A jövő héten megrendezendő PREGA Precíziós Gazdálkodási Konferencia és Kiállítás apropóján Kálcsics Bálint nagykanizsai gazdálkodó arról beszélt, miként építette be lépésről lépésre a precíziós gazdálkodás elemeit a mindennapi munkába, és milyen kézzelfogható előnyöket hozott számára az automata kormányzás, a szakaszvezérlés és a digitális adatalapú döntéshozatal.

Kálcsics Bálint mintegy 240 hektáron gazdálkodik, ahol kukoricát, búzát, árpát, szóját és repcét termeszt. Mint mondta, a precíziós gazdálkodás alapjai már évek óta jelen vannak a gazdaságban, még ha akkor nem is így nevezték őket. Az automata kormányzás és a szakaszvezérlés olyan technológiák, amelyeket régóta használnak, és amelyeknek „egyértelműen megvan az értelmük és a funkciójuk”.

Az automata kormányzás legnagyobb előnyét abban látja, hogy leveszi a terhet a gépkezelőről. Vetéskor nem kell egész nap a nyomjelzőt figyelni, így kevésbé fárasztó a munka, és a kezelő a munkagépre is jobban tud koncentrálni.

„Ha valami probléma van, hamarabb észre lehet venni, nem csak a forduló végén derül ki” – fogalmazott. Emellett a pontosság is kulcskérdés: a mai korrekciós jelekkel akár két centiméteres pontosság is elérhető, ami kézi vezetésnél elképzelhetetlen.

A pontatlanság szerinte nemcsak esztétikai kérdés, hanem komoly költségtényező is.

Egy-egy kisebb ráfedés nagy táblákon összeadódik, és akár több méteres eltérést, jelentős többlet vetőmag-felhasználást okozhat. Volt olyan tábla, ahol a különböző technikai szintek miatt szemmel láthatóan „elsodródott” a vetés, ami már komoly veszteséget jelentett.

Hasonló a helyzet a szakaszvezérléssel, különösen permetezésnél. Kálcsics Bálint elmondta: egy alaktalan, sarkos táblán manuálisan szinte lehetetlen pontosan összekapcsolni a szakaszokat. Az automata rendszer viszont térkép alapján érzékeli, hol járt már a gép, és automatikusan lekapcsolja azokat a szakaszokat, ahol már megtörtént a kijuttatás. Ez nemcsak jelentős növényvédőszer-megtakarítást eredményez, hanem környezetvédelmi szempontból is előnyös, hiszen nem kap dupla dózist a növény.

Kálcsics Bálint

Egy dózistérkép a permetezésről, ahol sötétebb zöld a grafika, ott ment a maximális dózis, ahol pedig világosabb, oda kevesebbet szórt a gép. Ez éppen egy műszaki hiba "lenyomata", ami azt is jelenti, hogy a technológia utólagos ellenőrzésre is alkalmas. Sőt: a műveletek exportálhatók az adminisztratív felületekre is – Fotó: Kálcsics Bálint

A technológia időt is spórol. Mint hangsúlyozta, egy egész napos permetezésnél akár egy órában mérhető különbség is adódhat, ami különösen akkor fontos, ha alkalmazott dolgozik a gépen. „Előbb elfogy a terület, hamarabb végzünk” – tette hozzá.

A precízió a vetésnél is megjelenik. Az automata szakaszolás a kukoricavetőgépnél megakadályozza a felesleges rávetést a forgókban és az átfedésekben, ami a mai, drága vetőmagárak mellett komoly megtakarítást jelent. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet: ezek a rendszerek főként nagyobb területen térülnek meg igazán, mert a bekerülési költségük nem alacsony.

A gazdaságban no-till és minimális talajművelést alkalmaznak, a körülményektől függően. Kálcsics Bálint szerint a strip-till egyik alapfeltétele a pontos GPS-jel, hiszen a vetőgépnek centiméterre ugyanott kell mennie, ahol az alapművelés történt. No-till esetében ez kevésbé kritikus, viszont ott más precíziós elemek válnak fontossá, például a vetőgépen a csoroszlyanyomás szabályozása. A modern szenzorok valós időben mérik a talajellenállást, és automatikusan állítják a nyomást, hogy a mag mindig az ideális mélységbe kerüljön.

Kálcsics Bálint

A strip-till egyik alapfeltétele a pontos GPS-jel, hiszen a vetőgépnek centiméterre ugyanott kell mennie, ahol az alapművelés történt – Fotó: Kálcsics Bálint

Szóba került a differenciált kijuttatás is, amely talajminták vagy hozamtérképek alapján változó dózisokat alkalmaz táblán belül. Bár ezt a technológiát használja, Kálcsics Bálint szerint a gyakorlatban nem mindig hoz akkora különbséget, mint az azonnali, valós idejű rendszerek. Ennek egyik oka, hogy sokszor több éves adatokkal dolgoznak, amelyek csak kiindulópontot adnak.

A precíziós gazdálkodás egyik legnagyobb kihívását az informatikai háttérben látja. A különböző gyártók rendszerei nem egységesek, az adatok átvitele és értelmezése gyakran komoly háttérmunkát igényel.

„Ez nem egy gombnyomásos történet” – fogalmazott.

A jövőben a levélanalízisben lát komoly lehetőséget, amely gyors, a növény aktuális állapotát tükröző adatokat adhat, és lehetővé teszi az azonnali beavatkozást. Emellett a permetezés további fejlesztését is tervezi, akár fúvókánkénti szakaszolással vagy kamerás gyomfelismerő rendszerekkel, amelyek csak oda juttatják ki a vegyszert, ahol valóban szükség van rá.

Kálcsics Bálint

 Előírás-térkép, melyen a zónákra osztott terület látható a kiszórandó műtrágyamennyiséggel – Fotó: Kálcsics Bálint

Összességében úgy látja: a precíziós gazdálkodás nem öncélú technológiai verseny, hanem eszköz arra, hogy költséget, időt és erőforrást takarítsanak meg, miközben a termelés kiszámíthatóbbá és fenntarthatóbbá válik. A PREGA Precíziós Gazdálkodási Konferencia és Kiállítás pedig jó alkalom arra, hogy ezekről a gyakorlati tapasztalatokról más gazdálkodók is első kézből halljanak.

Indexkép: Agroinform/Horváth Attila

A program folyamatosan frissül, kövesd a fejleményeket a prega.hu oldalon.
Ne hagyd ki Magyarország precíziós gazdálkodási fórumát, vedd meg a jegyedet IDE kattintva.