A magyarországi vadgazdálkodásban harminc éve tartó, töretlennek hitt folyamat ért véget a legfrissebb statisztikák alapján. Míg az elmúlt három évtizedet a nagyvadfajok – különösen a szarvasfélék – populációjának robbanásszerű növekedése jellemezte, a 2025-ös adatok a trend megtörését és egy váratlan trónfosztást mutatnak:

jelenleg a mezei nyúl büszkélkedhet a legnagyobb egyedszámmal a hazai nemes vadak között.


A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint a hazai vadgazdálkodási egységekben tavaly összesen 1 715 521 nemes vad élt. Ebből a hatalmas állományból a mezei nyulak és a fácánok emelkednek ki leginkább, mindkét faj egyedszáma túlszárnyalta a félmilliós határt. Ez az adat azért is figyelemre méltó, mert a mezőgazdasági területek "hosszúfülű őre" az elmúlt évtizedekben számos környezeti kihívással, többek között az élőhelyek beszűkülésével és a modern gépi technológiák hatásaival is küzdött.

A nagyvadak aranykora utáni korrekció

Ha visszatekintünk az 1990-es évekre, a nagyvadállomány látványos fejlődésen ment keresztül. A gímszarvasok száma a rendszerváltáskori 42 ezer körüli szintről 128 ezerre duzzadt a 2020-as évek elejére, míg az őzállomány a korábbi 173 ezerről 380 ezer fölé emelkedett. A legfrissebb mérések azonban már apadást mutatnak az élmezőnyben: a gímszarvasok száma 120 ezerre, az őzeké pedig 344 ezerre mérséklődött 2025-re. Ezzel szemben a mezei nyúl stabilan tartja vezető pozícióját a statisztikai rangsor élén.


Fókuszban a mezei nyúl: mi áll a számok mögött?

A mezei nyúl (Lepus europaeus) központi szerepe a hazai faunában nemcsak ökológiai, hanem gazdasági szempontból is meghatározó. Szakértői források szerint a nyúlpopuláció alakulása a mezőgazdaság állapotának egyik legérzékenyebb indikátora. Az állomány jelenlegi, 500 ezer feletti létszáma biztató, ugyanakkor sérülékeny is.

A nyulak szaporodási ciklusát és túlélési esélyeit nagyban befolyásolja:

  • Az időjárás: A csapadékos, hideg tavaszi hetek tizedelhetik az első fialásból származó kisnyulakat.
  • A mezőgazdasági technológia: A nagyüzemi növénytermesztés során alkalmazott kaszálási technikák (például a vadriasztó lánc hiánya) közvetlen veszélyt jelentenek.
  • A ragadozók: Az aranysakál és a róka állományának alakulása közvetlen nyomást gyakorol a nyúlpopulációra.


nyul

 Fotó: Pixabay

A vadgazdálkodás új irányai

A statisztikákból jól látszik, hogy a korábban tapasztalt, szinte kontrollálatlan nagyvadállomány-növekedés megállt, ami mögött a tudatos szabályozás és az élőhelyek eltartóképességének változása áll. A mezőgazdasági termelők számára ez jó hír lehet, hiszen a túlszaporodott szarvas- és őzállomány jelentős vadkárokat okozott a szántóföldeken.

Ugyanakkor az apróvadak, jelesül a nyulak és fácánok védelme továbbra is kiemelt feladat. A biodiverzitás fenntartásához elengedhetetlen a mozaikos tájszerkezet és a vegyszerhasználat optimalizálása, hogy a mezei nyulak ne csak a statisztikai táblázatokban, hanem a valóságban is megőrizhessék vezető szerepüket a magyar határban. A következő évek döntései határozzák meg, hogy a most látott stabilizálódás tartós marad-e, vagy újabb átrendeződés várható a vadvilág palettáján.

Forrás: KSH

Indexkép: Pixabay