Talán még emlékszünk, rá, hogy 2024 végén két tonna törökországi tölgymakk érkezett Magyarországra. A szárazabb, melegebb éghajlathoz szokott kocsánytalan-, cser- és magyartölgymakkokat a Mecsekerdő Zrt. hűtőtárolójába szállították azzal a céllal, hogy később csemetekertekben és erdősítésekben vetik el, így segítve a hazai erdők klímaváltozáshoz való alkalmazkodását. A Vérteserdő Zrt. kapcsán hasonló technológiáról számoltunk be.
Mindezt azért bocsátottuk előre, hogy az olvasó átérezze: az erdők ellenálló képességének erősítését minden eszközzel segíteni kell.
A beteg fa nem lesz ellenálló
Az olaszországi Szardínián erdészek és kutatók nemrég egy költséghatékony protokollt dolgoztak ki, ami lehetővé teszi, hogy fitoftóramentes tölgycsemetéket neveljenek. A kórokozó jelenti az egyik legnagyobb fenyegetést a mediterrán ökoszisztémákra. „A cél az, hogy erősebb és egészségesebb fákat neveljünk, amelyek ellenállóbbak az éghajlatváltozás hatásaival szemben” – mondja Bruno Scanu, a Sassari Egyetem kutatója, aki részt vett a technológia kidolgozásában és tesztelésében.
A mi eljárásunk integrált megközelítésű, egyaránt tartalmaz agrotechnikai és higiéniai elemeket. Ez a leghatékonyabb és legköltséghatékonyabb módja az erdőpusztulás megelőzésének.”
A technológiát egy kísérleti faiskolában tesztelték 2022 és 2025 között. A legutóbbi vizsgálati szakaszban 10 000 növényből 632 mintát ellenőriztek. Mindössze egyetlen fertőzési esetet találtak, ami igazolja az intézkedések hatékonyságát.
A fitoftórás tölgyállományokban a fertőzés károsítja a hajszálgyökereket, a lombkorona ritkásabb és sárgább (klorotikus) lesz. A sérült fotoszintézis gyengébb fákat eredményez, amelyek így esendőbbé válnak az aszállyal és más szélsőséges időjárási eseményekkel szemben. Ha a kórokozó bekerül az erdőbe, akkor azt – különösen a tölgyesekben –, szinte lehetetlen kiirtani, ezért kulcsfontosságú a betegség megelőzése.
Csak az egészséges csemetékből lesz ellenálló erdő – Fotó: Shutterstock
Tisztaság és odafigyelés
A csemeték nevelése emelt padokon kezdődik, egy méterrel a talajszint fölött ugyanis kisebb az esélye a fertőzött talajból származó szennyeződésnek. A padok alatt száraz kavicsréteget teríti a felszínt, ami még távolabb helyezi a fitoftórának kedvező, nedves közeget a csemetéktől. A földkeveréket gőzzel sterilizálják, ami elpusztítja a legtöbb kórokozó gombát, ugyanakkor nem károsít minden talajlakó mikroorganizmust. A csemetekert bejáratánál fertőtlenítési intézkedéseket vezetnek be a járművek, lábbelik és eszközök számára, hogy megakadályozzák a betegség terjedését.
A növényeket rendszeresen ellenőrzik, és a fertőzés gyanúját mutató egyedeket megsemmisítik. A protokoll további elemei közé tartozik a nevelőedények tárolása és az öntözés szabályozása. Emellett a faiskolai dolgozók képzésben részesülnek annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb körültekintéssel alkalmazzák a kórokozómentes növénynevelési eljárást.
Az erdészek hangsúlyozzák: kulcsfontosságú, hogy az újraerdősítéshez használt csemeték fertőzésmentesek legyenek. A nem megfelelő szaporítóanyag nem javítja, hanem rontja az erdők egészségi állapotát és alkalmazkodóképességét. Négy évnyi kísérleti faiskolai tesztelést követően a nevelési eljárást több más szardíniai csemetekertben is bevezetik, és Európa-szerte terjesztik az erdészek körében.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
