A mezőgazdaságban az időjárás az egyik legnagyobb úr, és amikor elmarad az égi áldás, a bizonytalanság gyakran rossz döntésekbe kergeti a gazdálkodókat. Doug Ferguson piaci elemző rávilágít: az aszály idején jelentkező pánikreakciók – mint az állomány tömeges értékesítése – súlyos anyagi veszteséget okozhatnak. Amint megérkezik a várva várt eső, a piaci hangulat azonnal megfordul, és az árak drasztikusan emelkedni kezdenek, ami lehetetlenné teszi az állomány olcsó újratelepítését.



Az általános, ám gyakran hibás stratégia szerint aszálykor először a borjakat, majd az idősebb teheneket adják el, végül a teljes állománytól megszabadulnak, remélve, hogy később majd újravásárolják őket. Az amerikai farmerek körében tapasztaltak azonban azt mutatják, hogy ez a ciklus felemészti a tőkét.

Sokan vagyonokat költenek takarmányra a válság elején, majd amikor elfogy a pénzük, kénytelenek nyomott áron túladni az állatokon – pont akkor, amikor mindenki más is ezt teszi, ezzel tovább lökve az árakat a mélybe.

Amikor pedig újra zöldellni kezd a legelő, a kereslet megugrása miatt csak méregdrágán tudják pótolni a jószágot, így kevesebb állatuk marad, miközben az egy egyedre jutó rezsiköltségük megemelkedik.

Magyarországi szemszögből nézve a tanulság egyértelmű: a hazai gazdáknak is fel kell ismerniük, hogy az érzelmi alapú döntéshozatal és a piac időzítésére tett kísérletek helyett a tudatos marketingstratégia a megoldás.

Nálunk az aszályos időszakok gyakorisága miatt különösen fontos a „készletpiramis” megőrzése és a rugalmas állománykezelés, elkerülve a kényszer-értékesítést, amely a hazai vágómarhapiacon is áreséshez vezethet.


marha

Az amerikai tapasztalatból itthon is tanulhat a gazda – Fotó: Shutterstock

Ferguson szerint a megoldás az intelligens adásvétel (sell/buy marketing). Jelenleg az amerikai piac megbocsátó: ott a jó húsban lévő selejttehenek iránt kiemelkedő a kereslet. A szakember tanácsa szerint a hús állapota most fontosabb, mint az állat kora. Egy jó kondícióban lévő, bár idősebb tehén akár ezer dollárral is többet érhet, mint egy sovány fiatal állat.

Az okos stratégia tehát az, hogy a húsosabb, idősebb egyedeket értékesítjük, és a bevételből fiatalabb, de vékonyabb állatokat veszünk, amelyeket aztán feljavítunk.

Ezzel a módszerrel fenntartható az állomány létszáma, miközben készpénzhez jut a gazdaság.


Az adásvételi logika nemcsak a szarvasmarháknál, hanem a juhoknál, sőt a műtrágyabeszerzésnél is működik. Ha a gazda nem a múltbeli árakhoz ragaszkodik, hanem a mindenkori pótlási értéket figyeli, elkerülheti a veszteséget. Az árucikkek közötti váltás – például juhokról marhára vagy fordítva, attól függően, melyik van épp túlértékelve – jelentős extra profitot hagyhat a termelőnél. A végső tanulság minden mezőgazdasági szereplő számára az, hogy a matematikai összefüggések felismerése és a hidegvérű piaci szemlélet felülmúlja az aszály okozta félelmet.

Forrás: farmprogress.com

Indexkép: Shutterstock