A Balaton-part tavaly elfogadott új szabályozását követően hamarosan újabb fontos lépés következhet a tópart rendezésében. Az érintett önkormányzatok javaslatai alapján közösségi stégek kijelölése kezdődhet meg, amelyet várhatóan az engedély nélkül létesített stégek felszámolása követ, írta meg a Pecaverzum.


Az elmúlt évtizedekben nem állt rendelkezésre elegendő forrás az illegális stégbejárók teljes körű megszüntetésére, ezért ezek száma folyamatosan növekedett. A szabálytalan építmények jelentős terhelést jelentenek a parti nádasokra, amelyek meghatározó szerepet töltenek be a Balaton vízminőségének megőrzésében.

Mint írják, a korábbi légifotós felmérések során több mint ezer engedély nélkül kialakított stégbejárót azonosítottak a tó körül, és azóta sem történt olyan mértékű változás, amely érdemben csökkentette volna ezt a számot.

Számos szabálytalan balatoni stég évtizedek óta fennmaradt, ezért azok elbontása várhatóan érzékenyen érinti majd a tulajdonosokat és használókat.

A Balatoni Vízügyi Kirendeltség az elmúlt években több alkalommal is megpróbált fellépni az engedély nélkül épült stégek ellen, azonban a kezdeményezések csak részleges eredményeket hoztak. A bontási munkálatok többször is megtorpantak, miközben helyi szinten gyakran találgatások övezték, hogy egyes esetekben miért maradtak el a további intézkedések.

Nem minden szabálytalanság jelent teljes engedélyhiányt. Előfordulnak olyan esetek is, amikor a tulajdonos rendelkezik hatósági engedéllyel, azonban a megépített stég mérete vagy elhelyezkedése eltér a jóváhagyott tervektől.

A cikk kitér rá: az ügy rendezésében az elmúlt években jelentős szerepet vállalt Kravinszkaja Gabriella, a balatoni kirendeltség azóta nyugdíjba vonult vezetője. Bár külön forrást nem kapott a feladat végrehajtására, több önkormányzattal és a vízi polgárőrséggel együttműködve több partszakasz rendbetételét is megkezdték.

A tóparti települések közül azonban csak viszonylag kevés önkormányzat vállalta fel az ezzel járó konfliktusokat.


A munkálatok tavaly Balatonszárszó térségében megtorpantak, azóta azonban ismét történtek előrelépések. A jelek szerint a folyamat ezúttal a Keszthelyi-öböl térségéből indulhat újra.

Több balatoni önkormányzat is megkapta azt a hivatalos felhívást, amelyet a kormányhivatal, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság és az Országos Vízügyi Főigazgatóság közösen adott ki. A dokumentum arra kéri az érintett településeket, hogy jelöljék ki a jövőbeni közösségi stégek helyszíneit. Csak Ábrahámhegy 2,2 kilométer hosszú partszakaszán jelenleg 105 engedély nélküli bejáróstég található, vagyis átlagosan 10–20 méterenként épült egy ilyen létesítmény. A polgármester tájékoztatása szerint a hatóság a település számára 10–12 közösségi stégbejáró kialakítását teszi lehetővé, míg a többi szabálytalan építményt meg kell szüntetni.

A közösségi lejárók kijelölését követően a vízügyi hatóság megkezdheti az engedély nélküli stégek felszámolását. Ez várhatóan komoly ellenállást válthat ki az érintettek körében, hiszen sokan hosszú évek óta használják ezeket a létesítményeket.

A stégek használata több esetben az érintett ingatlanok értékére is hatással volt, ezért a változások számos tulajdonost érzékenyen érinthetnek. Ugyanakkor a vonatkozó jogszabályok egyértelműen meghatározzák, hogy milyen feltételek mellett létesíthető vízi építmény, illetve hol adható ki engedély stég építésére. Az engedéllyel rendelkező létesítmények után mederbérleti vagy mederhasználati díjat is fizetni kell.

Azok a stégek, amelyek nem rendelkeznek a szükséges engedélyekkel, és amelyek után nem fizetnek mederhasználati díjat, jogszabályi szempontból engedély nélküli létesítménynek minősülnek. Ezen az sem változtat, ha az építésük még a jelenlegi szabályozás kialakítása előtti időszakra nyúlik vissza.

Nemcsak stégek, hanem több engedély nélkül épült tóparti építmény és horgásztanya is érintett lehet a rendezési folyamatban.

A közösségi stégek kialakításának terve nem új keletű, de a terv most vehet új lendületet.

Forrás: Pecaverzum

Indexkép: illusztráció/Shutterstock