A Somló-hegy oldalában zajló feltárás nemcsak egy elfeledett kútról szól, hanem egy olyan mérnöki teljesítmény nyomait keresi, amelynek eredetéről ma sem tudunk szinte semmit.
A különleges taposókút nemcsak hazai, hanem európai viszonylatban is ritkaságnak számít. A kutatást Piri Attila, a sólyi Fent-Lent Kft. ügyvezetője vezeti, aki barlangkutatóként és ipari alpin szakemberként évtizedek óta mozog otthonosan a „föld felett és alatt”.
A cég fő profilja alapvetően nem a kútfeltárás: ipari alpintechnikával végeznek speciális munkákat – főként külföldön, például Ausztriában, Németországban vagy Hollandiában. Mobiltelefon-átjátszó tornyokon dolgoznak, templomokban végeznek anyagmozgatást, nehezen hozzáférhető helyeken oldanak meg logisztikai feladatokat. A föld alatti világ azonban mindig is közelebb állt Piri Attilához.
„Barlangkutató vagyok, és ami a föld alatt van, az talán még jobban érdekel, mint ami fölötte” – fogalmazott.
A Somló-hegyi kút története is innen indult: több mint húsz évvel ezelőtt már felmerült, hogy a veszprémi vár kútjához hasonlóan ezt is érdemes lenne feltárni. A valódi munka azonban csak az utóbbi években indult el, és mostanra hozott látványos eredményeket.
A kútból 40 köbméternyi törmeléket termeltek ki. A kép jobb oldalán Piri Attila– Fotó: Facebook
Egy kút, amelyről szinte semmit sem tudunk
A feltárás egyik legérdekesebb – és egyben legfrusztrálóbb – eleme, hogy a kútról gyakorlatilag nincs hivatalos dokumentáció. Sem az építés ideje, sem az építő személye, sem a pontos mélysége nem ismert. Egyedül egy 1829-es térkép említi, de azon túl minden információ találgatásokon, helyi legendákon alapul.
A különböző források 80 és 114 méter közötti mélységet említenek, de ezek nem megerősített adatok. A szakemberek ezért nemcsak fizikai feltárást végeznek, hanem levéltári kutatás is zajlik, hátha előkerül valamilyen korabeli dokumentum.
„A kolléganőnk épp a levéltárban kutat, mert szeretnénk megtudni, ki és miért építette a Taposó-kutat. Jelenleg csak annyit tudunk biztosan, hogy létezik – és hogy elképesztő módon építették meg” – mondta a szakember.
Valljuk be, egy laikus számára ez a látvány nem túl bizalomgerjesztő – Fotó: Facebook
75 méter mélyen – és még nincs vége
A jelenlegi feltárás során már 75 méter mélységig jutottak le, ami önmagában is figyelemre méltó. A munka azonban nem egyszerű „leásás”: a kutat az évtizedek során gyakorlatilag teljesen feltöltötték.
Amikor a csapat elkezdte a munkát, a kút mindössze 30–35 méter mélynek tűnt – valójában azonban több mint 40 méternyi törmelék rejtőzött benne.
Ez a feltöltődés nagyrészt egy hajdani kastélyhoz köthető, amely közvetlenül a kút mellett állt. Az épületet a 20. század második felében bontották el, és a maradványokat egyszerűen a kútba hordták.
A feltárás során így nemcsak a kút mélye, hanem egy eltűnt épület története is kirajzolódik: téglák, faanyagok, vasalatok, kerítéselemek kerültek elő, több tonnányi mennyiségben.
Ez mind a kútban rejtőzött – Fotó: Facebook
Mérnöki rejtély: hogyan épült?
A kút valódi különlegessége azonban nem a mélysége, hanem az építési módja. Nem szilárd kőzetbe vájták – ahogy a legtöbb mély kutat –, hanem kiásták, majd szárazon rakott kőfallal bélelték ki.
Ráadásul nem vékony falazatról van szó: helyenként egy méter vastagságban, hatalmas, akár 100 kilogrammos kövekből építették meg.
„Ez a legnagyobb kérdésünk: hogyan csinálták meg? Valószínűleg leástak 80 méter mélyre, majd alulról felfelé kirakták kővel. De hogy ezt milyen technológiával, milyen eszközökkel, azt nem tudjuk” – magyarázta Piri Attila.
Ez a megoldás nemcsak Magyarországon, hanem európai szinten is ritkaságnak számít. Míg más, akár több száz méter mély kutakat sziklába vájtak, ilyen jellegű, szárazon rakott szerkezetű mély kútról nem ismernek példát.
És ez is: egy zongora páncéltőkéjének darabja, amit 1945-ben dobtak bele a Taposó-kútba, és 65 méteres mélységből hozták fel – Fotó: Facebook
A „taposókút”: emberi erővel működő rendszer
A kút elnevezése sem véletlen. A „taposókút” egy különleges vízemelő szerkezetre utal: egy hatalmas, mókuskerékszerű szerkezetre, amelyben az ember sétálva hajtotta meg a vízemelést.
A rendszer lényege, hogy a kerék forgása egy tengelyen keresztül mozgatta a vödröket vagy edényeket, amelyek a mélyből hozták fel a vizet.
A feltárás során előkerült maradványok alapján egy-egy edény akár 50 liter vizet is szállíthatott, ami a szerkezettel együtt 70–80 kilogrammos terhet jelentett.
Ezt kézi erővel aligha lehetett volna felhúzni – a taposómechanizmus azonban lehetővé tette a folyamatos, viszonylag hatékony működtetést.
Leletek a mélyből: a történelem rétegei
A feltárás során nemcsak építészeti érdekességek kerültek elő. A kút szó szerint tele volt különböző korok tárgyaival.
Több tucat mezőgazdasági szerszám – kapák, csákányok, gereblyék, vasvillák –, hordóabroncsok, fémelemek kerültek elő, de találtak második világháborús német rohamsisakot és ágyúgránát-hüvelyt is.
Ezek azonban már nem a kút eredeti működéséhez tartoznak, hanem később, a feltöltés során kerültek bele.
Érdekes felfedezés az is, hogy több olyan edényt találtak, amelyek feltehetően a vízemelés során szakadhattak be. Ez arra utal, hogy a kút használata során többször is történhetett baleset vagy meghibásodás.
Régi vödör, mellyel egykoron vizet emeltek ki a kútból, de vélhetően leszakadt és a mélybe zuhant – Fotó: Facebook
Víz a mélyben – és a kutatás következő szakasza
A feltárás most új szakaszba lépett: a kút alján megjelent a víz, jelenleg 20–25 centiméteres vízréteg borítja az alját. A következő hetekben geofizikai vizsgálatok is indulnak, amelyek segíthetnek feltárni a kút szerkezeti sajátosságait és esetleges további mélységét. Ugyanakkor a fizikai feltárás jelen állás szerint végetért, Piri Attila a minap a következőt posztolta: "Egy alkalommal még megbolygatjuk a vizet, és az aljára teszünk kavicságyat. Utána kivilágítjuk, hogy ragyogjon, és mindenki megcsodálhassa. Majd minden nem oda valót kiszerelünk és átadjuk a kutat a rajongóinak!"
Egy feltárás, amely túlmutat önmagán
A Somló-hegyi Taposó-kút kutatása egy olyan múltbeli tudás nyomait keresi, amelynek részletei mára szinte teljesen elvesztek.
Hogyan volt képes több száz évvel ezelőtt egy közösség ilyen mély és stabil szerkezetet létrehozni? Milyen eszközökkel dolgoztak? Kik építették – és miért éppen itt? Ezekre a kérdésekre egyelőre nincs válasz. De a kitartó kutatás közelebb visz ahhoz, hogy a Somló egyik legnagyobb rejtélye egyszer feltáruljon.
Vannak elkötelezett segítők
A munkálatokat a Fent-Lent Kft. saját költségén végzi már több mint 2 hónapja, de pár napja indult egy lehetőség, mely révén lehet támogatni a projektet a somlóvásárhelyi önkormányzat erre a célra dedikált számlaszámán. Ezen felül az önkormányzat biztosítja a napi ebédet, a közvetlen szomszédságban lévő Csipke vendégháztól kapnak áramot és a somlószőllősi Kiss-birtok adja a szállást szükség esetén. A Kreinbacher-birtok pedig egy nem használt présházat biztosított "bázisnak".
Indexkép: Facebook
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
