Miközben a juhászat egyik legfontosabb mellékterméke sok gazdaságban ma már inkább teher, mint bevételi forrás, a szakmai szervezetek szerint ideje lenne újragondolni a gyapjú szerepét. A Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet szerint a gyapjú nem hulladék, hanem egy sokoldalúan hasznosítható, értékes alapanyag, amelynek újra helyet kell találni a gazdaságban – a szakmai szervezet ennek ad hangot FB-posztjában.

Az elmúlt években a gyapjú piaci megítélése jelentősen romlott: sok esetben olyan alacsony áron értékesíthető, hogy a nyírás költsége is alig térül meg. Ez a helyzet odáig vezetett, hogy több gazdálkodó inkább problémaként, „felesleges melléktermékként” tekint rá. A szakmaközi szervezet azonban egyértelműen más álláspontot képvisel.

"A gyapjú nem veszélyes hulladék, és nem is értéktelen teher, hanem egy hasznosítható alapanyag, amelynek komoly potenciálja van" – fogalmaznak a posztban.

Jogszabályi szempontból is fontos tisztázni a kérdést. Az egészséges, fertőző betegséget nem mutató állatokból származó nyers gyapjú a 3. kategóriájú állati eredetű melléktermékek közé tartozik. Ez azt jelenti, hogy nem minősül veszélyes hulladéknak, így kezelése és felhasználása is jóval szélesebb lehetőségeket kínál.

juh

Forrás: Facebook/Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet

Sokkal több, mint „melléktermék”

A gyapjú értékét elsősorban sokoldalúsága adja. Bár a klasszikus textilipari felhasználás háttérbe szorult, számos alternatív hasznosítási irány kínálkozik.

  • Komposztálásra kiváló, mivel lassan bomló szerves anyag, amely javítja a talaj szerkezetét és vízmegtartó képességét.
  • Biogázüzemekben is felhasználható, ahol energetikai célra hasznosítható.
  • Szerves trágyaként vagy talajjavító anyagként szintén értékes lehet, különösen a fenntartható gazdálkodásban.

A feldolgozás egy újabb szintet nyit meg. Amíg nyers állapotban van, addig állati eredetű mellékterméknek számít, de tisztítás és kártolás után már ipari alapanyaggá válik, amely újra beléphet a feldolgozóiparba.

Ez a váltás kulcskérdés lehet a jövőben: a gyapjú értéke nem önmagában, hanem a feldolgozottság szintjében rejlik.

Rossz irány az égetés

Bár a jelenlegi szabályozás lehetővé teszi a gyapjú megsemmisítését, a szakmai szervezet ezt egyértelműen zsákutcának tartja.

"Az égetés jogilag lehetséges, de szakmailag nem indokolt. Egy ilyen természetes, megújuló alapanyag ennél sokkal többre hivatott" – hangsúlyozzák.

A probléma gyökere nem a gyapjú „értéktelensége”, hanem a piac és a feldolgozási lánc hiányosságaiban keresendő. Amíg nincs megfelelő felvásárlási és feldolgozási háttér, addig a gazdák nehezen tudják érvényesíteni a benne rejlő potenciált.

Újra kell pozícionálni a gyapjút

A Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet szerint a megoldás egyértelmű: a gyapjút vissza kell helyezni a gazdasági körforgásba.

A gyapjú érték. Olyan alapanyag, amellyel foglalkozni kell, és amelynek újra meg kell találni a helyét a gazdaságban

– fogalmaznak.

Ez azonban nemcsak szemléletváltást igényel, hanem fejlesztéseket is: gyűjtési rendszerek, feldolgozókapacitások, valamint új piaci csatornák kialakítását.

Forrás: Facebook/Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet

Indexkép: Pixabay