Hullámzó kínálat
A Budapesti Nagybani Piacon már 800 forint felett jár az import karfiol kilós ára, holott egy héttel ezelőtt még csak 500 forintot kértek érte, februárban pedig mindössze 250–350 forintot ért ez a káposztaféle. Mi történt közben?
A FruitVeB hírei alapján a kereslet és a kínálat szét- és összecsúszásai okozzák ismét a problémát. Sajnos a téli időszakban egyszerre lett szedésérett a spanyol az olasz és a francia áru is, ami egész Európában szokatlanul erős árversenyhez vezetett. Februárban az áruházi akciók sem tudták érdemben élénkíteni a keresletet, ezért például a franciaországi árak 23%-kal az ötéves átlag alá süllyedtek. Most azonban egy kínálati űrhöz értünk, amit csak a májusi kínálati felfutás fog eltüntetni.
Nem kedvez a klíma a hazai termelésnek
Spanyolország egymaga mintegy 420 ezer tonna karfiol exportjára képes egy évben, ami az EU exportpiacának kb 56%-át adja. A másik két nagy exportőr Franciaország és Olaszország egyenként kb. 13%-os piaci részesedéssel bír. Magyarország éves brokkoli- és karfioltermése a FAO 2023. évi adatai szerint körülbelül 6200 tonna volt, emellé mintegy 8–10 ezer tonna importra van szükségünk a lakosság ellátásához.
A legnagyobb baj az, hogy minden káposztaféle igényli a hűvös időjárást. Ehhez képest 2024-ben 44 napon át 30 foknál is magasabb volt a csúcshőmérséklet. „Tavaly kevesebb extrém meleg napunk volt, ami minden káposztafélének kedvezett. Emiatt túlságosan bőséges volt az őszi és a téli kínálat. Idén talán kicsit melegebb lesz, és talán néhány termelő csökkenti is a területét. Nagy változásra azonban nem számítok.
A gazdálkodók nem szívesen mondanak le egy olyan növényről, amivel 80–100 nap alatt pénzhez jutnak"
– indokolja a várakozását Varga István, a FruitVeB alelnöke. A szakmai szervezet szántóföldi zöldségtermesztéséért felelős szakembere most 450–500 hektárra becsüli a magyarországi karfiolterületet. Másodvetésben és hajtatásban is foglalkoznak vele, de továbbra is a fővetésű, szabadföldi termesztés a legjellemzőbb. Egy hektáron 25–30 ezer darab, nagyjából félkilós fejet lehet előállítani, ami azt jelenti, hogy kb. 7000 tonnát tesz ki a hazai termelés. Importra akkor kerül sor, amikor bármilyen okból (jellemzően a kánikuka miatt) megugrik a hazai ár. Ezt rendszerint két héten belül letöri a lengyel vagy az olasz import – magyaráz a szakember.
Megállt a hazai karfioltermelés csökkenése – Fotó: Shutterstock
Az alkalmazkodás határai
Amikor arról kérdezem, mi módon tudnak a klímaváltozáshoz alkalmazkodni a gazdálkodók, kiderül, hogy az öntözésen kívül kevés eszköz van a kezükben. „A termőkörzetek a tradíciók miatt csak lassan mozdulnak északi irányban, a vetésidők módosításával pedig sokkal inkább a piaci réseket igyekeznek eltalálni a termelők, semmint az éghajlatot.
Emiatt nagy az időjárási kockázat. Ezt az üzemméret növelésével, profizmussal és a növénypaletta színesítésével igyekeznek tompítani.
Már nem ritkaság, hogy egy gazdaságban 20–25 hektárnyi karfiol van, és egyre fontosabbak a termelői integrációk is. Ha pedig a gazdálkodóknak választaniuk kell, hogy a petrezselymet vagy a karfiolt vegyék-e le a palettáról, akkor a hosszabb tenyészidejű petrezselyem területe fog csökkenni."
Varga István szerint most éppen egy kínálati mélyvölgyben vagyunk, amit májusban egy újabb felfutás követ. Akkor már a hazai fejeket is vágni fogják a gazdaságokban.
Sajnos az EU lakosságának negyede most megtakarítási és rezsigondokkal küzd. A csökkenő vásárlóerő pedig nem kedvez a zöldségfogyasztásnak. Ezzel a hazai termelésnek is kalkulálnia kell"
– int a küszöbön álló értékesítési nehézségekre a FruitVeB alelnöke.
