szerdán lehet számítani, a többi napon nem valószínű csapadék. Így a felszín közeli talajréteg száradása, szikkadása várható.
Az éjszakai fagyok egyre kisebb területen lesznek jellemzőek, hétfőtől már csak elszórtan, főként a fagyzugokban csökken 0 fok alá a hőmérséklet. A nappali felmelegedés is erősödik kissé pénteken még 10-15 fok közötti, a hétvégétől már 12-17 fok közötti maximumokat mérhetünk.
* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. November 20-ig a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegének nedvességtartalmát ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
Forrás: HungaroMet
Indexkép: shutterstock.com
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)