Már több mint tíz éve annak, hogy hazánkban hatályba lépett a földforgalmi törvény, amely alapvető változásokat hozott a magyar birtokpolitikában. Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára közleményben mutatja be, mi történt volna, ha – a szomszédunkhoz hasonlóan – engedjük a vegyes tulajdonú cégek földszerzését az országban. 

2004-es uniós csatlakozásunk után tízéves moratóriumot biztosított az EU a földpiac liberalizálására, ezt követően viszont meg kellett nyitni azt az uniós személyek számára. Nálunk is rajtra készen álltak az osztrák, német stb. befektetők, hogy minél nagyobb részt szakítsanak ki a nyugati árakhoz képest jóval olcsóbb magyar földekből, ehhez korábban megvoltak az eszközeik is – gondoljunk csak a gombamód szaporodó zsebszerződésekre. Magyarország viszont – nagyon helyesen – olyan földforgalmi szabályokat alkotott meg 2013-ban, amellyel magyar kézben tudta megtartani a saját földvagyonát.

A magyar földtörvény legfontosabb védbástyái

Ennek érdekében a 2013-as földtörvény

  • teljeskörűen megtiltja a földvásárlás lehetőségét a gazdasági társaságok számára;
  • a zsebszerződések felszámolása érdekében az adásvételi szerződésekhez biztonsági okmányt, ún. „zöld papírt” ír elő;
  • gyakorlatilag minden adásvételi szerződéshez hatósági jóváhagyást követel meg;
  • elővásárlási jogot biztosít a helyi gazdálkodók számára;
  • a gazdálkodói szempontok érvényre juttatását a helyi földbizottságok véleményezési joga is garantálja.

A magyar intézkedések után – az osztrák kormány nyomására – az EU kötelezettségszegési eljárását  indították meg hazánkkal szemben.

A cégháló fedése alatt könnyű földhöz jutni

A cégháló fedése alatt könnyű földhöz jutni – Fotó: Shutterstock

Mi történt közben Romániában?

Közel 15 millió hektáros termőterületével Románia óriási agrárpotenciállal rendelkezik (hazánkban ez 5 millió hektár). Az összképet árnyalja, hogy a romániai földek harmadáról nincs adat az ingatlan-nyilvántartási kataszterben, ezekre tehát támogatást sem tudnak felvenni a tulajdonosaik. A birtokpolitika terén (is) nagyon más utat választott Románia, hiszen az EU-ban mostanra már az első helyen áll a külföldi tulajdonban lévő termőföldek arányát tekintve. A külföldiek térnyerése azért lehetséges, mert Románia – hazánkkal ellentétben – lehetővé tette a földtulajdonszerzést a gazdasági társaságok számára.

Az Európai Bizottság tanulmánya szerint a nyilvántartott földek 40 százaléka (!), közel 6 millió hektár van külföldiek kezében.

Több tízezer hektáros területeket birtokolnak arab befektetők, olasz vállalkozók, osztrák társaságok, ugyanakkor jelentős méretű területet vásároltak fel spekulációs céllal pénzintézetek és biztosítótársaságok is. A legnagyobb földterülettel, közel 60 ezer hektárral az Egyesült Arab Emírségekből a Al Dhara cég rendelkezik.

Szlovákiában is bevásároltak a külföldi cégek

Keleti szomszédunkhoz hasonlóan Szlovákia is megnyitotta földpiacát a gazdasági társaságok előtt. Annak ellenére, hogy Szlovákia jóval kevesebb termőfölddel rendelkezik (a szántóterületük nagyságrendileg negyede a magyarországinak), ágazati szinten komoly kibocsátással rendelkeznek például a hús- és tejtermékekből. A nagy állattenyésztő gazdaságok azonban szinte kivétel nélkül külföldi kézben, leginkább dán tulajdonban vannak.

A dán cégek figyelmét valószínűleg akkor keltette fel a szlovák mezőgazdaság, amikor – a hazai szabályozással egy időben – 2014-ben északi szomszédunknak is lehetővé kellett tennie a piacnyitást. Hiába próbálták ezt garanciákhoz kötni (pl. előírva azt, hogy legalább 10 éve bejegyzett székhellyel kell rendelkeznie a cégnek), mostanra közel 100 ezer hektár termőföld lehet külföldi tulajdonban.

A céghálón keresztül ugyanis nehéz lekövetni a valódi tulajdonost: a tulajdonjog „elrejtőzik” a leányvállalati/holdingstruktúrákban, így a közvetlen tulajdonos nem feltétlenül minősül nyilvánosan külföldinek.

Ez annyira nyilvánvaló, hogy például a dán állam évtizedek óta támogatással és kedvezményes hitelekkel segíti a dániai vállalkozásokat abban, hogy Szlovákiában termőföldet vásárló cégeket működtessenek. Sőt, a dán pénzintézetek elfogadják hitelfedezetként a szlovákiai termőföldet is, így a szlovákiai termőföldek kataszterében a dán bankok zálogjogával (!) is találkozhatunk.

A fenti tények azt bizonyítják, hogy megéri kiállni érdekeinkért akkor is, ha emiatt óriási külső nyomást kell elviselnünk.

Forrás: MAGOSZ.

Indexkép: Shutterstock.