Június közepén fontos szavazás várható az Európai Parlamentben az úgynevezett új genomikai technikák (NGT) szabályozásáról. A tervezett jogszabály célja, hogy különbséget tegyen a hagyományos génmódosított szervezetek (GMO-k) és az új génszerkesztési eljárásokkal létrehozott növények között. A javaslat ugyanakkor komoly vitát váltott ki a bioágazat, a civil szervezetek és több szakmai szereplő körében.

A génszerkesztett növények kikerülhetnek a szigorú GMO-szabályozás alól

Az Európai Bizottság javaslata alapján az úgynevezett NGT1 kategóriába tartozó növények bizonyos esetekben mentesülhetnének a jelenlegi GMO-szabályozás több előírása alól. Az indoklás szerint ezek a genetikai változások hasonlóak lehetnek a hagyományos nemesítés során természetes úton is kialakuló módosulásokhoz.

A tervezet szerint ugyan megmaradna a vetőmagok jelölése és egy nyilvános adatbázis, azonban az ilyen növényekből előállított élelmiszereken már nem lenne kötelező feltüntetni a génszerkesztett eredetet.

A fogyasztói tájékoztatás gyengülésétől tartanak a szakmai szervezetek

A javaslat egyik legvitatottabb eleme, hogy az NGT1 növényekből készült élelmiszerek esetében megszűnne a kötelező végtermék-jelölés. A kritikusok szerint ez korlátozná a fogyasztók tájékozott döntéshozatalhoz való jogát, mivel a vásárlók nem tudnák egyértelműen megállapítani, hogy génszerkesztett alapanyagból készült terméket vásárolnak-e.

Több európai bio- és fogyasztóvédelmi szervezet szerint az intézkedés visszalépést jelentene az átláthatóság terén. Úgy vélik, hogy a nyomon követhetőség és a megfelelő tájékoztatás hiánya hosszú távon gyengítheti a fogyasztói bizalmat.

GMO

Június közepén fontos szavazás várható az Európai Parlamentben az úgynevezett új genomikai technikák (NGT) szabályozásáról – Fotó: Shutterstock

Veszélybe kerülhet a GMO-mentes és ökológiai termelés

Az ökológiai gazdálkodás képviselői különösen aggályosnak tartják a tervezetet. Szerintük a nyomon követési rendszer gyengítése megnehezítheti annak biztosítását, hogy a biotermelés valóban GMO-mentes maradjon.

A szakmai szervezetek hangsúlyozzák, hogy nem elegendő csupán a vetőmagok szintjén fenntartani az információs rendszert. Véleményük szerint a teljes élelmiszerláncban – a termelőtől a feldolgozón át egészen a fogyasztóig – biztosítani kellene az egyértelmű azonosíthatóságot.

A bioágazat szereplői attól tartanak, hogy a jelöletlen génszerkesztett termékek megjelenése jelentősen megnehezítheti a GMO-mentesség igazolását és fenntartását.

A szabadalmak kérdése is komoly vitákat vált ki

A másik kiemelt aggály a génszerkesztett növényekhez kapcsolódó szabadalmi jogok kérdése. Több szervezet szerint fennáll annak a veszélye, hogy a vetőmagpiac még inkább néhány nagy multinacionális vállalat kezébe kerülhet.

A gazdálkodók attól tartanak, hogy a szabadalmaztatott növényi tulajdonságok terjedése növelheti függőségüket a vetőmagcégektől, miközben emelkedhetnek a termelési költségek és a jogi kockázatok is. Különösen problémás lehet, ha a termelők akaratukon kívül olyan genetikai tulajdonságot hordozó növényt használnak, amely szabadalmi védelem alatt áll.

Mit enged jelenleg az uniós GMO-szabályozás?

Az Európai Unióban a GMO-k alkalmazása jelenleg szigorú engedélyezési eljáráshoz kötött. Génmódosított növény vagy élelmiszer csak részletes kockázatértékelést követően kerülhet forgalomba vagy termesztésbe. A termesztésre engedélyezett GMO-növények száma rendkívül alacsony, és a tagállamok további korlátozásokat is bevezethetnek. Magyarország például teljes mértékben tiltja a GMO-növények termesztését.

Az engedélyezett GMO-kból készült termékeket jelenleg kötelező jelölni, amennyiben GMO-tartalmuk meghaladja a 0,9 százalékot.

Az NGT-k új kategóriát kaphatnak

A tervezett szabályozás az új genomikai technikákkal előállított növényeket két csoportba sorolná. Az NGT1 kategóriába tartozó növényeket a jogalkotók a hagyományosan nemesített fajtákhoz hasonló megítélés alá helyeznék, ezért ezek esetében enyhébb szabályok lépnének életbe.

A vita középpontjában az áll, hogy vajon ezek a növények valóban egyenértékűek-e a hagyományos nemesítéssel létrehozott fajtákkal, illetve biztosítható-e a fogyasztók megfelelő tájékoztatása és a GMO-mentes termelési rendszerek védelme a tervezett szabályozási környezetben.

Döntő hetek következnek

A június közepi parlamenti szavazások meghatározóak lehetnek az európai növénynemesítés és mezőgazdaság jövője szempontjából. Míg a támogatók szerint az új genomikai technikák hozzájárulhatnak a klímaváltozáshoz alkalmazkodó, ellenállóbb növényfajták fejlesztéséhez, addig az ellenzők az átláthatóság, a fogyasztói jogok, a GMO-mentes gazdálkodás és a vetőmagpiaci koncentráció kockázataira hívják fel a figyelmet.

Forrás: vg.hu
Indexkép: unsplash.com