Az ibériai özönvizek drasztikusan felborították az uniós sárgarépapiacot: a kieső spanyol és portugál termelés miatt Nyugat-Európában kilőttek az árak. Magyarországon azonban ennek egyelőre nincs nyoma – sőt, a termelői árak jelentősen visszaestek a csökkenő fogyasztás miatt.

Az idei februári szélsőséges időjárás alapjaiban rázta meg az európai zöldségpiacot. Portugáliát a Leo trópusi vihar, míg Dél-Spanyolországot a Leonardo vihar okozta árvizek sújtották, ami komoly termeléskiesést eredményezett a térségben.

A spanyol és portugál kínálat visszaesése azonnal hiányt okozott az uniós piacon, amit még a hagyományosan erős holland termelők sem tudtak pótolni. Ennek következtében Nyugat-Európában meredeken emelkedtek az árak.

A holland nagybani piacokon a sárgarépa termelői ára rövid idő alatt 47–59 forintról 55–70 forintra nőtt kilogrammonként. A biotermékek esetében még látványosabb volt a drágulás: a csomagolt bio sárgarépa ára 164–195 forintról 215–246 forintra ugrott.

Magyarország: ellenkező irány

Miközben Nyugat-Európában árrobbanás zajlik, Magyarországon egészen más folyamat figyelhető meg. Az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint 2026 7. hetében a Budapesti Nagybani Piacon az I. osztályú sárgarépa csomós ára mindössze 250 forint volt, ami mintegy 50 forintos csökkenést jelent egy év alatt.

Ez azt jelenti, hogy a hazai termelői árak az előző évinél akár hatodával alacsonyabb szinten alakulnak.

Miért nem gyűrűzik be az árrobbanás?

A FruitVeB alelnöke, Varga István szerint a nyugat-európai kínálati sokk hatása Közép-Európában egyelőre mérsékelt. A régióban legfeljebb 5 százalékos áremelkedés figyelhető meg, amely inkább a növekvő csomagolási és szállítási költségekhez köthető, nem pedig valódi piaci hiányhoz.

Ennek fő oka a gyenge kereslet.

Az európai lakosság jelentős része megélhetési nehézségekkel küzd: a magas energiaárak, a lakhatási költségek és a háborús hatások miatt a háztartások elsősorban az élelmiszer-fogyasztáson spórolnak. Ez különösen a zöldségfélék piacán érzékelhető.

„Az ember először a hasán spórol” – fogalmazott a szakember, hozzátéve: amíg a gazdasági környezet nem stabilizálódik, nem várható tartós áremelkedés.

Klímaváltozás és termelési átrendeződés

A termelők helyzetét tovább nehezíti a klímaváltozás. Az egyre gyakoribb aszályok miatt több kultúra termesztése már el is tolódott északabbra: például a csemegekukorica termelése részben Szlovákiába és Lengyelországba helyeződik át.

A jövőben a vízhiány még komolyabb piaci hatásokat okozhat, különösen azokon a területeken, ahol az öntözés nem megoldott.

Magyarország ebből a szempontból kedvezőbb helyzetben van, mivel a sárgarépa-termesztés jellemzően öntözött körülmények között zajlik. Emiatt a termőterület csökkenése rövid távon nem várható.

Drága technológia, eltűnő primőrök

Bár a termésbiztonság növelhető lenne fóliás vagy üvegházi termesztéssel, ez a gyökérzöldségek esetében jelenleg nem gazdaságos. Ennek következményeként az elmúlt években gyakorlatilag eltűntek a piacról a korai sárgarépa és korai burgonya tételek.

A visszaeső kereslet miatt a drágább, betárolt primőr árut a fogyasztók egyszerűen nem vásárolják meg.

Kiskereskedelmi árak

A kiskereskedelemben ugyanakkor széles árszórás figyelhető meg. Március második hetében:

  • a legolcsóbb sárgarépa 179 Ft/kg volt (akcióban),
  • a legtöbb üzletben viszont 240–300 Ft/kg közötti áron kínálták.

Kilátások

A jelenlegi helyzet kettős képet mutat:

  • Nyugat-Európában kínálati sokk és áremelkedés,
  • Közép-Európában gyenge kereslet és alacsony árak.

A szakértők szerint csak egy újabb időjárási szélsőség vagy a gazdasági helyzet javulása hozhat érdemi fordulatot.

Addig a magyar termelők számára a legnagyobb kihívást nem a termelés, hanem a piac jelenti.

Forrás: mfor.hu

Indexkép: Pexels