Az öntözés ma már nem pusztán technológiai kérdés, hanem a gazdálkodás jövőjét meghatározó stratégiai tényező. A klímaváltozás hatásai egyre erősebben érezhetők, miközben a termésbiztonság megőrzése mind nagyobb kihívást jelent. Fotyék Tibor, a Pipelife Hungária Kft. öntözési üzletágvezetője az Agroinform „Minden csepp számít!” online konferenciáján arról beszélt: a siker kulcsa a tudatos, precíziós szemléletváltás.
– Előadásom címe az, hogy a precíziós öntözés ott kezdődik, ahol a rutin már nem elég – fogalmazott előadása elején Fotyék Tibor. Mint mondta, a cím nem véletlenül provokatív, hiszen szerinte a mezőgazdaságban – különösen az öntözés területén – elkerülhetetlenné vált a szemléletváltás. – Több tízéves tapasztalatom alapján azt kell mondanom, hogy változásnak kell történnie – hangsúlyozta. – Nemcsak az öntözésben, hanem az agrotechnika, a tápanyag-gazdálkodás és a teljes termesztési rendszer szintjén is.
Termésnövelés helyett kármentés?
Az öntözés fogalmát a szakember tudatos, komplex folyamatként értelmezte
– Az öntözés nem más, mint a növények vízigényének optimális biztosítása, a napenergia kihasználása és a vízpótlás beépítése a termesztéstechnológiába – mondta.
Ez nem egy egyszeri beavatkozás, hanem folyamatos, jól tervezett gazdálkodási döntések sorozata.
Rámutatott arra is, hogy a történelem során a vízgazdálkodás mindig kulcsszerepet játszott a mezőgazdasági termelésben és így a társadalmak fejlődésében is.
– A nagy birodalmak mindig ott alakultak ki, ahol biztosítani tudták az élelmiszerellátást – fogalmazott. – Ennek alapja pedig a víz volt. A jelenlegi helyzet azonban már egészen más kihívásokat hoz. Sok esetben ma már az öntözés nem termésnövelő, hanem kármentő tevékenység – utalt egy korábbi előadásra. – Én viszont azt szeretném hangsúlyozni, hogy ennek nem így kellene működnie: az öntözésnek tudatos, gazdaságilag megalapozott, előre tervezett rendszerként kell működnie.
A magyar mezőgazdaság jelenlegi állapotát elemezve rámutatott: az öntözött területek aránya még mindig alacsony.
– Jelenleg nagyjából 120–130 ezer hektár az a terület, amelyet hivatalosan öntözünk, miközben a potenciál ennél jóval nagyobb – mondta. – A mezőgazdasági területek döntő része továbbra is csapadékgazdálkodásra épül. A száraz és az öntözéses gazdálkodás két teljesen eltérő világ. Nemcsak a technológia különbözik, hanem a gondolkodásmód is. A klimatikus változások pedig tovább nehezítik a helyzetet.
A csapadékeloszlás szélsőségessé vált, ami komoly termésingadozást okoz. Nemcsak évjáratok között, hanem egy adott régión belül is jelentős különbségek alakulhatnak ki. Az azonban biztos: a versenyképesség ma már nem elsősorban a hozam növeléséről szól, hanem a termésbiztonságról. Ez lesz a jövő egyik legfontosabb kérdése.
Fotyék Tibor – Fotó: Agroinform.hu
Fotyék Tibor szerint az öntözési beruházások alapja mindig a pontos előkészítés.
– Az első lépés a vízbázis felmérése – emelte ki. – Tudnunk kell, hogy milyen vízforrás áll rendelkezésre, milyen mennyiségben és milyen minőségben. Az sem mindegy, hogy felszíni vagy felszín alatti vízből dolgozunk – tette hozzá.
A felszín alatti vízkészletekkel különösen körültekintően kell bánni, és elsősorban precíziós öntözési rendszerekhez érdemes felhasználni őket.
Ezért fontos lépés a területek precíziós felmérése. Nemcsak táblaszinten, hanem akár táblán belül is jelentős eltérések lehetnek. A talajtani viszonyok pontos ismerete nélkül nem lehet hatékony rendszert tervezni.
Külön kiemelte az altalaj vizsgálatának jelentőségét.
– A felszín alatti csepegtető öntözésnél például elengedhetetlen, hogy ismerjük az altalaj vízvezető képességét – magyarázta. – Ez alapvetően meghatározza a rendszer működését. Az öntözés hatása azonban túlmutat a növénytermesztésen. A víz megjelenése a tájban megváltoztatja az élővilágot is – figyelmeztetett. – Az öntözött területek vonzzák az élőlényeket, ami akár komoly vadkárt is okozhat. Ezért fontos az együttműködés a vadgazdálkodási szervezetekkel.
Komplexen kell gondolkodni
A gazdasági szempontokat illetően hangsúlyozta: a beruházások megtérülését alaposan át kell gondolni.
– A gazdák feladata a pontos számítás, de mi szakmai oldalról tudunk támpontokat adni – mondta. – A finanszírozás általában több lábon áll: önerő, hitel és pályázati források kombinációja szükséges.
A tervezési folyamat során számos műszaki és szervezési feladat merül fel.
– Hidrológiai számítások, gépészeti és villamossági tervek nélkül nem lehet működő rendszert kialakítani – hangsúlyozta.
Majd így folytatta:
Egy öntözőrendszer nem egy termék, hanem egy komplex projekt – fogalmazott. – Több szakág, több szakember és összehangolt munka szükséges hozzá.
A kivitelezés kapcsán külön kiemelte a megfelelő partnerek kiválasztását, mint rámutatott: olyan cégekkel kell dolgozni, akiknek valódi tapasztalatuk van. Ez hosszú távon a rendszer megbízhatóságát határozza meg.
A gyakorlatból hozott példaként a mezőfalvai precíziós öntözési projektet ismertette.
Hidrológiai számítások, gépészeti és villamossági tervek nélkül nem lehet működő rendszert kialakítani – Fotó: Pipelife Hungária Kft.
– Ez egy 330 hektáros, európai szinten is jelentős beruházás – mondta. – Több mint 3,5 millió méter csepegtető cső került a föld alá, 150 zónával és teljesen automatizált vezérléssel. A rendszer szűrőegységekkel, tápoldatozással és precíz irányítással működik. Ez már valóban a jövő technológiája.
Az előadás végén Fotyék Tibor a gazdálkodók szemléletének fontosságát hangsúlyozta.
– Ne féljünk szakemberekhez fordulni – mondta. – A magyar öntözési szakma komoly tudásbázissal rendelkezik. Ha nyitottak vagyunk és tudatosan tervezünk, akkor az öntözés nem kényszer, hanem lehetőség lesz – zárta gondolatait.
Indexkép: Agroinform
Bővebb információkért kattints ide:
