Az almafák, ahogy más gyümölcsfák is, rendszeres metszést igényelnek ahhoz, hogy egészségesek maradjanak, valamint bőséges és kiváló minőségű termést hozzanak. A metszés során alakíthatjuk a fa méretét, formáját, és javíthatjuk annak ellenálló képességét a különféle betegségekkel szemben. Az ágak megfelelő ritkítása elősegíti a szellőzést, ezzel csökkentve a gombás fertőzések kialakulásának esélyét, valamint könnyebbé teszi a permetezést és a szüretet is.

Mikor érdemes metszeni az almafát?

Az almafa metszésének időpontja rugalmas, mivel a fa nem túl érzékeny a metszési időszakra. Általában akkor célszerű elvégezni a munkát, amikor a hőmérséklet tartósan 0 Celsius-fok fölé emelkedik. A megfelelő időben végzett metszés biztosítja az ízletes és bőséges almatermést.

1. Tavaszi metszés

Tavasszal a legfontosabb feladat a korona kialakítása és az ágak, valamint a törzs megerősítése. Ilyenkor kell eltávolítani a sérült, elhalt, illetve beteg ágakat, valamint azokat, amelyek akadályozzák a korona szellősségét. A 7 évnél idősebb fák esetében a felső ágakat is célszerű eltávolítani, míg fiatalabb fák esetén ezek még meghagyhatók. A tavaszi metszés során mindig távolítsuk el a beteg, száraz ágakat, valamint a törzs felé növő vagy függőleges hajtásokat, de a vízszintes ágakat érdemes megtartani, mert ezek a legtermékenyebbek.

2. Téli metszés

Az almafák metszése télen is lehetséges, mivel a fa nem különösebben érzékeny a fagyra. Fontos azonban, hogy -5 Celsius-fok alatt ne végezzünk metszést, mert a hideg könnyen károsíthatja a fa szöveteit. A téli időszakban, amikor a lomb már lehullott, könnyebben áttekinthetjük az ágak állapotát, és egyszerűbben el tudjuk távolítani a beteg, sérült vagy rossz irányba növő részeket.

Milyen metszési típusokat alkalmazzunk az almafánál?

Az almafa metszése során nem mindegy, hogy fiatal vagy idősebb fáról van szó, illetve hogy az év melyik szakában dolgozunk. Az alábbi metszési típusokat különböztetjük meg:

  • Koronaalakító metszés: Elsősorban fiatal fák esetében alkalmazzuk, célja a kívánt koronaforma kialakítása és a termőrészek számának növelése.
  • Ritkító (fenntartó) metszés: Az idősebb fák esetében a túl sűrű ágak eltávolításával biztosítjuk a megfelelő szellőzést és fényellátást.
  • Ifjító metszés: Az elöregedett fák megfiatalítását célozza, hogy meghosszabbítsuk az almafa termőéletét.

Az almafa metszéséhez szükséges eszközök

Fiatal fák metszéséhez általában elegendő egy jó minőségű metszőolló, míg idősebb fák esetén már ágvágóra, ágfűrészre, kacorkésre vagy láncfűrészre is szükség lehet. A Critica szerint az ágvágó fűrész (egykézi láncfűrész) kompakt mérete és egyszerű kezelhetősége miatt praktikus kisebb ágak eltávolításához. Fontos, hogy minden eszközt fertőtlenítsünk használat előtt és után, valamint a metszés során keletkezett sebeket is kezeljük megfelelő sebkezelő anyaggal.

A fiatal almafa metszése – az első lépések

A fiatal almafák esetében a korona külső részén elhelyezkedő fiatalabb ágak általában termékenyebbek. Az első, úgynevezett alakító metszés meghatározza a fa későbbi fejlődését. Ezt a metszést csak tavasszal, rügyfakadás előtt végezzük el, akár ősszel, akár tavasszal ültettük el a csemetét.


almafa

Ha ezeket betartod, bőséges gyümölcs lesz az almafán. – Fotó: Shutterstock

Fontos szabályok fiatal almafa metszésénél:

  • A suhángot a kívánt törzsmagasság felett 4-6 fejlett rügyre vágjuk vissza, a többi rügyet eltávolítjuk.
  • A koronás csemeténél is 4-6 rügyre vágjuk vissza az oldalágakat, a vezérvesszőt azonban hosszabbra hagyjuk.
  • A vékonyabb vesszőket rövidebbre, a vastagabbakat hosszabbra metsszük.
  • A koronát addig alakítsuk, amíg a fa el nem éri a végleges formáját (általában 8 éves korra).
  • Távolítsuk el a sudárral versengő, illetve a függőlegesen növő vesszőket, valamint a korona belseje felé irányuló ágakat.
  • Fontos, hogy a vázágak 45°-os szöget zárjanak be a törzzsel.
  • A metszés után a sebeket kezeljük, az eszközöket fertőtlenítsük.

Az almafa koronaalakító metszése

A koronaalakító metszés célja, hogy a fa koronája megfelelő formát, magasságot és szerkezetet kapjon, ezáltal növelve a termőképességét. Kiskertekben általában az alacsony törzsű, természetes koronájú almafák a legnépszerűbbek, ezek metszése viszonylag egyszerű. A csemeték esetében a koronaalakító metszést minden tavasszal, a termőre fordulásig el kell végezni.

A koronaalakító metszés fő szempontjai:

  • Távolítsuk el a sudárral és vázágakkal versengő vesszőket, valamint a függőlegesen növőket.
  • Ne hagyjuk meg a korona belseje felé növő ágakat, ritkítsuk meg a túl sűrű oldalvesszőket.
  • A vázágak 45°-os szöget zárjanak be a törzzsel, a vezérvesszőt 60-80 cm-rel a legfelső oldalágak felett vágjuk el.

Az almafa ritkító (fenntartó) metszése

A fenntartó metszést minden tavasszal, a rügyfakadás előtt célszerű elvégezni, különösen az alma- és szilvafajtáknál, amelyek hajlamosak a túl sűrű koronára. A cél a korona szellőssé tétele, hogy elegendő fény jusson a belső részekhez is.

A ritkító metszés legfontosabb szabályai:

  • A sűrűn nőtt ágakat, vesszőket távolítsuk el, de ügyeljünk arra, hogy ne ritkítsuk túl a koronát.
  • Figyeljünk a termőrészek egyenletes eloszlására.
  • A varjúfészek-szerű ágvégeken csak az erős, jó irányba növő vesszőket hagyjuk meg.
  • A metszés után kezeljük a sebeket, és végezzük el a lemosó permetezést.

Az almafa fiatalító metszése – az idős fák megújítása

Az öreg almafák, ha ép a gyökérzetük és a törzsük, még sikeresen megfiatalíthatók. Az ifjító metszést ősszel, lombhullás után vagy tavasszal, rügyfakadás kezdetén végezzük el. A cél a korona megújítása, a termőrészek pótlása.

Az idős almafa metszésének fő lépései:

  • Kezdjük a vastag vázágak visszametszésével, de hagyjunk elég egyéves vesszőt a megújuláshoz.
  • A vesszőket fél vagy egyharmad hosszúságúra vágjuk vissza, a fattyúvesszőket érdemes meghagyni, mert ezek rövid időn belül termőrésszé alakulhatnak.
  • A jól végzett ifjító metszés után a fa 2-3 éven belül ismét termőre fordulhat.

Termőbog ifjítás és vízhajtás metszése

Az almafán megjelenő termőrészek – például dárdák, termőkalácsok, termőnyársak – idővel elöregednek, ilyenkor érdemes az úgynevezett termőbog ifjítást elvégezni. A vízhajtásokat nem kell azonnal eltávolítani, megvárhatjuk, amíg termőrésszé alakulnak. A termőkalácsok elágazásait érdemes időnként visszavágni, hogy újabb termőrészek képződjenek.

Gyakori hibák metszés közben

Az almafa metszése során az egyik leggyakoribb hiba, ha a vesszőket és termőrészeket túl rövid csapokra vágjuk vissza, ami kevés termést és sok erős hajtást eredményez. Ugyancsak problémát okoz, ha hosszabb ideje elmaradt a metszés, mert ilyenkor egyszerre sok elhalt, beteg ágat kell eltávolítani, ami nagyobb sebeket és lassabb sebgyógyulást eredményez.

Metszés utáni sebkezelés – 8 alapvető szabály

  1. A keletkezett nyesedéket mindig gyűjtsük össze és semmisítsük meg a betegségek és kártevők terjedésének megelőzése érdekében.
  2. Fertőtlenítsük a metszőeszközöket minden fa után.
  3. Az ötforintos érménél nagyobb sebeket mindig kezeljük sebzáró anyaggal.
  4. Mindegy, hogy milyen eszközzel dolgozunk, a fertőtlenítés és a sebkezelés elengedhetetlen.
  5. A sebet érdemes simára faragni, hogy elősegítsük a gyorsabb gyógyulást.
  6. A sebkezelés védelmet nyújt a kórokozók és kártevők ellen, gyorsítja a sebgyógyulást.
  7. Olyan sebkezelő anyagot használjunk, amely hidegben is jól kenhető, fertőtlenítő hatású, és az eső sem mossa le könnyen.
  8. A sebkezelés elmaradása súlyos következményekkel járhat, mert a nyitott sebek utat engednek a fertőzéseknek.

Lemosó permetezés – a metszés utáni védelem

A metszés után a fák különösen érzékenyek a betegségekre és kártevőkre. A lemosó permetezés során bőségesen permetezzük le a fákat, hogy minden rejtett zugba eljusson a szer. Válasszunk olyan időszakot, amikor nincs fagy, eső vagy köd, és legalább néhány napig száraz marad az idő.

Lemosó permetezés fő szabályai:

  • Permetezzük le az összes gyümölcsfát egyszerre a kórokozók teljes kiirtása érdekében.
  • A permetezést tél végén, rügyfakadás előtt végezzük el.
  • A megfelelő szer kiválasztásához figyelembe kell venni a kártevők és betegségek típusát (gombabetegségek ellen például bordói lé, levéltetvek ellen mészkénlé, pajzstetű ellen olajos szer a megfelelő).
  • A növényvédő szereket mindig önállóan használjuk, ne keverjük őket egymással.
  • A permetezés során használjunk védőfelszerelést, és olvassuk el a szer csomagolásán található útmutatót.

Az almafa ültetése – rövid útmutató

  1. Válasszunk napos, világos helyet az almafa számára.
  2. Bár az almafa nem igényes a talajra, legjobban a jó víz- és levegőgazdálkodású, tápanyagban gazdag, semleges vagy enyhén savanyú kémhatású talajt kedveli.
  3. A rendszeres öntözés alapvető a bőséges terméshez.
  4. Ültethetünk konténeres vagy szabadgyökerű csemetét is; az ültetés ideje ősz vagy kora tavasz.
  5. Az ültetőgödör legyen legalább kétszerese a gyökérzet méretének.
  6. Fertőzött talaj esetén használjunk talajfertőtlenítőt, a gödör aljába kerüljön szerves trágya, majd fedjük le földdel.
  7. Az almafacsemetét egyenesen helyezzük el, a szemzési hely a földfelszín fölé kerüljön.
  8. Az ültetés után alaposan öntözzük meg a növényt.

Érdekességek az almáról

  • Az alma a rózsafélék családjába tartozik, és világszerte több ezer fajtája ismert.
  • Magyarországon egy fő átlagosan 25 kg almát fogyaszt évente.
  • Az alma magas rost- és vitamintartalommal rendelkezik (A-, B-, C-vitamin, folsav, kalcium, magnézium, kálium, kén).
  • Pektintartalma jótékonyan hat az emésztésre és a koleszterinszintre, káliumtartalma csökkenti a vérnyomást.
  • Az alma nyersen, héjával együtt fogyasztva a legegészségesebb.
  • Sokféleképpen felhasználható: nyersen, süteményekben, levesként, aszalva, chipként, szószként, lekvárként, léként vagy bor formájában is.
  • Tárolásnál csak egészséges, sérülésmentes almát válasszunk, és rendszeresen ellenőrizzük a tárolt gyümölcsöt.

Ha még nincs almafád a kertedben, érdemes legalább egyet ültetni, de ha már van, gondoskodj róla megfelelően, hogy bőséges és finom terméssel ajándékozzon meg minden évben!