Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) szakemberei egy Eger térségében végzett kutatás nyomán arra hívják fel a figyelmet, hogy a szőlőültetvényekben alkalmazott metszési gyakorlat érdemi hatással lehet az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) egyedszámának alakulására.

Ez a kártevő 2006 óta van jelen Magyarországon, és azóta az egész országban elterjedt. Kiemelt kockázatot jelent, mivel terjeszti a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazmát. A betegség ellen jelenleg nem áll rendelkezésre közvetlen védekezési lehetőség, így a kabócapopuláció visszaszorítása kulcsfontosságú a védekezésben.

A vizsgálatokat 2022 és 2025 között végezték egy Eger közelében található, rovarölő szerektől mentes Kékfrankos ültetvényben. A kutatók két szomszédos parcellát hasonlítottak össze: az egyikben a korábban széles körben alkalmazott, ernyő jellegű művelésmódot hagyták meg, míg a másik területen 2022-ben kordonkaros és rövidcsapos metszési rendszerre álltak át.

A művelésmód döntő hatással van a kabócára

Az első évben még nem volt érzékelhető különbség a két terület között a kabóca egyedszámát illetően, azonban a következő évek során markáns eltérések jelentek meg. A 2023-as, 2024-es és 2025-ös években az ernyő művelésű parcellában következetesen magasabb kabócanépességet mértek. Két év adatai esetében ez az eltérés statisztikailag is alátámasztható volt.

A jelenség hátterében a tőkék szerkezeti sajátosságai állnak. Az ernyő művelésű ültetvényben jóval nagyobb arányban maradnak meg 2–3 éves tőkerészek és nóduszok, amelyek kifejezetten kedvezőek a kabóca tojásainak átteleléséhez. Emellett ezen a területen gyakrabban fordultak elő sarjhajtások is, amelyek szintén ideális élőhelyet biztosítanak a lárvák számára. 

Tehát az ernyő művelésű tőkék több áttelelésre alkalmas felületet kínálnak, mint a kordonkaros és rövidcsapos megoldások, ami magyarázatot ad a magasabb kabócaszámra.

A szőlő aranyszínű sárgasága

A szőlő aranyszínű sárgasága – Fotó: Egri Ügyek

Metszéssel csökkenthető a kabócának kedvező növényfelület

A növényvédő szerek választékának folyamatos szűkülése, valamint azok kedvezőtlen környezeti és egészségügyi hatásai miatt egyre nagyobb jelentőséget kapnak az alternatív védekezési módszerek. Az olyan agrotechnikai megoldások, mint a megfelelő tőkeművelésmód kiválasztása vagy a metszés szakszerű kivitelezése, hozzájárulhatnak a kártevők számának csökkentéséhez vegyszerhasználat nélkül.

A kutatók megállapításai szerint a metszési technológia jelentős hatást gyakorolhat az áttelelő kabócapopuláció nagyságára. Ugyanakkor további vizsgálatok szükségesek annak meghatározására, hogy mely művelésmódok és fitotechnikai eljárások együttes alkalmazása lehet a legkedvezőtlenebb a kártevő számára. Addig is azt javasolják a szőlőtermesztőknek és a hobbikertészeknek, hogy fordítsanak kiemelt figyelmet a metszési munkákra, és ne hanyagolják el ültetvényeik gondozását.

A Nébih tematikus oldala a szőlőkabócáról itt található. Az ökológiai gazdálkodásban használható termésnövelő anyagok összefoglalója itt érhető el. 

Lásd még a témában: A szőlő aranyszínű sárgasága: ezt tervezik most a hatóságok

Indexkép: egriugyek.hu