A PREGA konferencián a jubileum apropóján beszélgettünk Daoda Zoltán szakmai igazgatóval az indulás kockázatairól, a piac megelőzéséről és arról, mi várható a talajbiológia következő nagy korszakában.

Az AGRO.bio neve mára egyet jelent a talajmikrobiológiai innovációval Magyarországon. A cég 25 év alatt olyan szakmai és mérési hátteret épített fel, amely ma már több tízezer hektáron zajló talajmegújító programokban testesül meg. Daoda Zoltán alapító a kezdetektől részese ennek az útnak – egy olyan történetnek, amely lakásra felvett jelzáloghitellel és komoly szakmai ellenszélben indult.

Lakásfedezetből talajforradalom

„Az indulás nem 25 éve kezdődött, hanem jóval hamarabb” – idézte fel Daoda Zoltán. A történet gyökerei a ʼ90-es évek végére nyúlnak vissza, amikor alapítótársával, Márton Józseffel a Phylaxia Pharma Nyrt.-nél dolgoztak, és megismerték az akkori talajbaktérium-termékeket. Már abban az időben úgy látták: a talajbiológia jóval többre hivatott annál, mint amit a piac és a szakma gondolt róla.

2000 nyarán egy véletlen budapesti találkozás új lendületet adott az elképzeléseknek. Dr. Ott István mikrobiológussal közösen 2001 januárjára megszerezték az első két termék – a BactoFil® A és BactoFil B® – forgalmazási engedélyét. Gyártóhely azonban még nem volt, a finanszírozás pedig saját erőből történt.

– A saját lakásainkra vettünk fel jelzáloghitelt. Utólag visszanézve ez merész, sőt kemény vállalkozásnak bizonyult, de

akkora hit volt bennünk, hogy semmi nem tudott visszafogni minket

– mondta az igazgató.

Az első évek küzdelmesek voltak: az EU-csatlakozásig a műtrágya jelentős támogatást élvezett, így a mikrobiológiai készítményekkel szemben komoly versenyhátrány mutatkozott. A piac azonban lassan elkezdett nyitni.

Minőség gyógyszerszinten

Az AGRO.bio mára az egykori Gyógyszerkutató Intézet kísérleti fermentációs üzemében gyártatja termékeit, gyakorlatilag gyógyszerminőségben. ISO 9001 és 14001 minősítéssel, szigorú minőségbiztosítási rendszerrel dolgoznak – ami élő mikrobiológiai termékek esetében különösen kritikus.

„Mi nem kivonatokkal, nem élettelen anyagokkal dolgozunk, hanem élő szervezetekkel. A terméknek a szavatossági idő végén is ugyanazt a teljesítményt kell nyújtania, mint a legelején” – hangsúlyozta Daoda Zoltán.

A technológiai innováció egyik mérföldköve volt, amikor a korábbi 10 literes dózis helyett koncentrált formulát vezettek be: 10 literből 9 liter vizet kivontak, miközben a hatóanyagszint, az élő sejtek száma változatlan maradt. A logisztika és az anyagmozgatás ezzel drasztikusan egyszerűsödött.

Demófarmok és mért adatok

Az AGRO.bio tudatosan a mérhető eredményekre épít. Mintegy 10 demófarmon, akár hatéves programokban vizsgálták a talajélet változásait, a humusztartalom alakulását, a vízmegtartó képességet és a termésstabilitást.

„Mi mért adatok alapján kommunikálunk, nem vágyakat fogalmazunk meg. Saját adataink vannak, nem mások eredményeivel ékeskedünk” – fogalmazott az ügyvezető.

Daoda Zoltán

Daoda Zoltán: Akkora hit volt bennünk, hogy semmi nem tudott visszafogni minket – Fotó: Agroinform.hu

Az elmúlt években a termékportfólió is jelentősen bővült. A klasszikus talajoltók mellett növényspecifikus készítmények is megjelentek – kukoricához, napraforgóhoz, repcéhez, gabonához –, valamint mikorrhiza gombák és egyedülálló alga- és talajalga-készítmények is.

Utóbbi a víz- és szélerózió elleni védekezésben kínál új megoldást. A vízvisszatartás kérdése különösen aktuális a klímaváltozás és az egyre gyakoribb aszályos időszakok fényében.

Vízmegtartás: nem kommunikáció, hanem talajállapot

Daoda Zoltán szerint a vízvisszatartásról ma sok szó esik, de a lényeg a talaj fizikai, kémiai és biológiai állapotának együttes javítása.

– Nem a támogatásorientált rendszerekben hiszek, hanem a szakmai döntésekben. A talajművelés, a szervesanyag-menedzsment és a talajbiológia tudatos átalakítása nélkül nincs valódi vízmegtartás – mondta.

A tömörödött, szerves anyagban szegény talaj nem képes felvenni és megtartani sem az öntözővizet, sem a csapadékot. A talajdegradáció ma már nem lassítható pusztán részmegoldásokkal – komplex szemléletváltás szükséges.

A következő korszak: biológiai növényvédelem

Az AGRO.bio a biológiai növényvédelemben látja a következő évtized egyik legnagyobb lehetőségét. A hatóanyagkivonások és növényvédőszer-tiltások miatt egyre több feladat vár mikrobiológiai megoldásra.

Az EU-s engedélyeztetés azonban komoly kihívás: egy-egy új biológiai gombaölő termék piacra vitele akár 3 millió eurós költséggel járhat. A cég kutatási programjai között szerepelnek aszálytűrést fokozó mikrobiológiai, élő algás termékek is. Egy jelenleg futó, nemzetközi EUREKA-projekt célja például, hogy élő algák segítségével növeljék a növények szárazságtűrését.

– Ha nem két hét alatt szárad el a növény, hanem négy hét alatt, az már komoly előny. A cél az, hogy kitoljuk azt az időszakot, amíg a növény jó kondícióban marad – fogalmazott a szakmai igazgató. – Így van esélye a túlélésre, a termés beérlelésére.

Hit, amely 25 éve tart

A jubileum kapcsán Daoda Zoltán azt mondta: ha ma kezdené, sok minden más lenne – de ha 25 évvel visszamenne az időben, az adott helyzetben valószínűleg ugyanígy döntene.

Rendkívüli módon megelőztük a piacot. Amit ma sokan újdonságként mutatnak be, azt mi már évekkel ezelőtt kipróbáltuk és kommunikáltuk. És ez nem nagyképűség, hanem jogos büszkeség – mondta.

Az AGRO.bio 25 éves története nemcsak egy cég sikertörténete, hanem annak bizonyítéka is, hogy a talajélet helyreállítása nem trend, hanem stratégiai kérdés. A következő korszak pedig – a biológiai növényvédelem, a stressztűrés és a precíz talajmenedzsment – már most formálódik.

Indexkép: Agroinform/Horváth Attila