Beregi sikertörténet a lápi póc (Umbra krameri) megmentéséért

A Magyar Környezetgazdálkodási és Vidékfejlesztési Társaság 2024-ben kezdte meg a fokozottan védett lápi póc ex situ szaporítását. Munkájuk eredményeként 2024 őszén 157 példány egynyaras pócot telepítettek a fokozottan védett beregi Nyíres-tóba, illetve 176 példányt a szintén beregi Navat lápba. A telepítési helyszínek kiválasztása nem volt véletlenszerű: a Debreceni Egyetem Hidrobiológiai Tanszéke és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága közös, hosszú kutatómunkája alapján e két láp bizonyult alkalmasnak a faj biztonságos visszatelepítésére. A telepített halak ivarérettek voltak, így számítani lehetett rá, hogy 2025 tavaszán sikeresen leívnak. 

Ennek igazolására később újból ellátogattak az említett élőhelyekre, hogy a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatóinak segítségével idei példányokat fogjanak, ezzel bizonyítva a szaporulat jelenlétét és a telepítés sikerességét. A lápok nagy kiterjedése miatt kérdéses volt az eredményes mintavétel, ám mindkét helyen sikerült idei születésű példányt fogni. Ez egyértelműen igazolja, hogy a mesterségesen szaporított lápi póc példányokkal eredményes természetvédelmi célú rekolonizációs telepítés végezhető.

A lápi póc

A lápi póc hazánk fokozottan védett, bennszülött halfaja. Természetvédelmi értéke 250.000 Ft, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) mint sebezhető (Vulnerable) fajt tartja nyilván. Herman Ottó idejében még olyan tömegben élt az Alföld mocsaraiban, hogy kacsák és sertések takarmányozására is használták. A faj kálváriája az árvízrendezések és lecsapolások során kezdődött, amikor élőhelyei nagy részét elveszítette.

A megmaradt töredékállományok számára további súlyos csapást jelentett az inváziós amurgéb (Perccottus glenii) megjelenése, amely bizonyítottan zsákmányul ejti a pócok szaporulatát, és erős táplálékkonkurense is. Ha az amurgéb megjelenik egy élőhelyen, a lápi póc állománya rendszerint néhány éven belül összeomlik. A faj kritikus helyzetére tekintettel kiemelkedő jelentőségű, hogy mesterségesen szaporított egyedekkel sikeresen lehet régi-új élőhelyeket benépesíteni, ami a lápi póc hosszú távú megőrzésének egyik kulcseleme.


A projekthez a Magyar Környezetgazdálkodási és Vidékfejlesztési Társaság segítséget kapott a Debreceni Egyetem Hidrobiológiai Tanszékétől, a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetétől, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságától, a Terepszemle Stúdió Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Kulturális Egyesülettől, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézettől, illetve a Tavirózsa Környezet- és Természetvédő Egyesülettől. 

Indexkép: Facebook-bejegyzés