Cipruson soha nem látott szigorral küzdenek a hatóságok a járvány terjedése ellen, mióta február közepén egy larnacai szarvasmarha-telepen azonosították a száj- és körömfájást (RSZKF). Az állategészségügyi helyzet 2026 áprilisának közepére drámaivá vált, ugyanis a vírus – az eddigi szarvasmarha- és juhállományok után – megjelent a szigetország nagyüzemi sertéstartó egységeiben is. A fertőzés gócpontja Nicosiától alig tíz kilométerre keletre, három, egymáshoz rendkívül közel fekvő telephelyen alakult ki.
A Világszervezet Állategészségügyi Hivatala (WOAH) adatai szerint a nicosiai körzetben érintett gazdaságok jelentős állománnyal rendelkeztek: a legnagyobb egységben több mint 12 300, míg a másik két telepen összesen csaknem 9 000 sertést tartottak. A járványvédelmi előírások értelmében a fertőzés megállítása érdekében mind a 21 144 állat leölését elrendelték. A helyzetet nehezíti, hogy a három érintett telep alig 400 méteres távolságon belül helyezkedik el, ami megkönnyítette a kórokozó átvitelét.
Már több mint száz gazdaság érintett
A sertéstelepek megfertőződése a folyamatban lévő járvány eddigi egyik legsúlyosabb fejleménye. A legfrissebb összesítések alapján a Ciprusi Köztársaság területén már 102 fertőzött gazdaságot tartanak nyilván. Ezek közül tizenkettőben szarvasmarhákat gondoztak Nicosia és Larnaca térségében, ám az esetek többségében juh- és kecskeállományokat érintett a kór. Szakértők rámutattak, hogy a fertőzési lánc szorosan követi a szigetet kettéválasztó ütközőzóna vonalát, a kitörések szinte kivétel nélkül a pufferzóna közvetlen közelében történtek.
illusztráció – Fotó: Pixabay
Politikai feszültség és bizonytalan források
A 180 kilométer hosszú, ENSZ által felügyelt ütközőzóna nemcsak politikai, hanem járványügyi szempontból is kritikus terület. Erős a gyanú, hogy a fertőzés a sziget északi, törökök által lakott részéről terjedt át a déli területekre. Mivel az északi részt nemzetközileg nem ismerik el önálló államként, a hivatalos állategészségügyi adatokhoz való hozzáférés rendkívül korlátozott. Az Európai Állatorvosok Szakszervezete azonban már 2025 végén jelezte a vírus jelenlétét északon, ahol az ankarai laboratóriumok az RSZKF SAT-1 törzsét azonosították.
Görögországban is védekeznek
Nem Ciprus az egyetlen érintett térség: a tőle mintegy 600 kilométerre fekvő Leszbosz szigetén is küzdenek a kórral. Bár a görög szigeten a sertésállományok egyelőre mentesek a vírustól, a szarvasmarha- és juhnyájak körében folyamatosan nő az esetszám. Ott eddig 43 gazdaságban mutatták ki a betegséget, amely a sziget északkeleti részéről indulva már a nyugati területeket is elérte.
Ciprus 2008 óta mentes volt ettől a pusztító betegségtől, a mostani járványhullám azonban súlyos csapást mér az ország állattenyésztésére és exportlehetőségeire egyaránt.
Forrás: pigprogress.com
Indexkép: illusztráció/Pixabay
