Túltermelési válság rázta meg az európai burgonyapiacot
Rendkívül nehéz és kiszámíthatatlan időszak elé néznek az európai burgonyatermesztők, miután az elmúlt évben teljesen felborult a piac egyensúlya. A problémák jelei már tavaly ősszel megmutatkoztak, és a szakemberek szerint a válság hatásai még az idei szezonban is érezhetők lesznek.
A háttérben elsősorban túltermelési válság áll. Az előző évek aszályos időjárása Nyugat-Európában jelentősen visszafogta a termésátlagokat, ami magas burgonyaárakat és erős keresleti piacot eredményezett.
A kedvező árak hatására a termelők egész Nyugat-Európában növelték a vetésterületet: mintegy öt százalékkal több burgonyát ültettek, ami végül körülbelül tízszázalékos termésnövekedést eredményezett.
A helyzet különösen látványosan alakult Lengyelország esetében, ahol a termésátlag több mint húsz százalékkal emelkedett. A megnövekedett kínálat azonban egy olyan időszakban érkezett a piacra, amikor a feldolgozóipar és az exportlehetőségek is komoly nehézségekkel szembesültek.
Exportpiacok estek ki
Az európai burgonyaágazat problémáit tovább súlyosbította, hogy több fontos exportpiac is kiesett vagy jelentősen átalakult. Az orosz piac gyakorlatilag elérhetetlenné vált az európai feldolgozóipar számára, miközben a korábban jelentős importőrnek számító Kína és India exportőrként jelent meg a nemzetközi piacon.
Ez azt jelentette, hogy a korábbi vásárlók immár ugyanazokon a piacokon próbálták értékesíteni termékeiket, ahol az európai szereplők is jelen voltak. A helyzetet tovább nehezítették az Amerikai Egyesült Államok által alkalmazott védővámok, amelyek szintén szűkítették az exportlehetőségeket.
Nyugat-Európában a túltermelés olyan mértéket öltött, hogy egyes gazdálkodók már fizettek azért, hogy valaki elszállítsa a termésüket.
Magyarországot is elérte az importnyomás
Bár Magyarországon nem alakult ki ilyen drámai helyzet, a hazai termelők is komoly nehézségekkel szembesültek. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem keszthelyi Burgonyakutató Intézetének vezetője, Polgár Zsolt szerint az alacsony termésátlagok és az erős importnyomás egyszerre nehezítették a gazdák helyzetét.
Sok termelőnél jelentős készletek maradtak raktáron, mert a külföldi áru lenyomta az árakat és korlátozta a hazai értékesítési lehetőségeket. A helyzet csak májusra kezdett valamelyest javulni, amikor a nyugat-európai készletek lassan csökkenni kezdtek, és ismét nőtt a kereslet a magyar burgonya iránt.
_fitmax_750x750_0.jpg "burgonya")
Rendkívül nehéz és kiszámíthatatlan időszak elé néznek az európai burgonyatermesztők, miután az elmúlt évben teljesen felborult a piac egyensúlya – Fotó: Unsplash
Rendkívül nehéz tavasz sújtja a termelőket
Az idei termesztési szezon sem indult kedvezően. A március és az április szinte teljesen csapadékmentes volt, ezért sok helyen teljesen száraz talajba kellett elültetni a burgonyát.
A problémákat tovább súlyosbították a késő tavaszi fagyok, amelyek különösen az Alföldön okoztak jelentős károkat a korai újburgonya-termesztésben. Bár a burgonya képes újrahajtani a fagykár után, a szakemberek szerint ilyenkor már nem várható ugyanolyan terméshozam, mint normál fejlődés esetén. A csapadékhiány tovább nehezíti a növények fejlődését, és egyre nagyobb kihívást jelent a megfelelő vízellátás biztosítása.
Az öntözés önmagában már nem elég
A szakértők szerint a jövőben elsősorban azok a gazdaságok maradhatnak versenyképesek, amelyek képesek öntözni. Ugyanakkor az öntözés önmagában már nem jelent teljes megoldást.
Polgár Zsolt szerint az Alföld vízháztartási problémáit nem lehet kizárólag felszíni öntözéssel kezelni, mert az csak a talaj felső 20–30 centiméteres rétegét nedvesíti át. A mélyebb talajrétegek vízpótlásához komplexebb vízvisszatartási és visszaduzzasztási rendszerekre lenne szükség.
A tartós vízhiány miatt egyre több gazdálkodó dönt úgy, hogy felhagy a burgonyatermesztéssel.
A kisebb gazdaságok tűnhetnek el először
Magyarországon főként a kis- és közepes termelők vannak nehéz helyzetben. Sok gazdaság számára a növekvő költségek, az időjárási kockázatok és a piaci bizonytalanság együtt már túl nagy terhet jelentenek.
A folyamat következményeként tovább csökkenhet a hazai burgonyaterület, miközben az ágazat jövője egyre kiszámíthatatlanabbá válik.
A termelők számára jelenleg az jelenti a legnagyobb kihívást, hogy egyszerre kell alkalmazkodniuk a szélsőséges időjáráshoz, a nemzetközi piaci változásokhoz és a vízhiány egyre súlyosabb következményeihez.
Forrás: novenyvedoszer.hu
Indexkép: unsplash.com
