Sándor, József és Benedek – a népi megfigyelések szerint ők hozzák a meleget. Az idei évben a hagyomány részben igazolódni látszik, hiszen az elmúlt napokban markáns felmelegedés indult meg, amely a vegetáció gyors fejlődését és a kártevők, kórokozók aktivitásának erősödését is magával hozta. Ugyanakkor a csapadék egyelőre elmarad, ami jelenleg még fékezi egyes betegségek terjedését, de egy esetleges esősebb időszak beköszöntével gyors változás következhet be a növényvédelmi helyzetben.

A 2025/2026-os tél Magyarországon több, egymást követő hidegbetöréssel jellemezhető, amelyek során tartósan fagypont alatti hőmérsékletek is előfordultak. A januári időszakban regionálisan jelentős havazások és ónos csapadék is kialakult és a hótakaró több alkalommal is tartósan megmaradt. A hótakaró kedvezően befolyásolta a talajnedvesség megőrzését, ugyanakkor növényvédelmi szempontból kiemelendő, hogy a tartós, -5 °C alatti hőmérsékletekkel jellemezhető periódusok – különösen hótakaró hiányában – jelentős gyérülést okozhattak a talajfelszín közelében telelő rovaralakok (pl. imágók, lárvák, bábok) esetében. Ugyanakkor a hótakaróval borított időszakok részben mérsékelték a talaj átfagyását, így a mélyebben telelő szervezetek túlélése kedvezőbb lehetett. Összességében a tél meteorológiai lefutása inkább a kártevőnyomás mérséklődése irányába hatott, különösen a felszíni és sekély talajrétegben telelő fajok esetében.

A tavaszi időszak kezdetén ugyanakkor már markánsan kirajzolódik egy csapadékhiányos tendencia, amely a talajok felső rétegének gyors kiszáradásában is megmutatkozik. A tél során felhalmozódott vízkészletek ellenére a kora tavaszi csapadék elmaradása miatt a felszínközeli talajrétegek nedvességtartalma több térségben kritikusan csökken, ami kedvezőtlenül befolyásolhatja a kelést és a korai fejlődést.

Növényvédelmi szempontból ez a helyzet kettős hatással bír: egyrészt a száraz körülmények gátolhatják egyes kórokozók (különösen a gombás betegségek) korai fertőzését, másrészt viszont kedvező feltételeket teremthetnek bizonyos kártevők – például a talajlakó lárvák és a korai levéltetű-betörések – gyors felszaporodásához. Amennyiben a csapadékhiány tartósan fennmarad, úgy a növényállományok stresszállapota fokozódhat, ami növeli a kártevőkkel és kórokozókkal szembeni fogékonyságot.

A következő időszakban ezért kulcsfontosságú lesz a csapadék érkezése, amely nemcsak a vegetáció dinamikáját, hanem a növényvédelmi helyzet alakulását is alapvetően meghatározza.

növényvédelem

1. kép: Erős lisztharmat-fertőzés őszi búzában – kiterjedt levélfelületi tünetek – Fotó: Lepres Luca

Az őszi búzaállományokban végzett szemlék alapján a lisztharmat-fertőzés több térségben már kifejezetten erős tünetekkel van jelen, ami a leveleken kialakuló kiterjedt, fehéres micéliumbevonat formájában is jól megfigyelhető. A fertőzés intenzitása sok esetben már elérte azt a szintet, amely indokolttá tette a korai fungicides beavatkozást, így több termelő már el is végezte az első kezeléseket.

A védekezések során jellemzően tebukonazol hatóanyagú készítményeket alkalmaztak, amelyek nemcsak a lisztharmat ellen nyújtanak hatékony megoldást, hanem széles hatásspektrumuk révén a levélbetegségek – így például a levélszeptória és a rozsda betegségek – korai fertőzéseinek visszaszorításában is szerepet játszanak. A jelenlegi fertőzési helyzet és a kedvező hőmérsékleti viszonyok alapján a kórokozók további erősödése várható, ezért a rendszeres állományellenőrzés és a jól időzített védekezés kulcsfontosságú a járványhelyzet megelőzésében.

A tavaszi gyomhelyzet alakulása is egyértelműen jelzi a vegetáció korai indulását: az őszi búzaállományokban már tömegesen megjelentek a T1-es és T2-es életformájú gyomnövények. A korai kelésű fajok mellett a később csírázók is folyamatosan jelennek meg, ami indokolttá tette több gazdaságban a tavaszi gyomirtások megkezdését, illetve elvégzését.

A megfelelő időzítés különösen fontos, hiszen a fiatal gyomok ellen hatékonyabban lehet fellépni, így a korai kezelések hozzájárulnak a kultúrnövény kezdeti fejlődésének zavartalanságához és a terméspotenciál megőrzéséhez.

növényvédelem

2. kép: Zöldbimbós állapotban lévő őszi káposztarepce – Fotó: Lepres Luca

Az őszi káposztarepce-állományokban már jól megfigyelhetők a virágkezdemények, a növények zöldbimbós állapotba léptek, ami növényvédelmi szempontból szintén kritikus időszakot jelent. A tartós felmelegedés hatására a kártevők aktivitása is gyorsan fokozódik, és több helyen már megjelentek a repcefénybogarak, amelyek a bimbók között megbújva károsítanak.

Emellett megindult a repceszárormányos és a nagy repceormányos betelepedése és rajzása is, amelyek a szárba történő tojásrakásukkal és a lárvák rágásával jelentős károkat okozhatnak. A jelenlegi meleg, száraz időjárás kedvez a gyors betelepedésnek és felszaporodásnak, így a következő napokban intenzív kártevőnyomásra lehet számítani. A rendszeres állományellenőrzés ezért elengedhetetlen, és indokolt esetben a védekezések időben történő elvégzése kulcsfontosságú a terméskiesés megelőzése érdekében.

növényvédelem

3. kép: Virágzik a kajszi! – Fotó: Lepres Luca

A kajsziültetvényekben országszerte megindult a virágzás, amely növényvédelmi szempontból kiemelten kritikus időszaknak számít. A moníliás virág- és hajtásszáradás fertőzésének veszélye ilyenkor különösen magas, mivel a kórokozó a nyíló virágokon keresztül fertőz.

Azokban az ültetvényekben, ahol a védekezés eddig még nem történt meg, haladéktalanul indokolt a kezelések elvégzése felszívódó készítményekkel (pl. ciprodinil, penkonazol).

Különösen nagy fertőzési kockázat alakulhat ki egy csapadékosabb, párás időszak beköszöntével, amely jelentősen elősegíti a kórokozó terjedését és a fertőzés kialakulását. A megelőző jellegű védekezés időzítése ezért kulcsfontosságú a termésbiztonság megőrzése érdekében.

Az őszibarack-ültetvényekben szintén fokozott növényvédelmi kockázattal kell számolni, mivel a tafrinás levélfodrosodás számára potenciálisan kedvezőek a körülmények. Jelenleg a száraz időjárás még nem támogatja a fertőzés kialakulását, azonban a kórokozó már a legelső levélkék megjelenésekor képes fertőzni, amennyiben csapadék érkezik.

Egy esősebb periódus beköszöntével gyors fertőzésindulásra lehet számítani, mivel a nedves levélfelület és az alacsonyabb hőmérséklet ideális feltételeket teremt a betegség számára. A megelőző védekezés ebben a fenológiai állapotban még időben elvégezhető, azonban ehhez már felszívódó hatóanyagok alkalmazása indokolt a hatékony védelem érdekében.

Ha még több, növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, látogasd meg a Növényvédelem rovatot.

Ingyenes növényvédőszer-keresőnket megtalálod ide kattintva.


Forrás, indexkép: Lepres Luca