A globális és európai agrártrendeket összegző legújabb kiadvány alapján Magyarországon az ökológiai gazdálkodásba vont mezőgazdasági terület 2024-ben 308 022 hektár volt, ami az ország teljes hasznosított mezőgazdasági területének mintegy 6,2%-át tette ki. Ezzel szemben 2025-ben már 430 ezer hektáron folyt ökológiai gazdálkodás, amely a KSH adatai szerint az összes mezőgazdasági terület 8,6%-át jelentette. A korábbi bővülés elsősorban a 2025-ben induló, új ÖKO támogatási programnak volt köszönhető, amelynek nyomán ismét számos gazda fordult a biotermelés felé.

A FiBL, a világ ökológiai gazdaságának helyzetéről szóló éves jelentésének 2024-es adatai szerint a hazai 6,2%-os arány jelentősen elmarad az Európai Unió 11,1%-os átlagától.

Az uniós listát hosszú évek óta Ausztria vezeti (27,2%), de kiemelkedő az ökológiai területek aránya Észtországban (22,5%), Olaszországban (19,2%), Csehországban (17,2%) és a szomszédos Szlovákiában (14,1%) is.

Míg 2023-ról 2024-re a világ és Európa összes ökológiai területe – és ezzel együtt a magyarországi is – enyhén csökkent, addig abszolút értékben a világ számos pontján (Guatemala, USA, Kína), az EU-n belül pedig Romániában (+87 399 ha), Olaszországban (+58 965 ha) és Lengyelországban (+55 450 ha) is érdemi növekedés ment végbe. Arányaiban pedig Bulgária (+34%), Írország (+24%) és Luxemburg (+15,7%) mutatta a legintenzívebb fejlődést.

Az EU „Termelőtől az asztalig” (Farm to Fork) stratégiája 2030-ra az európai mezőgazdasági területek 25%-ának ökológiai művelésbe vonását tűzte ki célul.

A statisztikák egyértelműen rámutatnak: a jelenlegi ütemmel – tekintve, hogy az EU átlaga is csupán 0,7%-kal nőtt egy év alatt – ez a célkitűzés a tagállamok többsége számára nehezen lesz tartható. Az átállás felgyorsításához komolyabb erőfeszítésre lesz szükség a tagállamok és az Unió részéről is.


zoldseg

Az uniós cél nehezen lesz tartható – Fotó: Shutterstock


„A számok azt mutatják, hogy a hazai ökoszektor egy fontos mérföldkőhöz érkezett. Az ökoterületek nagyságrendi bővüléséhez már nem elegendő pusztán a termelést, a gazdák átállását ösztönözni, a piacot, a keresletet kell érdemben bővíteni – hangsúlyozta a folyamatok kapcsán Dr. Roszík Péter, a Biokontroll Hungária Kft. ügyvezetője. „Minősítő szervezetként nap mint nap látjuk a gazdák elhivatottságát, a mi feladatunk pedig az, hogy a 2018/848-as szigorú uniós rendelet jelentette adminisztrációs kihívásokban partnerként támogassuk őket. Ha egy, a mainál lényegesen nagyobb piac találkozik a magyar gazdák szaktudásával, az a teljes hazai agrárium minőségi szintlépését eredményezheti, hiszen az ökológiai gazdálkodás elvei és gyakorlata nemcsak az ökológiai ellenőrzési-tanúsítási rendszerben lévő termelők számára hasznosak” ‒ mutatott rá a vezető.

A nemzetközi tapasztalatok és a hazai ágazati elemzések alapján a biogazdálkodás új lendületéhez három kulcsterületre érdemes koncentrálni:

A feldolgozóipar erősítése: a hozzáadott érték itthon tartása

Hazánk továbbra is elsősorban ökoalapanyagot (gabona, ipari növények) exportál, ahelyett, hogy a magasabb profitot biztosító feldolgozást helyben végezné. A jelentés 2024-es adatai szerint Magyarországon az 5452 minősített termelőre mindössze 500 minősített feldolgozó jut. A magas hozzáadott értékű élelmiszerek előállítása (például liszt helyett száraztészta) komoly gazdasági áttörést jelentene a szektornak. Szintén kedvező változás lenne, ha az ökológiai területeken belül nőne az élelmiszer-előállításra közvetlenül alkalmas területek aránya, mivel a hazai ökoterületeken belül sajnos még mindig a gyepek dominálnak (a jelentés 2024-es adatai szerint 55%-os arányban).

Keresletösztönzés: a tudatos vásárló mint a bioágazat motorja

A biominősítésű termékek iránti fogyasztói tudatosság és kereslet növelése elengedhetetlen ahhoz, hogy a termelők számára hosszú távon is megérje a szigorúbb előírások vállalása. A nemzetközi statisztikák adatai e téren bizakodásra adnak okot: a biotermékek kiskereskedelmi forgalma 2023-ról 2024-re Magyarországon 13,9%-kal nőtt. Ezzel a 2. helyen állunk az Európai Unió országai között, de Európában is a 3. legnagyobb növekedési ütemet értük el. Ugyanakkor a vizsgálatba vont értékesítési csatornák és biotermékek alapján a biotermékek piaci részesedése a teljes élelmiszer- és italforgalomnak egyelőre mindössze 0,6%-át tette ki.

A közétkeztetés "zöldítése": stabil piac a termelőknek

Hatalmas stabilizáló erőt és kiszámítható felvevőpiacot jelentene a hazai termelők számára, ha a biotermékek elvárt vagy garantált arányban bevezetésre kerülnének a közintézmények (iskolák, kórházak) étkeztetésébe.

Mindezek eléréséhez elengedhetetlen a termelési és piaci szereplők szorosabb összefogása és a közös stratégiai gondolkodás.

Forrás: Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.

Indexkép: Shutterstock