Az utóbbi időszakban egyre több szőlőültetvényt számolnak fel Magyarországon a fitoplazmás fertőzés terjedése miatt. Ugyanakkor a kutatók szerint körvonalazódnak olyan megoldások, amelyek hosszabb távon mérsékelhetik a károkat. A témáról a Tokaj-Hegyalja Egyetemen rendezett Furmint Summit 2026 konferencián is szó esett, ahol a szakma képviselői a legfontosabb kihívásokat és lehetséges válaszokat vitatták meg.

Az aranyszínű sárgaság és terjedésének oka

Az aranyszínű sárgaság egy európai eredetű, fitoplazma által okozott betegség. A kórokozót az Észak-Amerikából származó amerikai szőlőkabóca terjeszti, amely mára egész Európában, így Magyarországon is elterjedt.

A fitoplazma sejtfal nélküli baktérium, amely a növény háncsrészében telepszik meg. Itt gátolja a cukorszállítást és a cukorképződést, ami a tőkék legyengüléséhez, majd pusztulásához vezet. A jelenséget a szakemberek szemléletesen „növényi cukorbetegségként” is emlegetik.

A fertőzés különösen a délnyugat-magyarországi borvidékeken – például Zala vármegyében és a badacsonyi térségben – okozott súlyos károkat, több helyen teljes ültetvények kivágására kényszerültek a termelők.

Természetes ellenálló képesség egyes fajtáknál

Kovács Barnabás, a Tokaj-Hegyalja Egyetem docense kutatási eredményeiről számolt be. Elmondása szerint megfigyelések igazolták, hogy bizonyos szőlőfajták hatékonyabban képesek olyan vegyületek kiválasztására, amelyek gátolják a fertőzés terjedését.

Az úgynevezett növényi immunerősítők – például a rezveratrol, a szalicilsav és a jászbórsav – alkalmazása elősegítheti, hogy a növények visszaszorítsák a kórokozót. Kísérletek során azt tapasztalták, hogy egyes toleránsabb fajtáknál az immunerősítők használata után két hónappal már nem volt kimutatható mennyiségű fitoplazma a növényekben.

Ez arra utal, hogy léteznek olyan genetikai tulajdonságokkal rendelkező európai szőlőfajták, amelyek képesek lehetnek az ellenállásra. A szakember szerint ez reménykeltő fejlemény, mert hagyományos nemesítési módszerekkel a jövőben más fajták ellenálló képessége is fokozható.

Rövid távú védekezés: a kabócák irtása

Jelenleg a leghatékonyabb rövid távú védekezési módszer a kabócák gyérítése. A hatóságok több térségben kötelezővé tették a rovar elleni védekezést, mivel a fitoplazma terjedése másként nem fékezhető meg.

Ez a megoldás azonban nem tekinthető ideálisnak. A rovarölő szerek alkalmazása különösen az ökológiai és biodinamikus gazdálkodók számára jelent komoly kihívást, mivel a készítmények nem kizárólag a kabócát pusztítják, hanem más rovarfajokra is hatással lehetnek. A szelektív védekezés jelenleg gyakorlatilag nem megoldható.

szőlő

A fitoplazma nem vár: ha idén nem változtatsz a védekezési stratégiádon, jövőre már csak a támrendszer bontása marad – Fotó: Pixabay

Történelmi párhuzam: a filoxéra elleni harc

A szakértők a jelenlegi helyzetet gyakran hasonlítják a XIX. század végén pusztító filoxéravészhez. Akkor kezdetben vegyszeres kezeléssel – szénkénegezéssel – próbálták megfékezni a szőlőgyökértetű terjedését. Ez a módszer ugyan mutatott bizonyos hatékonyságot, de költséges és környezetkárosító volt.

A valódi áttörést az amerikai alanyokra oltott európai nemes fajták elterjedése hozta meg, amely tartós és környezetkímélő megoldást jelentett. A fitoplazma esetében egyelőre nem áll rendelkezésre hasonlóan „elegáns” megoldás, de a rezisztens vagy toleráns fajták nemesítése hosszú távon hasonló áttörést hozhat.

Gazdasági és társadalmi következmények

A fertőzés jelentős anyagi károkat okoz a termelőknek. A kártérítések nem fedezik teljes mértékben sem a védekezés, sem az újratelepítés költségeit. Sok esetben nemcsak a tőkéket kell kivágni, hanem a támrendszert is el kell bontani és újra kell építeni.

Különösen nehéz helyzetbe kerültek a hobbitermelők, akik közül többen fontolgatják ültetvényeik felszámolását. Ez a folyamat hosszabb távon a hagyományos borvidéki kultúrtáj átalakulásához vezethet, különösen olyan térségekben, mint Badacsony környéke.


Remény a jövőre nézve

Bár a jelenlegi helyzet súlyos, a kutatási eredmények biztatóak. Az indukált rezisztencia alkalmazása, valamint a genetikai alapú nemesítési programok lehetőséget kínálnak arra, hogy a jövőben ellenállóbb szőlőfajták kerüljenek termesztésbe.

A szakemberek szerint a megoldás két pilléren nyugszik: rövid távon a kabócák visszaszorításán, hosszú távon pedig a természetes ellenálló képesség megerősítésén. Ha ezek a törekvések eredményesek lesznek, a magyar borászat sikeresen alkalmazkodhat a fitoplazma jelentette kihívásokhoz.

Forrás: infostart.hu
Indexkép: pixabay.com