Akár örömmel várjuk, akár kevésbé rajongunk érte, a húsvéthétfő elérkezett, és vele együtt a locsolkodás szokása is. A férfiak ilyenkor ünneplőbe öltöznek, felkészülnek egy-egy frappáns locsolóverssel és illatos kölnivel, a hölgyek pedig türelmesen várják a vendégeket, színes tojásokkal készülnek, és még véletlenül sem mosnak hajat késő estig – hiszen sosem lehet tudni, mikor toppan be a következő locsoló. A locsolkodás mellett azonban érdemes megismerni a húsvétot követő nap hagyományait is! Különösen a locsolást annyira nem kedvelő hölgyeknek!

A húsvéthétfő titkai

Az egész húsvéti ünnepkörben, így húsvéthétfőn is kiemelt szerepet kap a víz. A vízhez tisztító és termékenységvarázsló tulajdonságokat társítottak, így alakult ki a locsolkodás hagyománya. A ma már főként kölnivel történő, gyakran játékos locsolás régen sokkal drasztikusabb volt: előfordult, hogy a lányokat vödörszám öntötték le hideg vízzel a kútnál.

Az Ipoly menti falvakban például húsvétvasárnap este a fiatal legények tojáshajtásra indultak: minden lányos háznál 8–10 tojást gyűjtöttek, máshol szalonnát is kaptak, majd a zsákmányból közösen rántottát készítettek. A tojás héját annak a lánynak a háza elé szórták, akire haragudtak. Ezután indultak útnak locsolni, elsőként a rokonsághoz.

Erdélyben zászlós felvonulással ünnepeltek, míg más vidékeken locsolóversek mondása volt a hagyomány. Az 1940-es években kezdett visszaszorulni a hideg vizes locsolás, ekkor vált egyre elterjedtebbé a kölnivizes változat. A locsolókat étellel, itallal és hímes tojással ajándékozták meg, manapság pedig sok helyen csokoládé vagy pénz is jár a locsolásért.

A locsolkodás eredete és jelentése

A locsolkodás eredetét többféle legenda is magyarázza. Az egyik szerint Krisztus sírját őrző katonák vízzel próbálták lecsendesíteni a feltámadás hírére örvendező asszonyokat, ezért alakult ki a locsolás szokása. A piros tojás, amit a fiúk a locsolásért kapnak, Jézus vérét jelképezi, és a néphit szerint védelmező erővel bír.

Más magyarázatok szerint a locsolkodás célja a bőséges termés és az állatok szaporulatának elősegítése volt, ezért is vált a húsvéti ünnepkör jelképévé a nyúl – a szapora állat –, míg a vízzel való öntözés a gazdag termést segítette elő.

Ez is fontos húsvétkor

A locsolkodás mellett a tojásdíszítés is központi szerepet tölt be a húsvéti hagyományokban. A kapott tojásokat gyakran növényekkel, viaszolással vagy karcolással díszítik, majd szalonnabőrrel fényesítik. A tojásokkal különféle játékokat is játszanak, például kókányozást, ticselést, türkölést vagy csokkantást. Hajdúdorogon például a cucázás nevű játék során két játékos összekoccantja a tojásokat, és akié épen marad, elnyeri a másikét.


húsvét

Holnap a hölgyek locsolnak! – Fotó: Shutterstock

Újra mehet a tánc!

Húsvétvasárnap és húsvéthétfő már a szórakozásról is szól: újra lehetett táncolni, bálokat rendezni, melyek költségeit rendszerint a legények állták. A lányok fehér ruhában, hajadonfőtt jelentek meg a bálokon. Egyes vidékeken, például Beregdarócon, a fiúk mentek a lányokért, akik süteménnyel és borral kedveskedtek nekik. Húsvéttal kezdetét vette a lakodalmak időszaka is.

Húsvétkedd: a visszalocsolás napja

Kevesebben tudják, de húsvétkeddhez is kapcsolódik egy kedves hagyomány, amelyet érdemes lenne újra feleleveníteni: ez a visszalocsolás szokása. Ilyenkor a lányok sorakoztak fel a falu bejáratánál, és ha fiatalember közeledett, hideg vízzel öntötték le – így visszavághattak azoknak, akik húsvéthétfőn őket locsolták meg. Ha a fiatalemberek kérdeznék, miért kaptak vizet, nyugodtan mutassátok meg nekik ezt a cikket!

A húsvéthétfő és húsvétkedd hagyományai színesítik a tavaszi ünnepkört. A locsolkodás, a tojásdíszítés, a játékok és a közös mulatságok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a húsvét különleges élményt nyújtson minden generáció számára. Érdemes tehát nemcsak a locsolkodásra, hanem a húsvéti hagyományok teljes körére is odafigyelni!