A Magyar Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki Dr. Palkovics László Amand kertészmérnököt, növényvédelmi szakembert, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara egyetemi tanárát. A több évtizedes tudományos és oktatói munkásság elismeréseként odaítélt díj kapcsán a professzor életútjáról, szakmai pályájáról és a mezőgazdaság kihívásairól is beszélt portálunknak.
A Magyar Érdemrend tisztikeresztje az egyik legmagasabb állami kitüntetés, amelyet kiemelkedő tudományos és szakmai teljesítményért adományoznak. Ezt az elismerést vehette át a napokban a professzor, akinek neve évtizedek óta összefonódik a hazai növényvédelemmel, a virológiai kutatásokkal és az agrár felsőoktatással.
– Ez egy hatalmas megtiszteltetés, hiszen a kitüntetések között az egyik legmagasabb szinten levő elismerésről beszélünk, és nagyon boldog vagyok, hogy a Széchenyi István Egyetem előterjesztésére ezt most március 15-e alkalmából megkaphattam – mondta. Hozzátette: külön öröm számára, hogy az eseményt széles nyilvánosság előtt közvetítették.
Nem klasszikus agrárindulás
A professzor pályája korántsem a megszokott agráréletút mentén indult. Budapesten, mérnöki családban nőtt fel, ahol minden inkább a műszaki irányba mutatott.
– A szüleim és a húgom is gépészmérnökök, a családban ez volt a meghatározó irány, így ebből a szempontból valóban messze esett az alma a fától – mondta. Ugyanakkor a természet iránti érdeklődés már fiatal korában megjelent, amelynek gyökerei részben családi élményekhez köthetők. – A zalai nagyszüleimnél töltött nyarak meghatározóak voltak. Az a természeti környezet, a szőlők, az erdők, a növények világa mély nyomot hagyott bennem, és valószínűleg ez is hozzájárult ahhoz, hogy végül a Kertészeti Egyetemre jelentkeztem – közölte.
Az út azonban nem volt zökkenőmentes: elsőre nem nyert felvételt, így egy évig az egyetem botanikus kertjében dolgozott.
– Kisegítő kerti munkásként kezdtem, és ez az év döntő jelentőségű volt. Ott dőlt el végleg, hogy ezzel szeretnék foglalkozni – mondta.
A rangos elismerés – Fotó: Prof. Dr. Palkovics László Amand
A növényvédelem és a virológia felé vezető út
Egyetemi tanulmányai során a növényvédelem és a genetika iránt kezdett érdeklődni, majd pályája korai szakaszában a Genetika Tanszéken helyezkedett el. Itt indult el azon a szakmai úton, amely később meghatározta kutatói munkásságát.
– Abban az időszakban vált egyértelművé, hogy a szilvahimlő-vírus komoly problémát jelent, és ennek kutatására engem jelöltek ki – mondta. Hozzátette: ez a terület nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is komoly kihívást jelentett.
Később a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpontban dolgozott, ahol hosszú éveken keresztül a növényi vírusokkal és azok elleni védekezési lehetőségekkel foglalkozott.
– Tizennégy évig dolgoztam ott, diagnosztikával, vírusok tulajdonságaival és a rezisztencianemesítés új lehetőségeivel foglalkoztam – idézte fel.
A nemesítés hosszú útja és a modern technológiák
A professzor részletesen beszélt a nemesítési folyamatok összetettségéről is, különösen a fás növények esetében.
– A hagyományos keresztezéses nemesítés rendkívül hosszadalmas és sokszor bizonytalan kimenetelű folyamat. Egy-egy eredmény akár évtizedekbe is telhet – mondta. Kiemelte: ez a lassúság is hozzájárult ahhoz, hogy a biotechnológiai megoldások felé fordult.
A transzgénikus technológia, majd később a génszerkesztés olyan lehetőségeket nyit meg, amelyekkel sokkal gyorsabban és hatékonyabban lehetne ellenálló növényeket előállítani
– fogalmazott.
Oktatás és tudományszervezés
A kutatói munka mellett az oktatás végig központi szerepet töltött be pályáján. Munkája során generációk képzésében vett részt, most már több mint négy éve a Széchenyi István Egyetemen oktatja különböző szinteken a hallgatókat növénykórtanra és növényvédelemre.
– Számomra az oktatás mindig kiemelten fontos volt, talán ezért is állnak hozzám közel azok az elismerések, amelyek ehhez kapcsolódnak – mondta.
Hangsúlyozta, hogy a tudományos utánpótlás nevelése kulcsfontosságú.
– Az egyik legnagyobb eredmény az, amikor egy hallgató szakmailag fejlődik, és később maga is hozzájárul a tudományhoz – fogalmazott.
A kutatók éjszakáján érdeklődőkkel 2012-ben – Fotó: Prof. Dr. Palkovics László Amand
Felgyorsult világ, növekvő nyomás
A mai tudományos és oktatási környezetet a professzor jelentősen megváltozottnak látja a pályája kezdetéhez képest.
– Teljesen felgyorsult a világ. Ma már folyamatos az információáramlás, azonnali reakciókat várnak, és óriási a verseny a publikációk terén – mondta. Hozzátette: ez komoly terhet ró a fiatalokra is. – Folyamatos küzdelemről van szó, ahol a tudományos teljesítmény mellett az adminisztráció és a megfelelési kényszer is egyre nagyobb szerepet kap – jegyezte meg.
Tudomány és társadalom: még mindig szakadék
A modern biotechnológiai megoldások társadalmi megítélése kapcsán is határozott véleményt fogalmazott meg.
– Ez nem elsősorban tudományos kérdés, hanem kommunikációs probléma.
Ha az emberek jobban értenék, miről van szó, sokkal nyitottabbak lennének
– mondta.
Szerinte a megoldás az oktatásban rejlik.
– Már fiatal korban el kellene magyarázni ezeknek a technológiáknak az alapjait, mert csak így lehet hosszú távon változást elérni – fogalmazott.
Egy pálya elismerése
A szakember úgy véli: a Magyar Érdemrend tisztikeresztje sokrétű, évtizedeken átívelő életpályája elismerése is.
– Ez a kitüntetés visszajelzés számomra arról, hogy az a munka, amit végeztem, mások számára is értéket képvisel – mondta végül Prof. Dr. Palkovics László Amand.
Indexkép: Kulturális és Innovációs Minisztérium
_fill_540x300_0.jpg)
