A 2019/2072/EU rendelet II. mellékletének A. részében és a 2019/1702/EU rendelet kiemelt zárlati károsítók listáján szereplő kártevő.

A közelmúltban az Európai Unió számos tagállamában megtalálták az őszi sereghernyót (Spodoptera frugiperda). A Spodoptera fajok lárváit általában sereghernyóknak nevezik, így kapta az őszi sereghernyó elnevezést.

Fokozott figyelmet érdemel a pázsitfűféléket (Poaceae), de különösen a kukorica-, rizs- és cukornádkultúrákat fenyegető kártevő, amely egyre közelebb került hazánkhoz. Ezáltal egyre nagyobb fenyegetést jelent a hazai növényvilágra, és ezzel együtt az élelmiszerellátásra is.

A kártevő elterjedése

A Spodoptera frugiperda, vagyis az őszi sereghernyó Amerika trópusi és szubtrópusi vidékein őshonos, de már Európában, sőt a velünk szomszédos Romániában is igazolták jelenlétét.

Az imágók kiválóan repülnek, megfelelő körülmények esetén több száz kilométert is képesek megtenni. Terjedésükben a szél is jelentős szerepet játszik. Éjszakai életmódot folytatnak, és a meleg, párás estéken a legaktívabbak. Európai megjelenése a nemzetközi kereskedelemmel, valamint a közlekedési és utasforgalmi csomópontokon keresztül történő árumozgással hozható összefüggésbe.

Azokon a területeken, ahol két vagy több egymást követő napon 10 °C alatti a talajhőmérséklet, nem képesek tovább fejlődni. Az őszi sereghernyó minden életszakaszában érzékeny a fagyokra. Évente változó számú nemzedéke van, a nőstény akár 1500 petét is rakhat. A legnagyobb kárt a kikelő lárvák okozzák.

Hat lárvastádiuma ismert, és megfelelő hőmérséklet esetén az új nemzedék kifejlődéséhez mindössze 30–60 nap is elegendő.

őszi sereghernyó

Őszi sereghernyó – Fotó: Nébih

Melyek a tápnövényei?

Rendkívül polifág faj. Tápnövényei közül kiemelendők a pázsitfűfélék (Poaceae). Jelentős tápnövényei még:

  • kukorica
  • gabonafélék
  • rizs
  • cukornád
  • gyapot

Továbbá károsítja:

  • káposztaféléket
  • tökféléket
  • földimogyorót
  • lucernát
  • hagymaféléket
  • hüvelyeseket
  • batátát
  • paradicsomot
  • egyéb Solanaceae családba tartozó növényeket (burgonya, padlizsán, paprika, dohány)
  • dísznövényeket (pl. Chrysanthemum, Dianthus, Pelargonium)

őszi sereghernyó

Fotó: Nébih

Hogyan ismerjük fel? Milyen tünetek utalnak a jelenlétére?

Az imágók 20–25 mm hosszúak, szárnyfesztávolságuk 28–40 mm. Színezetük miatt nehezen észrevehetők, különösen a talaj közelében. A moly szürkés vagy barnás színű, a szárnyakon fajra jellemző mintázat figyelhető meg, főként a hím egyedeken. A nőstényeknél halvány, „vese alakú” foltok segíthetik a beazonosítást.

A peték kupola alakúak (kb. 0,4 mm átmérőjűek és 0,3 mm magasak), és a nőstény általában 100–300-as csoportokban rakja le őket a levelek fonákára. A petecsomók fehéres vagy szürkés színűek, szőrszerű fedettséggel.

A lárvák nem érdes tapintásúak. Testükön szelvényenként trapéz elrendezésben négy kisebb folt látható, valamint világos és sötét csíkozottság figyelhető meg. Legjellegzetesebb bélyegük a fejen található világos, fordított „Y” alakú mintázat.

A bábozódás általában a talajban történik. A báb barna és fényes.

A fiatal lárvák „ablakos” rágásnyomot hagynak a leveleken. Későbbi stádiumban szabálytalan lyukakat rágnak a leveleken és a terméseken.

őszi sereghernyó őszi sereghernyó

Hogyan tudjuk megfékezni a terjedését?

Európában az egyik leggyakrabban feltartóztatott, harmadik országból származó károsító. Terjedése az ellenőrizetlen növény- és áruszállítmányokkal felgyorsult, és hazánkat is fenyegeti.

Magas egyedszám esetén nemcsak a növények leveleire, hanem bármilyen felületre (pl. csomagokra, utaspoggyászra, katonai felszerelésre) is képes petéit lerakni. A kikelő lárvák válogatás nélkül kezdenek táplálékot keresni.

Feromoncsapdákkal történő korai észlelés esetén megelőzhető az invázió.

Preventív módszerek:

  • csak megbízható, hatóságilag ellenőrzött szaporítóanyagot vásároljunk;
  • a harmadik országból származó árukat mindig kísérje növényegészségügyi exportbizonyítvány;
  • az EU-n belüli szállítás során kötelező a növényútlevél;
  • rendszeresen végezzünk állományszemlét (peték, lárvák vizuálisan felismerhetők);
  • helyezzünk ki feromoncsapdákat (pl. VARL+).

Mit kell tenni, ha jelenlétét tapasztaljuk?

A Spodoptera frugiperda mint zárlati károsító jelenlétét vagy annak gyanúját haladéktalanul jelenteni kell:

  • az illetékes vármegyei kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának növényvédelmi felügyelőjénél, valamint
  • a Nébih Növényvédelmi és Borászati Igazgatóság (NBI) Növény-egészségügyi Osztályán.

További információk:

Forrás, indexkép: Nébih