A legtöbb magyar kertben találkozhatunk alma-, körte-, barack- vagy cseresznyefával, de egyre többen fordulnak a kevésbé megszokott, különlegesebb gyümölcsök felé is. A kivi (Actinidia deliciosa) ilyen választás lehet, hiszen nemcsak egzotikus megjelenésű és ízletes, de a saját kertünkben is bő termést hozhat, ha megfelelő körülményeket biztosítunk számára. És ugye, milyen menő, ha saját kivivel kínálod meg a vendégeidet?

A kivi nem hálóban terem!

Bár a legtöbben műanyag dobozban, hálóban látják először a kivit, valójában akár a saját kertünkben is megteremhet. Eredetileg Dél-Kínából származik, ahol „kínai egresként” ismerték. Később, a 20. század közepén előbb „dinnyécske” (melonette) néven terjedt el, majd 1959-ben kapta a ma is használt „kivigyümölcs” nevet. Maga a „kivi” elnevezés Új-Zélandon keletkezett, ahol a helyi, barna színű és kis termetű madárról nevezték el, amely hasonlít a gyümölcs külsejére.

Kivi a kertben: egyszerűbb, mint gondolnád!

Sokan úgy vélik, a kivi csak meleg, déli éghajlaton termeszthető, pedig valójában a hazai klíma is kiválóan megfelel számára. A kivi kétlaki növény, vagyis külön növényeken fejlődnek a porzós és a termős virágok. Léteznek önporzós fajták is, de ezek kevesebb gyümölcsöt hoznak. Ha már van kivi a kertedben, de nem terem, érdemes megvizsgálni a növény nemét: a termős virág közepén jól láthatók a sugaras alakban elhelyezkedő bibeszálak, míg a porzós virágban bibe nincs, viszont sok virágport tartalmaz.

A sikeres terméshozatal érdekében mindig legyen legalább egy porzós és több termős példányod. Egy porzós növény akár 6-8 termő egyedet is képes beporozni. Az ültetésnél ügyelj arra, hogy a tövek legalább két és fél méterre legyenek egymástól. A legalkalmasabb ültetési időpont a tavasz vagy a késő ősz. Szóval, most jött el az ideje, hogy kivid legyen otthon!

Hogyan gondozd a kivit?

A kivi nem igényli a teljes napfényt, ezért félárnyékos helyen is jól fejlődik. Talajban sem válogatós, de a mélyrétegű, jó vízgazdálkodású, nem pangóvizes területeket kedveli. Az ültetőgödörben a talajt érdemes szerves trágyával keverni, és jól fellazítani. A metszés során legyél óvatos: ha túl rövidre vágod a vesszőket, eltávolíthatod az összes termőrügyet is. Ezért a metszés főként ritkításból és hajtásválogatásból álljon, a letermett vesszőket pedig cseréld új hajtásokra.

Az első évben ültetett kivit csak a következő évben kell metszeni, egy erős, ígéretes rügy fölött, 20-30 cm magasan. Ebből a hajtásból tudod majd kialakítani a leendő törzset, ehhez szükséged lesz egy kb. 5 méter hosszú karóra is. A kivi támrendszer mellett érzi jól magát, így minden irányban szabadon nőhet. A támrendszeren kifeszített madzag segíti a növény fejlődését.

A kivi kifejezetten vízigényes, főleg nyáron, amikor 2-3 naponta is szükséges lehet az öntözés. A talaj felszínét érdemes rendszeresen fellazítani, de ügyelj arra, hogy a gyökerek sekélyen helyezkednek el, ezért könnyen megsérülhetnek.

Mikor és hogyan szüreteljük a kivit?

A kivi utóérő gyümölcs, vagyis nem teljesen érett állapotban kell leszedni. Fontos, hogy a fagyok előtt védett helyre kerüljön. Hűvös helyen tárolva akár hónapokig is eltartható. A teljesen beérett kivi puha, állaga az őszibarackéhoz hasonlítható.

Ne csak termeszd, edd is a kivit!

A kivi különleges, aktinidin nevű enzimet tartalmaz, amely segíti a fehérjék emésztését, ezért kifejezetten ajánlott nehéz étkezések után. Magas rosttartalma révén támogatja az emésztést és a szervezet méregtelenítését. Gazdag káliumban, amely hozzájárul az elektrolit-egyensúly fenntartásához, valamint jelentős mennyiségben tartalmaz C-vitamint és antioxidánsokat, így erősíti az immunrendszert. Alacsony glikémiás indexe miatt nem emeli meg hirtelen a vércukorszintet, de fontos tudni, hogy allergiás reakciókat is kiválthat, ezért fogyasztása körültekintést igényel.


kivi

Legyen saját kivi a te kertedben is! – Fotó: Shutterstock

Egyetlen kivi elfogyasztásával fedezhetjük napi C-vitamin szükségletünket. A gyümölcs 83%-a víz, 1% fehérje, 0,5% növényi zsír, 9% cukor és 3% rost. Ásványianyag-tartalma is jelentős: megtalálható benne a kálium, nátrium, foszfor, kalcium, magnézium, vas, cink, réz, mangán és szelén. Vitaminok közül magas az A-, B1-, B2-, B3-, B5-, B6-, E-, J- és K-vitamin tartalma, emellett kiemelkedő a C-vitamin tartalma is.

Rendszeres fogyasztása kedvezően hat az asztma és egyéb légúti betegségek tüneteire, az aszkorbinsav pedig segíthet a vér LDL koleszterinszintjének szabályozásában. A benne található kálium támogatja a szervezetet fáradtság, alvászavar vagy depresszió esetén, vas- és magnéziumtartalma pedig enyhítheti a stressz és vérszegénység tüneteit.

K-vitamin-tartalmának köszönhetően a kivi fogyasztása csökkentheti a fogszuvasodás kockázatát, és véd a szürke hályog kialakulása ellen. Fokozza a kollagéntermelést, így bőrünk feszesebb és rugalmasabb lehet. Várandósság alatt is ajánlott, mivel csökkentheti a seprűvénák, visszerek és aranyér kialakulását.

Számos érv szól amellett, hogy a kivit ne csak fogyasszuk, hanem saját kertünkben is termesszük. Egyszerű gondozása, bőséges termése és egészségügyi előnyei miatt érdemes helyet szorítani neki a kertben – így egész évben élvezhetjük ezt a különleges gyümölcsöt.