Emlékezetes: az országgyűlési választás után (melyen elsöprő többséget szerzett a Tisza Párt, így övé lett a kormányalakítás joga) önként távozott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) éléről Papp Zsolt György, aki 2024 óta töltötte be a legnagyobb hazai agrár-érdekvédelmi szervezet elnöki tisztségét. A szakember a jövőben az Országgyűlés Agrár- és Élelmiszergazdasági Bizottságának alelnökeként folytatja munkáját. Papp Zsolt György most exkluzív interjúban beszélt a háttérben meghúzódó személyes önvizsgálatról, az elnöksége alatt elért sikerekről, a vízvisszatartás és az agrár-digitalizáció égető kihívásairól, valamint a kamarát ért politikai vádakról is.
A döntés háttere: „Az országgyűlési képviselői munka egész embert kíván”
Agroinform: Alelnök úr, miért jutott arra a döntésre, hogy távozik a kamara éléről? Elkerülhetetlen lépés volt ez, amit jobb méltósággal megtenni, vagy kitölthette volna a ciklusát, ha nagyon akarja?
Papp Zsolt György: Abszolút lett volna rá lehetőségem, a jogi keretek ugyanis teljes felhatalmazást adtak volna arra, hogy – akár díjazás nélkül is – tovább ellássam a NAK elnöki feladatait, miközben az országgyűlési képviselői munkámat is végzem. Úgy gondolom, annak is meglett volna a maga pozitív szakmai üzenete és hozadéka, ha a parlamentben is közvetlenül képviselem mindazt, ami a magyar agrárium fejlődését szolgálja.
Ugyanakkor bennem már jóval a választások előtt megfogalmazódott egy alapelv, aminek hangot is adtam: a kamaraelnöki tisztség és az országgyűlési képviselői munka is egész embert kíván. Rendkívül nehéz egyszerre két helyen maximálisan jelen lenni. Egy ekkora szervezetet vezetni, tárgyalni Brüsszelben és itthon, számos hazai szakmai szervezettel együttműködni, miközben az ember parlamenti képviselő, bizottsági feladatai vannak, és a választókerületében vállalt kötelezettségeit is szeretné tisztességgel megtartani – ez fizikai képtelenség.
Ez a lépés részemről egyfajta önvizsgálat eredménye. Mérlegeltem a feladatok sűrűségét, sokaságát, és beláttam, hogy csak úgy lehet ezt a munkát végezni, ha az ember 100%-os odafigyeléssel és tenni akarással koncentrál a feladatára. Ezért hoztam meg ezt a döntést.
Sikerek és a türelmetlenségből fakadó „kudarcok”
Agroinform: Mit értékel szakmai sikerként az elnöksége, illetve az előző agrárvezetés időszakából, és mit lát kudarcosnak? Vannak olyan kérdések, amelyeket nem sikerült megnyugtatóan rendezni?
Papp Zsolt György: Az egyik legnagyobb, történelmi léptékű sikernek azt tartom, hogy az agrárkamara élenjáró motorja volt annak a folyamatnak, amellyel önálló agrárszakok indulhattak el a magyar felsőoktatásban. Olyan képzések indultak el az állategészségügy, az élelmiszer-feldolgozás és az agrár-adminisztráció területén, amelyek közvetlenül a jövő magasan képzett szakembereit állítják a hazai mezőgazdaság szolgálatába. Emellett büszke vagyok a tudásátadás terén elért eredményeinkre: a rengeteg szakmai cikkre, gazdatalálkozóra, és arra az erős érdekképviseletre, amellyel itthon és Brüsszelben is kiálltunk a magyar gazdákért.
Ami a kudarcot vagy inkább a hiányérzetet illeti, ott az öntözésfejlesztést, az aszály elleni védekezést és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást kell említenem. Ebben egy félbemaradt munkát érzek, és van bennem egyfajta türelmetlenség is. A jövő agráriumának talpon maradásához elengedhetetlen, hogy radikálisan átalakítsuk a gondolkodásunkat. Meg kell értenünk, hogy a víz csak az egyik szelete a megoldásnak: a talajműveléssel (szántsunk vagy forgatás nélkül gazdálkodjunk), a fajtaválasztással és a genetikával együtt kell kezelnünk ezt a kérdést.
Papp Zsolt György – Fotó: NAK
Az adathalmaz fogságában: miért késik a digitális áttörés?
Agroinform: A hazai termelők és szakmai szervezetek – köztük a precíziós egyesületek – markáns kritikát fogalmaztak meg a jelenlegi állami és piaci digitális rendszerekkel szemben. Különösen a NÉBIH-féle elektronikus Gazdálkodási Naplót (eGN) látják túlbonyolítottnak, széttagoltnak és bürokratikusnak. Ez a probléma már az ÁSZ jelentéseiben is felbukkant. Miért nem sikerült ebben áttörést elérni az elmúlt években?
Papp Zsolt György: Valóban, be kell látnunk, hogy ezen a téren óriási lemaradásunk van. A digitalizáció az agráriumban egészen a legutóbbi időkig gyerekcipőben járt, és ahogy elindult a fejlődés, sajnos egy rendkívül széttagolt rendszer jött létre. Megjelent rengeteg piaci szolgáltató a maga GPS-alapú és adatgyűjtő rendszereivel. Közben az állami oldalon is hatalmas adathalmaz keletkezett: az egységes kérelmek, a terület alapú támogatások, a vetésszerkezetek és a gazdálkodási naplók adatai.
A probléma gyökere az, hogy ezek a párhuzamos rendszerek nincsenek megfelelően integrálva. Az áttöréshez arra lenne szükség, hogy a talajtérképeket, a klimatikus adatokat, a tápanyag-utánpótlási és gazdálkodási adatokat egyetlen, közös digitális platformon tudjuk egyesíteni. Ehhez viszont elengedhetetlen a mesterséges intelligencia és a fejlett algoritmusok bevonása, amelyek képesek a kaotikus adathalmazból a mindennapi gazdálkodást segítő, tiszta döntési sorrendet felállítani. A NAK-ban mi már elkezdtük vizsgálni a környező, uniós és EU-n kívüli országok jó gyakorlatait, mert a digitalizáció ma már nem a luxus, hanem a hatékonyság és a költségcsökkentés egyetlen útja. Ezt a munkát parlamenti szinten is sürgetni és támogatni fogom.
Vízvisszatartás: politikai érdem vagy kényszerű fordulat?
Agroinform: Az utóbbi időben látványosan felgyorsultak a vízvisszatartáshoz kapcsolódó beruházások, intézkedések az országban. Miért most kapott ekkora lendületet ez a terület?
Papp Zsolt György: Nézze, a helyzet az, hogy a természet kényszerített ki minket a korábbi gondolkodásunkból. Ha visszatekintünk 15 évvel ezelőttre, még az volt a fő probléma a magyar mezőgazdaságban, hogy a belvíz miatt a táblák egyharmadát nem tudtuk betakarítani. Ez a probléma mára teljesen eltűnt. Rendszeressé vált, hogy elmaradnak a tiszai zöldárak, a folyóink vízállása folyamatosan negatív rekordokat dönt, és a talajainkból sok száz milliméternyi le nem hullott csapadék hiányzik.
A tavalyi esztendőben elindult kormányzati és szakmai intézkedések valóban példaértékűek és történelmi jelentőségűek, de ezek nem politikai kampányoknak, hanem a realitásnak köszönhetők. Először fordult elő, hogy kevesebb víz hagyta el az országot, mint amennyi bejött, de a korábbi évtizedekben a csatornáink és folyóink sajnos szinte kiszívták alólunk a vizet. Megváltozott a közvélekedés: ma már nemcsak öntözésről, hanem komplex klímaadaptációról beszélünk. A régi csatornák kitakarítása, a halastavak és patakok feltöltése, a víz tájban tartása olyan össznemzeti ügy, amelyben az agrárium a természet- és környezetvédőkkel vállvetve működik együtt. Ezt a lendületet mindenképpen meg kell tartani.
Ukrajna vs. Mercosur
Agroinform: Az ukrán mezőgazdasági import részaránya a korábbi védelmi intézkedések miatt némileg visszaszorult az EU-ban, miközben az uniós import legnagyobb részét Brazília adja. Nem a Mercosur-megállapodás és a dél-amerikai import jelenti valójában a nagyobb strukturális veszélyt a magyar gazdákra nézve?
Papp Zsolt György: Nehéz és talán felesleges is rangsort állítani, mert mind a két irányból érkező olcsó tömegtermék alkalmas arra, hogy súlyos csapást mérjen az európai és a hazai piacokra. A Mercosur esetében az Európai Bizottság a tagállami ellenállás ellenére is erőltette a megállapodást, pedig az első szállítmányoknál azonnal súlyos minőségi kifogások merültek fel, és árut kellett visszafordítani. Ezek a termékek nem egyenértékűek azzal a szigorúan ellenőrzött, magas minőséggel, amit az európai és a magyar gazdák előállítanak.
Ugyanez igaz Ukrajnára is. Gondoljunk bele, a tavalyi év rendkívül súlyos volt a hazai kukoricatermelés szempontjából, a termőterület 25%-kal csökkent. Bár az ország belső ellátása biztosított, az exportképességünk és a piacaink veszélybe kerültek. Ha az uniót elárasztja az olcsó, ellenőrizetlen dél-amerikai vagy ukrán áru, a magyar gazdáknak nem lesz érdemes gabonát vagy olajos magvakat termelniük, mert nem lesz rentábilis. Az élelmiszer-önrendelkezés nemzeti szuverenitási kérdés: nem hozhatjuk magunkat olyan kiszolgáltatott helyzetbe, hogy az alapvető élelmiszereket mindig valahonnan külföldről kelljen behoznunk.
NAK: „Lehet kritizálni, de az eredményeket nem lehet elvitatni”
Agroinform: A kamarát érő egyik legélesebb kritika, hogy a szakmai szervezetet a kormányzat lényegében politikai és kampánycélokra használta fel az elmúlt években. Hogyan látja ezt?
Papp Zsolt György: Ha tárgyilagosak akarunk lenni, érdemes egy rövid történelmi visszatekintést tenni. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2012–2013-as átalakításakor a nemzeti kormány megvárta a korábbi ciklus lejártát, és egy teljesen új alapokra helyezett, modern kamarai struktúrát hozott létre. Ez a kamara valóban büszkén vállalta a nemzeti, jobboldali értékrendet, és stratégiai partnerségre lépett a kormánnyal.
De nézzük meg, mit hozott ez a partnerség a gazdáknak! Ennek az együttműködésnek köszönhető a kiválóan működő falugazdász-hálózat, az országos jégkármérséklő rendszer fenntartása, és az a hatalmas diplomáciai siker, hogy Magyarország 80%-os nemzeti társfinanszírozást biztosít a vidékfejlesztési források mellé. Ebből a történelmi forrásból tudjuk most fejleszteni a digitalizációt, támogatni a generációváltást és megerősíteni a hazai élelmiszeripart. Lehet politikai kritikákat megfogalmazni és kampányüzemmódban vádaskodni, de a gazdatársadalomért elért kézzelfogható szakmai eredményeket nem lehet elvitatni.
Ma már nemcsak öntözésről, hanem komplex klímaadaptációról kell beszélnünk – Fotó: pexels.com
A jövő tervei: a parlamentből a magyar vidékért
Agroinform: Milyen konkrét célokat fogalmaz meg a következő időszakra vonatkozóan az Országgyűlés Agrár- és Élelmiszergazdasági Bizottságának alelnökeként? Mit szeretne elérni, és minek örülne, ha a szakirányítás továbbvinne?
Papp Zsolt György: A legfontosabb stratégiai célom, hogy a magyar mezőgazdaságot a puszta alapanyag-termelésből a magas hozzáadott értékű feldolgozás irányába toljuk el. Ez a kulcsa a továbblépésnek és a versenyképességnek. Legyen szó malomiparról, tej- vagy húsfeldolgozásról, a hazai feldolgozóipart teljesen újra kell gondolnunk és meg kell erősítenünk a nemrég elindított élelmiszeripari pályázatok segítségével. Ha a megtermelt kiváló alapanyagainkat itthon dolgozzuk fel, azzal nemcsak a munkahelyeket védjük, de a profitot is itthon tartjuk.
A másik szívügyem a közétkeztetés reformja. Szeretném elérni, hogy a gyermekeink asztalára a menzákon kizárólag ellenőrzött, biztonságos és kiváló minőségű hazai alapanyagokból készült ételek kerüljenek. Ez nemcsak egészségügyi, hanem óriási gazdasági kérdés is, hiszen a közétkeztetés az egyik legnagyobb és legstabilabb belső piacunkká válhat.
A bizottság alelnökeként szorosan együtt fogok működni az agrár-szakirányítással és a kormányzattal. Azért fogok dolgozni, hogy a jogszabályi környezet, a támogatási rendszerek és a hatósági gyakorlatok mind a magyar gazdák talpon maradását, a digitalizációs átállást és a fenntartható, környezettudatos fejlődést szolgálják – mondta végül Papp Zsolt György.
Indexkép: NAK
