Az eurózóna magánszektorának gazdasági teljesítménye idén áprilisban 2024 novembere óta a leggyengébb teljesítményt mutatja, összegez az Euronews. A romló indexek ellenére a nagy gazdasági elemzők rámutatnak: a Hormuzi-szoros blokádjának hatásai jóval kisebbek lesznek, mint a 2022. évi energiaválságé voltak. Íme Európa és benne Magyarország növekedési kilátásai.
A szolgáltató- és a feldolgozóipar is bajban
Az euróövezet üzleti aktivitása eddig meglepő ellenállóképességet mutatott az orosz-ukrán háború, az amerikai vámok és a lassuló gazdasági teljesítmény hatásaival szemben. A közel-keleti háború az első olyan hatás, ami érdemben visszavetette. Az S&P Global csütörtökön közzétett gyors beszerzésimenedzser-indexe (PMI) szerint:
- A szolgáltatói szektor, amely a 2025-ös fellendülés motorjának számított, a 2021 eleji járványzárlatok óta a leggyengébb adatot produkálta.
- A költségek több mint három éve nem látott szintre ugrottak, és az üzleti bizalom 2022 vége óta a legalacsonyabb szintre esett.
Az eurózóna mélyülő gazdasági gondokkal néz szembe a közel-keleti háború miatt. A konfliktus áprilisban recesszióba lökte a gazdaságot, miközben élesen felhajtotta az inflációt”
– mondta Chris Williamson, az S&P Global Market Intelligence vezető közgazdásza.
A feldolgozóipar ezzel szemben ellentétes irányba mozdult: a gyártási beszerzésimenedzser-index közel négy éve a legmagasabb értéket mutatja, míg a termelési mutató nyolchónapos csúcsra jutott. Ez azonban félrevezető:
a vállalatok előre rendelnek alapanyagokat az esetleges hiányok és további áremelkedések elkerülésére, ezért ez a növekedés inkább védekező készletfelhalmozást tükröz, nem pedig valódi keresletet.
Két éven át érezhető hatásai lesznek az iráni háborúnak – Fotó: Shutterstock
Két éven át érezni fogjuk a hatását
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2026 áprilisi jelentésében az eurózóna kapta a legnagyobb növekedési leminősítést a fejlett gazdaságok között. Az IMF számításai szerint az eurózóna gazdasági növekedése a tavalyi 1,4%-ról 1,1%-ra csökken idén, 2027-ben pedig 1,2%-ot érhet el. Spanyolországban a GDP növekedése 2,8%-ról előbb 2,1%-ra, majd 1,8%-ra lassul 2027-re. Franciaország éves szinten 0,9%-on tarthatja a növekedését.
Németország GDP-növekedése 0,8% lehet 2026-ban az IMF szerint, míg maga a német kormány csak 0,5%-os bővülést vár a magas energiaárak miatt. A 2027. évi kilátások egy széles, bizonytalan tartományt adnak meg.
Az eurózóna leggyengébb teljesítményét pedig Olaszország nyújthatja 0,5%-os éves növekedéssel. Mindkét ország rendkívül fontos partnere Magyarországnak.
Hazánk GDP-kilátásai az IMF szerint mégis biztatóbban alakulnak: a 2026. évi 1,7%-os növekedést jövőre 2%-os bővülés követheti.
A Goldman Sachs optimista
Niklas Garnadt, a Goldman Sachs közgazdásza szerint a mostani hormuzi sokk három szempontból különbözik a 2022–23-as energiaválságtól.
- Az ármozgás most kisebb és kevésbé tartós. A Brent olaj ára 2026-ban átlagosan 83 dollár lesz a korábbi 64 helyett, az európai TTF gáz pedig 44 euró/MWh a korábbi 34 helyett – ez 20–30%-os emelkedés. Ezzel szemben 2022-ben a Brent 99 dollár volt (40%-os emelkedés), a TTF pedig 133 euró (180%-os ugrás).
- A hormuzi blokád az olajat érinti, nem a gázt. A kőolaj egy globális piaci termék, könnyebben beszerezhető, mint a gáz.
- Kína most nincs védett helyzetben. Most a kínai petrolkémiai árak is emelkedtek, míg 2022-ben Európa egyoldalúan hátrányt szenvedett. A mostani válság nem rontja tovább az európai versenyképességet.
- A mostani sokk a Goldman szerint 2027 végéig mintegy 2%-kal csökkenti az eurózóna ipari termelését, ami körülbelül fele a 2022–23-as hatásnak.
Ez a cikk is érdekelheti: Veszélyes fordulat: 6 hétre elegendő kerozinja maradt Európának.
Indexkép: Shutterstock.
