Szokatlan vadkárról számolt be a napokban Martonyi község önkormányzata: a település temetőjének kerítésében jelentős károk keletkeztek, miután egy szarvascsapat menekülés közben nekirontott a drótkerítésnek. A nyomok alapján a szarvasokat valószínűleg farkasok támadhatták meg.
A község közösségi oldalán közzétett tájékoztatás szerint a menekülő állatok 20–25 betonoszlopot törtek ki, amikor megpróbáltak kijutni a temető területéről, ahova valószínűleg a környéken élő farkaskolónia elől húzódtak be. A rudliban mozgó, csapdába esett szarvasok több ponton is áttörték a kerítést.
A település számára szerencsés körülmény, hogy a menekülési útvonal nem a sírok felé vezetett, így a temetőben lévő síremlékekben egyelőre nem keletkezett komolyabb kár. A támadást követően két szarvas elpusztult. Az egyik állat a helyszínen pusztult el, a másik pedig egy közeli lakóház udvarába menekült, ahol később szintén elhullott.
A településvezetés arra is felhívta a figyelmet, hogy a temetők egyházi tulajdonban vannak, az önkormányzat csupán karbantartó szerepet lát el, ezért egy esetleges káreseményt az egyházak és a vadásztársaság felé kell jelezni.
„Kutya nem okozhatta”
Vécsei István polgármester szerint a támadásban biztosan nem kóbor kutyák vettek részt.
„A településen szinte nincs is kutya, mert korábban megköveteltem, hogy minden állat legyen beoltva és rendesen tartva. Ráadásul az egyik szarvasborjún olyan sérülések voltak, amelyeket kutya nem tud okozni” – mondta.
A polgármester szerint a környéken már több éve jelen vannak a farkasok, és az utóbbi időben egyre gyakrabban hallani vonyításukat az erdőkben. A helyi vadászok beszámolói szerint a vadkamerákon is feltűntek a ragadozók.
Az öcsém vadász, és a múltkor a lesnél tizenkét farkast látott egymás után elhaladni a kereső hőkamerán. Ez már egy komplett család – fogalmazott a polgármester.
A vadak a faluba húzódnak
A polgármester szerint a szarvasok éjszakánként egyre gyakrabban húzódnak a lakott területek közelébe, mert ott próbálnak menedéket találni a ragadozók elől. Úgy véli, a farkasok jelenléte a vadállomány szerkezetére is hatással van: a vaddisznók például szinte teljesen eltűntek a környékről.
„Korábban sok disznó volt az erdőben, most viszont alig látni. Nincs túrás, nincs nyoma annak, hogy itt lennének és ennek nem az ASP az oka” – mondta.
Ritka, de komoly incidens
A martonyi temető kerítésében korábban is történt kisebb kár, de a mostanihoz hasonló eset az elmúlt évtizedekben nem fordult elő. A mostani károkat a menekülő szarvascsapat okozta, amikor több helyen is áttörte a kerítést.
A településvezetés azért tette közzé a tájékoztatást, hogy a lakosok is tudjanak az esetről, és tisztában legyenek azzal, mi történt a temető környékén.
A polgármester szerint a jövőben akár komolyabb károk is keletkezhetnek, ha a vadak a sírok felé menekülnek.
„Ha a szarvasok a síremlékek közé rohannak, akár több százezer vagy milliós károk is keletkezhetnek. Ezért fontos volt jelezni a problémát” – tette hozzá
A település most a vadásztársasággal egyeztet a további lépésekről, miközben a környéken élők egyre gyakrabban számolnak be farkasok jelenlétéről az erdőkben.
Hozzátette: a náluk történtek, azaz a szarvasok jelenléte a temetőkben, nem egyedi eset, a környékbeli települések is hasonló gondokkal küzdenek. A szarvasok lelegelik a virágokat, tujákat, összetapossák a sírokat. Legutóbb a szomszéd településen, már a temetés másnapján az összes virágot leették a sírról.
A szarvasok rémületükben a kerítésoszlopokat is kidöntötték – Fotó: Facebook
A vadászok is látják a farkasokat
A martonyi temetőnél történt incidens után a környék vadgazdálkodói is megerősítették: a farkasok jelenléte egyre gyakoribb a térségben. Fischer Ferdinánd, a Császtai Bors vezér Vadásztársaság elnöke szerint a ragadozók állománya érezhetően növekszik.
Fischer Ferdinánd nem mellesleg a szomszédos Edelény polgármestere is. Szerinte az Aggteleki Nemzeti Park térségében a farkasok jelenléte már hosszabb ideje tapasztalható, de az utóbbi időben egyre gyakoribbá vált.
Mint mondta, a ragadozók folyamatosan mozognak a különböző vadászterületek között, ezért jelenlétük nemcsak egy-egy társaság területét érinti.
„Mindenképpen megnövekedett a számuk. Folyamatosan jelen van a farkas a területen, és ez a vadállományon is látszik” – fogalmazott.
A vadgazdálkodók egyre gyakrabban találnak elejtett vadakat, elsősorban szarvasborjakat és fiatal egyedeket. Fischer Ferdinánd szerint az ilyen esetek száma az utóbbi időben növekedett.
Szarvasbőgés idején is zavarnak
A farkasok jelenléte a vad mozgásában is érezhető. Előfordul például, hogy a szarvasbőgés idején napokig alig lehet szarvast látni egy adott területen, mert az állatok elkerülik a ragadozók által használt részeket.
A vadászok és a mezőgazdasági területeken dolgozók beszámolói szerint már nem ritka, hogy egyszerre több farkast is látnak.
Az egyik elpusztult állat – Fotó: Facebook
„Volt olyan jelzés, hogy tíznél is több farkast láttak együtt” – erősítette meg a vadásztársaság elnöke.
Nyomaik a téli időszakban különösen jól láthatók: a hóban gyakran találni farkasnyomokat, ami a vadgazdálkodók szerint egyértelműen mutatja a folyamatos jelenlétet.
A vadászok szerint nyilván, a növekvő ragadozóállomány a vadgazdálkodás gazdasági oldalát is érinti, hiszen az elejtett vadak kiesést jelentenek a bevételekben.
A farkas hazai jelenlétének fontos szereplői a nemzeti parkok, melyek a farkas jelenlétét tevékenységükből eredően elsősorban természetvédelmi szempontból közelítik meg. A ragadozót kulcsfontosságú ökológiai szereplőnek tartják, mivel természetes módon szabályozza a vadállományt, így hozzájárul az élőhelyek és az ökoszisztémák egyensúlyának fenntartásához. A parkigazgatóságok feladata az állomány folyamatos monitorozása – például nyomkövetéssel, vadkamerákkal és genetikai vizsgálatokkal –, valamint az élőhelyek védelme. Ugyanakkor a farkasok megjelenése egyes térségekben konfliktusokat is okozhat a vadgazdálkodásban vagy az állattartásban, ezért a természetvédelemnek egyre inkább a különböző érdekek közötti egyensúly megteremtésére is figyelnie kell – s ez az, ami igazán nehéz...
Indexkép: Facebook/Martonyi község oldala
