Agroinform - Mezőgazdaság percről percre

Ezek közül talán a legjelentősebb a helyben lakói minőség kérdése, amely egyfelől önálló elővásárlási ranghelyként (helyben lakó földműves a Földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdés d) pontja alapján) és előhaszonbérleti ranghelyként (Földforgalmi tv. 46. § (1) bekezdés c) pontja alapján), illetve egyéb elővásárlási vagy előhaszonbérleti ranghelyek fogalmi elemeként (pl. földet használó helyben lakó földműves, helyben lakó szomszéd, állattartó telep üzemeltetője, kertészeti tevékenységet végző, szaporítóanyag-előállító, ökogazdálkodó) is megjelenik.

A helyben lakó földművesi minőség törvényi definíciója a Földforgalmi törvény hatálybalépését követően egy alkalommal, 2023.01.01. napjával jelentősen megváltozott. Míg a 2023 előtti fogalommeghatározás az életvitelszerű lakóhelyhez kötötte annak megállapíthatóságát anélkül, hogy a törvény maga definiálta volna az életvitelszerű lakóhely fogalmát, a jelenleg is hatályos normaszöveg már életvitelszerű lakáshasználatot ír elő azzal, hogy annak törvényi definícióját is megadja, illetve külön szabályozza a hegyközségi tagok helyben lakói minőségét is.

A jogszabály-módosításra az életvitelszerű lakóhely fogalmának gyakorlati alkalmazási nehézségei okán volt szükség. A Kúria 5/2022. sz. jogegységi határozata a helyben lakói minőség értelmezése kapcsán kimondta, hogy a „helyben lakó” fogalmának lényege az adott lakóhelyen való életvitelszerű tartózkodás, amelyet a vételi ajánlatot elfogadó nyilatkozathoz csatolt okirattal kell igazolni. A lakcímet igazoló hatósági igazolvány (lakcímkártya) önmagában nem igazolja a helyben lakás tényét. Ez a törvényi feltétel – egyebek között – a jegyző által kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolható hitelt érdemlően.

A kúriai döntés nyomán gyakorlati problémát jelentett az életvitelszerűség mint a bejelentett lakóhelyhez képest meghatározott többletkövetelmény igazolásának kérdése, különös tekintettel arra, hogy egyes jegyzők a jogegységi határozatban is igazolási lehetőségként rögzített, NFA-rendeleten alapuló jegyzői igazolás kiállítását megtagadták arra hivatkozással, hogy azt csak az ott meghatározott árverési eljárás céljára állíthatják ki.

A 2023.01.01. napját követő és jelenleg is hatályos szabályozás tehát alapjaiban más fogalmi rendszert alkalmaz. Ennek értelmében egyfelől helyben lakó az a természetes személy, akinek az életvitelszerű lakáshasználatának helye legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén az adásvételi, a csere- vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik; másfelől, ha az adásvételi, a csere- vagy a haszonbérleti szerződés tárgya szőlő művelési ágban nyilvántartott föld, akkor az a hegyközségi tag természetes személy is, aki életvitelszerűen legalább 3 éve annak a hegyközségnek a működési területéhez tartozó borvidéki településen lakik, amely hegyközség működési területén az adásvételi, a csere- vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik.

Az „életvitelszerű lakáshasználat” törvényi definíciója a helyben lakói minőség 2023. év eleji módosítását követően mintegy másfél évvel később, 2024.07.01. napjával került csak a Földforgalmi törvényben szabályozásra; ezt megelőzően az életvitelszerű lakáshasználat fogalmának értelmezéséhez a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (Nytv.) 26/A. § (2) bekezdését kellett segítségül hívni.

Az életvitelszerű lakáshasználat Földforgalmi törvényben történő szabályozását követően 2025.01.01. napjával még egy módosításon is átesett ez a definíció, így a jelenleg hatályos normaszöveg szerint az életvitelszerű lakáshasználat helye ellenkező bizonyításig a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejelentett tartózkodási hely, ennek hiányában a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejelentett lakóhely.

A fentiek jól szemléltetik, hogy az elővásárlási, előhaszonbérleti ranghely vizsgálata során nem mindegy, hogy a joggyakorlásra melyik jogszabályi rendelkezés hatálya alatt került sor, így annak vizsgálata során kiemelten figyelemmel kell lenni a törvényi változásokra. A továbbiakban a jelenleg hatályos szabályozással foglalkozunk.

agrárjog

Fotó: Unsplash

Amennyiben a földműves a lakcímnyilvántartás szerint kizárólag bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és tartózkodási hely nem került megjelölésre, ebben az esetben a közhiteles nyilvántartás az életvitelszerű lakáshasználat helyét megfelelően igazolja. A Földforgalmi tv. 21. § (5) bekezdésének utolsó mondata értelmében az elfogadó jognyilatkozathoz csatolni kell az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratokat is, kivéve hatósági jóváhagyáshoz kötött ügylet esetén azt, amelyet közhiteles nyilvántartás tartalmaz. Amennyiben tehát kizárólag bejelentett lakóhellyel rendelkezik a földműves, ezen lakóhelye az életvitelszerű lakáshasználata helyének is minősül, így az elővásárlási (előhaszonbérleti) ranghely további igazolása nem szükséges.

Lehetséges továbbá, hogy a bejelentett lakóhely mellett azonos időtartamban bejelentett tartózkodási hellyel is rendelkezik a joggyakorló. Ilyenkor a közhiteles nyilvántartás szerint bejelentett tartózkodási hely a törvényi szabályozás alapján az életvitelszerű lakáshasználat helye, a bejelentett lakóhely nem fog az életvitelszerű lakáshasználat helyének minősülni. A bejelentett tartózkodási hely ilyenkor önmagában igazolja az életvitelszerű lakáshasználatot, így a tartózkodási helyre további bizonyíték csatolása nélkül alapítható helyben lakói minőség.

Problémát jelenthet ugyanakkor, hogy a földműves a joggyakorlás során csak bejelentett lakóhellyel rendelkezik, de az azt megelőző 3 éven belül volt bejelentett tartózkodási helye is; ebben az esetben ugyanis ennek az időtartamára az életvitelszerű lakáshasználat helyének ezt a tartózkodási helyet kell tekinteni. További probléma lehet, hogy a bejelentett lakóhely mellett ugyan van hatályosan bejelentett tartózkodási helye is, azonban azon életvitelszerűen ennek ellenére nem tartózkodik.

Kérdés tehát, hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a joggyakorlást megelőző 3 éven belül volt bejelentett tartózkodási helye a földművesnek, vagy a jognyilatkozat megtételekor a bejelentett lakóhely mellett bejelentett tartózkodási hellyel is rendelkezik, ugyanakkor életvitelszerűen a lakóhelyén valósult meg a lakáshasználat az elmúlt három évben.

E körben a Kúria 15/2025. sz. jogegységi határozata akként foglalt állást, hogy amennyiben a földműves létesít tartózkodási helyet, és azt a közhiteles nyilvántartásba be is jelenti, a törvényi vélelem szerint életvitelszerűen a tartózkodási helyén lakik. Ha állítása szerint a vélelmezett helyhasználat nem egyezik a valósággal, mert nem a bejelentett tartózkodási helyén, hanem a bejelentett lakóhelyén tartózkodik életvitelszerűen, a törvényi vélelmet meg kell döntenie; ennek érdekében pedig bizonyítani köteles, hogy az azonos időtartamban bejelentett lakóhely, illetve bejelentett tartózkodási hely közül a lakóhelyét használja életvitelszerűen. A bizonyítékokat az arra hivatkozó személy a nyilatkozatával egyidejűleg köteles csatolni, azokat közigazgatási perben nem pótolhatja.

A cikksorozat következő részében továbbra is az elővásárlási, előhaszonbérleti ranghelyek megjelölésének törvényi előírásairól és feltételeiről lesz szó.

agrárjog