Miért kell gyorsan döntésre jutni?
Az Európai Unióban döntő szakaszába ért az úgynevezett NGT-k (New Genomic Techniques - új genomikai technikák) szabályozásának elfogadása. A javaslat célja, hogy különbséget tegyen a hagyományos GMO-k és a modern, célzott génszerkesztési eljárások között, amelyek nem hagynak fajidegen gént a genomban. A szabályozás várhatóan jelentős hatással lesz a vetőmagpiacra, a nemesítésre és a gazdálkodási gyakorlatokra is az Európai Unióban.
Az új nemesítési technikának nevezett eljárás célja, hogy felgyorsítsa az új fajták és tulajdonságok létrehozását a növénynemesítésben, és ezeket gyorsabban juttassa el a gyakorlatba. A szabályozás különbséget tesz az egyszerűbb és a komplexebb, gyakran csak fajidegen génnel elérhető módosítások között. A nemesítők egyrészt bizakodóak, mert ma már kisebb tőkével is nagy innovációs előrehaladást lehet elérni a génszerkesztés révén. Másrészt aggódnak is, mert a folyamat végén definíció szerint olyan élőlények keletkeznek, amelyek a természetes evolúció/mutáció révén is kialakulhattak volna, tehát
a hagyományos nemesítés végeredményétől nem megkülönböztethetők. Ez szabadalmi kérdéseket vet fel, és vetőmagpiaci érdekeket sérthet.
Hol húzták meg a határt?
Az NGT-1 kategóriába azok a növények tartoznak, amelyek:
- legfeljebb 20 genetikai módosítást tartalmaznak,
- módosulásuk természetes módon is létrejöhetett volna,
- nem tartalmaznak tartósan idegen DNS-t (a laborkeresztezések során kiesik az idegen gén),
- a hagyományos fajtákkal „egyenértékűnek” minősülnek.
A nyommentes a génszerkesztés magyarországi gyakorlatáról ebben a cikkben számoltunk be: Módszer, amivel génszerkesztett, mégsem GMO a magyar búza.
Az így létrehozott fajták nem minősülnek GMO-nak, nem kell kötelezően címkézni, nyomon követni őket, vetőmagjuk szabadon forgalmazható. Az NGT1 vetőmagok termesztését nem lehet tagállami szinten megtiltani. Probléma ugyanakkor, hogy a génszerkesztést mint technológiát elutasítja az ökológiai termelés, miközben jelölés nélkül az NGT1 növények nem megkülönböztethetők a hagyományos keresztezéssel létrehozott fajtáktól.
A nemesítés gyorsítás a cél – Fotó: Shutterstock
Mi marad GMO?
A 20 pontnál több módosítást tartalmazó genomok már olyan összetett változtatáson estek át, ami az esetükben szigorú engedélyezési, címkézési és nyomonkövetési eljárást tesz indokolttá. Ezek az NGT2 besorolású élőlények GMO-knak tekinthetők, termesztésüket tagállami szinten tiltani lehet. Természetesen GMO-k az idegen faj génjeit tartalmazó élőlények is.
Mikor fogadják el?
A jelenlegi uniós jogalkotási folyamat alapján a Mezőgazdasági Tanács már elfogadta az irányt, az Európai Parlament végső szavazása még hátravan, ezt követően jöhet az intézményközi egyeztetés (trilógus), majd a végső jogszabály elfogadása és hatálybalépése. Ha a politikai egyeztetés nem akad el, akkor a végső politikai megállapodás hónapokon belül megszülethet. A gyakorlati alkalmazás azonban fokozatosan valósulhat meg.
Indexkép: Shutterstock.
