A PREGA Precíziós Gazdálkodási Konferencia és Kiállításon Borhi Andrással, az Eurofins Agroscience Services szombathelyi telephelyvezetőjével beszélgettünk, aki a drónos növényvédelem egyik hazai szakértőjeként nemcsak gyakorlati, hanem kutatási és szabályozási oldalról is aktívan formálja a területet. Doktoranduszként a MATE-n permetező drón témakörben kutat, emellett vállalkozóként és szaktanácsadóként is dolgozik. Az elmúlt közel egy évtizedben a precíziós gazdálkodás, azon belül részben a drónos kijuttatás lett az egyik fő szakterülete – nem véletlen, hogy a PREGA-n is immár második alkalommal a szántóföldi szekció vezetője lehetett Prof. Dr Milics Gáborral.

Magyarország előrébb jár, mint sokan gondolnák

Borhi András már három-négy évvel ezelőtt nemzetközi vállalati meetingeken tartott előadást az EU-s vezetőknek és szakembereknek a permetező drónok hazai helyzetéről – jogszabályi, oktatási, gyakorlati és engedélyezési szempontból. Azóta jelentős változások történtek Magyarországon: tisztult a jogszabályi környezet, rendeződött a képzési rendszer, és megjelentek az első, drónnal kijuttatható növényvédő szerek.

A hazai nemzeti útmutató kidolgozásában – amely a permetező drónokra vonatkozó engedélyezési eljárás alapját adja – Borhi segédszakemberként vett részt, tanácsokkal támogatva a hatóságokat és a résztvevő szervezeteket. Véleménye szerint az elmúlt években Magyarország jó irányt vett: olyan szakmai és kísérleti alapokat tett le, amelyek európai szinten is relevánsak.

EU-s szabályozás: külön út a drónoknak?

Az uniós jogi környezet régóta nehezíti a drónos permetezés terjedését, hiszen az EU-rendeletek a légi növényvédelmet alapvetően tiltják, és ebbe a kategóriába a drónos kijuttatás is beletartozik. Kivételt csak rendkívüli gazdasági kár esetén, külön engedélyekkel lehet alkalmazni vagy ha a technológiára van kifejlesztve a termék, szigorú alkalmazási szabályokkal.

Tavaly december 16-án azonban megjelent az úgynevezett Omnibus-csomag, amely több mezőgazdasági jogszabályt érint. (Végre! Megnyílhat az út a drónos permetezés előtt? - Agroinform.hu)

A permetező drónok kapcsán az egyik legfontosabb irány az lehet, hogy a hagyományos légi kijuttatástól bizonyos értelemben el fogja különíteni a dróntechnológiát.

Ez nem jelenti azt, hogy a légügyi előírások alól mentesülnének – továbbra is meg kell felelni a légügyi és agrárszabályozásnak egyaránt –, de megnyílhat a lehetőség egy differenciáltabb kezelésre.

Az Omnibus-csomag egyik lényeges eleme, hogy a tagállamok szigorú protokollok alapján végzett kísérletek eredményeire támaszkodva engedélyeztethessék drónos kijuttatásra a már hagyományos technológiára engedélyezett készítményeket. Magyarország ezen a téren már gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezik.

Engedélyezett készítmények és szigorú paraméterek

Jelenleg három engedélyezett növényvédő szer áll rendelkezésre drónos kijuttatásra Magyarországon. A Coragen 20 SC engedélyezési munkáiban Borhi András is részt vett az FMC szakembereivel együttműködve. Engedélyezett továbbá az Amistar Sun 325 SC, valamint korábban a Mospilan 20 SG is.

Fontos különbség, hogy míg a Mospilan csalétekanyaggal működik, így kevésbé kritikus a fedettség, addig a Coragen és az Amistar esetében – rovarölő és gombaölő készítményekről lévén szó – kiemelten fontos a szóráskép, a fedettség és az elsodródás kontrollja.

Borhi András

Borhi András a BrIAS (Brussels Institute for Advanced Studies Conference on Smart Agriculture) konferencián – Fotó: Borhi András

Az engedélyokiratok részletes paramétereket tartalmaznak a gyakorlati alkalmazásról:

  • engedélyezett kultúrák,
  • hektáronkénti lémennyiség,
  • maximális repülési magasság,
  • maximális repülési sebesség,
  • védőtávolság,
  • maximális szélsebesség,
  • valamint az a követelmény, hogy a permetlé cseppek 50%-os térfogat szerinti átmérője legalább 200 mikron legyen.

Ha ezeket a paramétereket a kezelő pontosan betartja, a gépet megfelelően kalibrálja, és a környezeti feltételeket is figyelembe veszi, a drónos kijuttatás elérheti a hagyományos technológia hatékonyságát, sőt bizonyos speciális esetekben akár felül is múlhatja azt. Borhi szerint azonban a cél elsősorban nem a kiváltás, hanem a kiegészítés.

A technológia ideális terepe a foltkezelés és a differenciált kijuttatás lenne, de a fejlődés üteme – mind a drónok mérete, mind a kijuttatás minősége tekintetében – évről évre gyorsul, ezen okból akár teljes területkezelésre is alkalmas lehet majd a hagyományos technológiával együntetűen.

Hol van a helye a drónnak?

A szakember hangsúlyozza: nem arról van szó, hogy minden körülmények között drónnal kellene permetezni. Ugyanakkor számos olyan helyzet adódik, ahol a hagyományos technológia korlátozottan alkalmazható: magas állományban, meredek lejtőkön, nehezen megközelíthető területeken vagy akár az erdészetben, stb.

Az uniós elv szerint mindig a „legjobb elérhető technológiát” kell választani. Borhi szerint hosszú távon elérhető lehet az a szint, ahol bizonyos esetekben a drón is a legjobb vagy legalábbis egyenrangú megoldásként jelenhet meg a döntéshozatalban.

Brüsszeli tudományos közegben is figyelnek a magyar tapasztalatokra

Borhi András tavaly ősszel meghívást kapott az Eurofins Agroscience Services külföldi vezetői révén a Zelda nevű EU-s projekt keretében Brüsszelbe, a Brussels Institute for Advanced Studies konferenciájára, mely a BrIAS (Brussels Institute for Advanced Studies Conference on Smart Agriculture) nevet viselte. A meghívás nem csupán formalitás volt: a szervezők már az absztrakt benyújtása előtt eldöntötték, hogy a permetező drónok témája európai és globális szinten is figyelmet érdemel.
A háromnapos eseményen mintegy 50–60 előadás hangzott el, és nemcsak agrárszakemberek, hanem biológusok, gépészek, fenntarthatósági kutatók is részt vettek. A cél az volt, hogy különböző tudományterületek képviselőit ültessék egy asztalhoz, elősegítve a jövő agrárinnovációit. Kapcsolódjanak a különböző szektorok.
Borhi számára inspiráló volt látni, hogy a mezőgazdaságban milyen színvonalú kutatások és fejlesztések zajlódnak, mint akár a nanotechnológia és 3D nyomtatási megoldások is szerepet kapnak. Bemutattak például olyan lebomló nanoszenzorokat, amelyeket növények levélzetére helyezve valós időben lehet adatokat gyűjteni a növény vízháztartásáról, tápanyagellátottságáról vagy a környezeti paraméterekről. Ez a fajta precíziós adatgyűjtés a jelenlegi meteorológiai állomás-alapú rendszerekhez képest új dimenziót jelenthet. Emellett rengeteg innovációs lehetőség és fejlődési irány volt jelen.

Az áttörés nem egyik napról a másikra jön

Felmerül a kérdés: hozhat-e az idei év áttörést a drónos alkalmazásban? Borhi óvatos optimizmussal válaszol. Az EU-ban a növényvédőszer-engedélyezés a világ egyik legszigorúbb és leghosszabb folyamata. Jó esetben egy-két éven belül előrelépés történhet, de reálisan akár öt-hat éves folyamat is lehet a teljes harmonizáció.

Borhi András

Fotó: Borhi András


Kiemelte: a technológia terjedését nem szabad elszakítani a tudományos megalapozottságtól. Ha például valaki a hektárteljesítmény növelése érdekében 20 liter helyett 10–12 liter lémennyiséggel dolgozik, az már hatékonysági problémát és szermaradék-kockázatot vethet fel. A nemzeti útmutató szerint 20 liter alatti kísérleteknél külön szermaradék-vizsgálat szükséges, mert nemzetközi adatok és tapasztalatok alapján előfordulhatnak problémák.

A drónos permetezést ugyanúgy meg kell érteni és vizsgálni, mint annak idején a hagyományos technológiát. Egy 200–400 literes földi kijuttatásra fejlesztett készítmény nem biztos, hogy változtatás nélkül, 20–30 literes légi körülmények között is azonos módon működik.


Kiegészítő eszköz, nem csodafegyver, jövőben alternatíva?

Borhi András szerint a permetező drón jó technológia, de meg kell találni a helyét. Nem univerzális megoldás, hanem egy eszköz a gazdálkodó kezében, amely megfelelő szabályozási, technológiai és tudományos háttérrel hozzájárulhat a fenntarthatóbb növényvédelemhez.

Magyarország az elmúlt években komoly lépéseket tett ezen az úton. A kérdés már nem az, hogy van-e jövője a drónos növényvédelemnek, hanem az, hogy az uniós szabályozás milyen ütemben követi le a technológiai fejlődést.

Indexkép: Pexels