A magyarországi juhtartó gazdák számára a piaci kilátások továbbra is kedvezőek, hiszen a külföldi partnerek akár a jelenleginél nagyobb mennyiségű exportárut is készek lennének átvenni – tájékoztatta az MTI-t a Juh és Kecske Ágazatért Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója.

Mezőszentgyörgyi Dávid adatai alapján hazánkban hozzávetőlegesen 7-8 ezer gazdálkodó foglalkozik juhászattal, az anyajuhok száma pedig megközelíti a 680 ezret. Az ágazat szerkezete meglehetősen vegyes: a termelők jelentős része csupán néhány állatot tart, ugyanakkor a szektor meghatározó szereplői között találunk olyan nagyüzemeket is, ahol az állomány létszáma eléri a 10 ezer egyedet.



Az ágazati statisztikák szerint az átlagos állományméret 50 és 100 egyed között mozog, ám ez a volumen jellemzően csak kiegészítő jövedelemforrásként szolgál a családok számára.

Egy önállóan fenntartható családi gazdaság működtetéséhez ennél számottevőbb, kalkulációik szerint nagyjából 1000 fős állományra van szükség.

Jelenleg a juhtartók hozzávetőlegesen 20 százaléka tekint erre a tevékenységre fő megélhetési forrásként, de még a kiemelkedő méretű gazdaságok körében is gyakori, hogy a juhászat mellett egyéb állattenyésztési ágazatokkal vagy növénytermesztéssel diverzifikálják a termelést.

A hazai piacon a juhhús fogyasztása továbbra is mérsékelt marad, az éves egy főre jutó mennyiség 0,2 kilogramm körül alakul. Míg a bárányhús iránt elsősorban a húsvéti időszakban ugrik meg a kereslet, addig a kifejlett juhok értékesítése kevésbé mutat szezonális ingadozást. Az igazgató megjegyezte, hogy bár az idegenforgalom és a vendéglátás fejlődése nem hozott áttörést a hazai fogyasztásban, az értékesítési nehézségektől nem kell tartani. A magyar juh- és bárányhús ugyanis kifejezetten keresett termék Nyugat-Európában, a Közel-Keleten, valamint több észak-afrikai, muszlim többségű államban is.

Összehasonlításképpen: az Európai Unióban az átlagos fogyasztás fejenként 1,3 kilogramm, ami a déli tagállamokban még ennél is magasabb.


barany

A legfeljebb 30 kilogrammos bárányok elsődleges felvevőpiaca az Európai Unió déli régiója - Fotó: Pixabay

A Magyarországon előállított árualap döntő többsége, közel 95 százaléka exportra kerül. A nemzetközi kereslet stabilan magas szinten mozog, sőt a tavalyi évben további bővülést mutatott: 2024-hez viszonyítva mind a mennyiség, mind az árbevétel tekintetében megközelítőleg 10 százalékos növekedést regisztráltak.

Az exporttevékenység két fő pilléren nyugszik. A kisebb súlyú, élő súlyban legfeljebb 30 kilogrammos bárányok elsődleges felvevőpiaca az Európai Unió déli régiója, különösen Olaszország és Horvátország. Ennek köszönhetően a nyári adriai üdülések során felszolgált báránysültek jelentős része magyarországi eredetű. A nagyobb súlyú állatok célállomásai főként a nyugat-európai országok – Ausztria, Németország és Hollandia – muszlim közösségei. A közel-keleti régióban pedig Izrael és Szaúd-Arábia emelkedik ki a legfontosabb vásárlók sorából.

A szakmai szervezet vezetője szerint a belátható jövőben nem várható piaci visszaesés.

A felvásárlási árak tartósan magas szinten stabilizálódtak, a folyamatos keresletet pedig garantálja, hogy az Európai Unió ezen a téren nem tudja biztosítani az önellátást.

Pozitív hír a termelőknek, hogy a kiskérődzők után járó közvetlen támogatások a jövőbeni uniós agrárpolitika tervezeteiben is hangsúlyos helyen szerepelnek, így a támogatási rendszer fennmaradhat, a legeltetésre alapozott tartástechnológia pedig további kedvező ösztönzőkre számíthat.


A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás jegyében a jövőben felértékelődhet a gyep- és legelőalapú gazdálkodás. Mezőszentgyörgyi Dávid hangsúlyozta, hogy a jelenlegi 600-650 ezres árualap akár 1 millió egyedre is növelhető lenne. Meglátása szerint a világpiac képes lenne felszívni ezt a nagyobb volument is, ami nemcsak az exportbevételeket növelné, hanem a hazai feldolgozóipar számára is stabil alapot teremtene.

A juhtartás a legeltetés révén kiemelten támogatja a biodiverzitás megőrzését. A fogyasztók a bárányhús vásárlásával nemcsak egy kiváló minőségű, sokoldalúan felhasználható élelmiszerhez jutnak, hanem közvetetten a környezeti és társadalmi fenntarthatóságot is elősegítik.

Forrás: MTI
Indexkép: Pixabay