Egyre több mezőgazdasági vállalkozás találkozik azzal a lehetőséggel, hogy napelemparkok üzemeltetésébe, pontosabban azok fenntartásába kapcsolódjon be. A feladat jellemzően a növényzet kezelése – kaszálás, mulcsozás vagy akár legeltetés –, amelynek célja, hogy a panelek ne árnyékolódjanak, és a rendszerek zavartalanul működjenek. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ez a munka jóval összetettebb, mint amilyennek elsőre látszik.

Egy 18 hektáros napelempark példáján keresztül a német Stephan Nieberl szakértő arra hívja fel a figyelmet, hogy bár a területek többsége jól megközelíthető és a munka jelentős része gépesíthető, a gazdaságosság kérdése korántsem egyértelmű. A napelemparkok speciális környezetet jelentenek: a szűk sorok és az alacsonyan elhelyezett panelek miatt csak keskeny és alacsony építésű gépek használhatók. Sok esetben a gazdáknak saját eszközeiket is át kell alakítaniuk, ami jelentős beruházást igényel.

A technológiai kihívások mellett komoly kockázati tényezőkkel is számolni kell. A panelek, tartószerkezetek és kábelek rendkívül érzékenyek, így akár egy apró figyelmetlenség – például egy felverődő kő mulcsozás közben – is jelentős károkat okozhat. Emiatt elengedhetetlen a megfelelő felelősségbiztosítás, valamint a precíz, tapasztalt gépkezelés.

A karbantartási feladatok jellemzően évente több alkalommal ismétlődnek. A leggyakoribb megoldás a kaszálás vagy mulcsozás, de egyre több helyen alkalmaznak legeltetést is, például juhokkal. Ez csökkentheti a gépi munkaigényt, ugyanakkor további szervezést és infrastruktúrát igényel.

A gazdálkodók számára kulcskérdés a megfelelő árazás. A díjazás általában hektáralapon történik, és nagyban függ a terület adottságaitól, a panelek sűrűségétől, valamint az elvégzendő munkától. A szakértői tapasztalatok szerint Németországban a mulcsozásért hektáronként 800–1000 euró kérhető, míg a kaszálás – a levágott anyag elszállítása miatt – magasabb költségű, így akár 1200–2000 eurós hektáronkénti díjat is elérhet.

A sikeres együttműködés alapja ott is a részletes szerződés. Ebben egyértelműen rögzíteni kell a feladatok körét, a karbantartási gyakoriságot, a felelősségi viszonyokat és a díjazás módját. A nem megfelelően szabályozott megállapodások komoly pénzügyi kockázatot jelenthetnek.

Összességében a napelemparkok karbantartása valóban ígéretes kiegészítő tevékenység lehet a gazdák számára, különösen a növekvő megújulóenergia-piac mellett. Ugyanakkor csak azok profitálhatnak belőle hosszú távon, akik reálisan mérik fel a technológiai igényeket, a kockázatokat és a költségeket, és ennek megfelelően alakítják ki szolgáltatásukat.

Forrás: Agrarheute

Indexkép: Pexels