Gyakorlati tapasztalatok a precíziós ökoszójatermesztésről

A közel 50 éves munkásságom a vegyszeres gyomirtás területére terjedt ki elsősorban. Az utóbbi két évtizedben sok minden megváltozott, ami a vegyszeres gyomirtás problémáit a felszínre hozta. Pusztán két fontos tényezőt említenék meg: az egyik a gyomirtó szerek tömeges betiltása, a másik a gyomirtó szerekkel szembeni rezisztencia kialakulása.

Szerencsére ugyanebben az időszakban teremtődtek meg a precíziós gazdálkodás feltételei, amelyek megoldást nyújthatnak és új távlatokat nyithatnak meg az ökogazdálkodás számára. Köztudott, hogy az ökogazdálkodásban tiltott (többek között) a gyomirtó szerek használata. Az én esetemben nem tudathasadásról van szó, hanem egy fontos felismerésről, mégpedig arról, hogy a precíziós megoldásoknak meg kell találni a helyét az ökogazdálkodásban, hiszen a gyomok irtására alig van élő munkaerő. Az utóbbi két évtizedben számos kutatást végeztem a gyomfelvételezési módszer-kutatás és a nem vegyszeres gyomirtási módszerek fejlesztésének területén. Munkámat kiváló képességű doktoranduszaim is segítették.

Az élet úgy hozta, hogy Vaszari Szabolcs agrármérnök, növényvédelmi- és precíziós gazdálkodási szakmérnöki végzettséggel is rendelkező pályatársam létrehozta az Agrárélet Kft.-t Mosonmagyaróváron azzal a céllal, hogy gazdaságában ökogazdálkodásba fogjon, mintegy 50 hektár területen. A területek hivatalos átállítása után kiválasztotta azokat a növénykultúrákat, amelyeknél eredményes lehet az ökotermesztés (popcorn kukorica, mézontófű, homoki zab, durum búza, bükkönyfélék és szója).

Fontos, hogy a szója vetése előtt már minden eszköz rendelkezésre álljon és a szimulációs bemérések is megtörténjenek – Fotó: Agroinform

Röviden a szójáról

A szója hazánkban stratégiai növény, ugyanis az ország növényi fehérje importra szorul. Az extrahált szójadara általában azon földrészekről származik, ahol túlnyomó részben genetikailag módosított (GMO) szójatermesztés folyik. Annak ellenére, hogy hazánkban műszeresen kontrollálják a GMO tartalmat, mégis a határérték alatti GMO tartalom aggodalmat kelthet a fogyasztókban.

A hazai termesztésű ökoszója sem GMO tartalommal, sem pedig kémiai hatóanyagokkal nem rendelkezhet.  Ez a tény nagyban megnöveli az értékét és jelentős export cikké is vállhat.

Az együtt gondolkodás során megállapítottuk, hogy a kedvező évjáratokban és megfelelő vetésforgó tartása mellett a szójának nincs jelentős betegsége, vagy állati kártevője, ami vegyszeres védekezést igényelne. Ez a hipotézisünk be is jött. Legnagyobb feladatot a gyomok elleni védekezés jelentette, melynek során a kétszeres gabona sortávolságú vetésről át kellett állnunk a 45 cm-es sortávolságra történő vetésre a szenzorvezérelt kultivátor használata miatt.

A precíziós gazdálkodás műszaki feltételei

A gépi beruházásokat pályázatból és saját forrásból szereztük be, mintegy 3 év alatt. Ezek: Az erőgép John Deere 6120M típusú GPS-vezérléssel, automata kormányzással, robotpilótával és minden térinformatikai eszközzel felszerelt 120 LE-vel rendelkező erőgép.

Mechanikus gyomirtó sorköz és sorművelő eszköz: Garford Robocrop 8 soros sorvezérelt sorközművelő kultivátor. Olyan kultivátor, mely erőgépre kerül felfüggesztésre. A gép gerendelyén két fotooptikus szenzort helyeztek el, mely 2-2 szója sort „lát".

Amennyiben az erőgép vezetője a sorok irányától kis mértékben oldalirányban eltávolodik, a szenzor ezt érzékeli és utasítást ad a vezetőfülkében elhelyezett számítógépnek, hogy a hidraulika rendszerén keresztül korrigálja az oldalirányú, nemkívánatos elmozdulást és ezzel nagymértékben csökkenti a szójakivágás veszélyét. Az észlelés és végrehajtás online rendszerű (real-time), tehát azonos időben hajtja végre a feladatot.

A kultivátor főbb alkatrészei:

1. kapatestek̶, amelyek a sorközök gyommentességét biztosítják,

2. az ujjas gyomirtók, amelyek a sor gyomszabályozására hivatottak,

3. terelőlemezek, amelyek biztosítják a kultúrnövény védelmét korai növekedési fázisban.

Gyomfésű: Hatzenbichler 9M gyomfésű – munkaszélesség 9 méter, munkasebesség akár 12 km/h, vontatott, hidraulikusan összecsukható, 6x1,5 méteres boronamezőkkel, speciális 7/450 mm-es hármas rugótekercseléssel ellátott acélfogakkal felszerelt. A fogak munka közben oldalirányú rezgő mozgást is végeznek, ezáltal hatékonyan képes az éppen csírázó gyomokat teljes felületen kimozdítani a földből, míg a kultúrnövény nagyrészt sértetlen marad.

A szója vetőágy előkészítését 8 cm mélységben Lemken kompaktorral, vetését 6 cm mélységben Horsch vetőgéppel végeztettük el.

Egy kis csírázásbiológia

A magról kelő gyomnövények csírázási mechanizmusának ismerete alapvetően meghatározza a precíziós gyomirtás sikerét. Köztudott, hogy a mag csírázásának kezdetén az endospermiumban lévő energiák mobilizálódnak, melyből kialakul a gyökérkezdemény, majd a csíra. Ez a folyamat gyorsan, szinte óráról órára fejlődik ki kedvező körülmények között. Az általunk vázolt technológia kulcskérdése, hogy a beavatkozásnak akkor kell bekövetkezni, amikor elfogy az endospermiumban lévő energia, de a gyököcske még gyenge ahhoz, hogy a talajból tápanyagot vegyen fel a csírázási folyamat biztosításához. Ez a „cérnahajtás" állapota.

A technológia sikere azon múlik, hogy sikerül-e ebben az állapotban a csírázó gyomnövényeket kimozdítani a helyükről. A helyzetet még az is bonyolítja, hogy a négyzetméterenkénti kb.500-700 db. csírázó gyomnövény időben elnyújtva csírázik, a mag nagyságától, a talajban lévő mélységétől, a gyomnövény fajától, az időjárástól és számos más tényezőtől függően. Emiatt kell a szója vetése után naponta vizsgálni a gyomcsírázást és amikor szükséges a mechanikai műveletet elvégezni.

A technológia másik meghatározó tényezője a magágy előkészítés és vetésidő összefüggése. Megfigyeléseink szerint a magágyelőkészítés után szinte azonnal meg kell kezdeni a vetést, mert a napok múlásával a gyomok csírázása megelőzheti a szója kelését és ebben az esetben már csak szikleveles gyomok ellen tudunk védekezni, melynek nem lehet jó eredménye.

Nézzük meg időhorizonton a folyamatot:

Az elvetett szója az időjárástól függően 8-10 nap alatt kicsírázik, de a 6. és 7. napon megjelenhetnek a talajfelszín közelében lévő libatop és disznóparéj fajok cérnahajtásai is.

1.ábra. Gyomnövények „cérnahajtásai" – Fotó: Agroinform

Mindenkori mérlegelés kérdése, hogy alkalmazható-e ekkor a gyomfésű úgy, hogy ne károsítsa a szója csiranövényt, ugyanakkor a cérnahajtású gyomokat kimozdítja a helyükről. Ha ezt jól időzítettük, akkor az első gyomcsírázási hullámot megsemmisítettük. Pár nap elteltével kicsírázik a szója és a gyomnövények (1.ábra).

2. ábra. Garford Robocrop 8 soros sorvezérelt kultivátor – Fotó: Agroinform

A technológia kritikus pontja: a második gyom csírázási hullámmal következik be a sorokban és a sorközökben (2.ábra).  A szenzorvezérelt kultivátort ekkor csak nagy gondossággal és odafigyeléssel szabad használni, egyrészt azért, mert a szója soraihoz közel (2-3 cm-re) beállított védő lemezek betemethetik a szóját, ugyanis lazább talajokon a vetéskor, a vetés vonalától jobbra és balra un. minibakhát jön létre, melynek talaját a terelőlemez éle a menetsebesség során szét terítheti.

A probléma elkerülése végett max. 5 km/h menetsebességgel haladhat a traktor.  Ha mindent jól csinálunk, akkor a sorok nagyrészt és sorközök teljesen gyommentesekké válnak.

3. ábra. Ujjaskerekekkel felszerelt utolsó művelet – Fotó: Agroinform

Hozzávetőlegesen 10 nap elteltével a szója látványosan megnövekszik és olyan mennyiségű zöld tömeget növeszt, amelyet már „látnak" a szenzorok.

Az utolsó művelet előtt felszereljük az ujjas gyomirtó kerekeket, amely rugalmas anyagból készültek és a szója soraiban lévő, még élő gyomnövényeket távolítják el úgy, hogy a szója növényeket nem károsítják. A traktor menetsebessége ebben az esetben 10-12 km/h is lehet (3.ábra).

 4. ábra. Szója tábla a lombzáródás előtt, előtérben az az abszolút kontroll terület – Fotó: Agroinform

A szója lombzáródása után már nincs további gyomcsírázás, biztosak lehetünk a gyomirtás sikerében (4.ábra).

A fenti precíziós technológia alapos előkészítést igényel. Fontos, hogy a szója vetése előtt már minden eszköz rendelkezésre álljon és a szimulációs bemérések is megtörténjenek.

Ezek a következők:

• A traktor gyári, széles nyomtávú kerekeit ki kell cserélni keskeny nyomtávúakra, mert a 45 cm-es sorközbeni haladás ezt igényli. A kerékcseréknél a kerékfelni domború vagy homorú oldali felcsavarozását úgy kell megoldani, hogy a kerekek a sorközökben járjanak.
• A traktorra szerelt szenzorvezérelt kultivátor működését szimulációs tesztekkel kell előzetesen ellenőrizni, erre alkalmas területen. Meg kell győződni, hogy a kerekek a sorközökben járjanak, ill. a sorközművelő kapatestek az egész sorköz felületét megmunkálják.
• Ellenőrizni kell a terelőlemezek optimális távolságát, amely a soroktól 2-4 cm lehet.
• Minden csavart és kötőelemet ellenőrizni kell, nemcsak a munka megkezdése előtt, hanem rendszeresen a munkavégzés közben is.
• Kifejezetten előnyös az, ha a gazdaság tulajdonosa egyszemélyben a precíziós géppark működtetője is. A mi esetünkben Vaszari Szabolcs ügyvezető, a három mérnöki diplomáján túl, megszerezte mindazon jogosítványokat, amelyek szükségesek az erőgép vezetéséhez, országúti körülmények között is. A több táblából álló gazdaság egymástól távol lévő területeit (a függesztett munkagépekkel együtt) sok esetben közúton, vagy városi forgalomban kell közlekedtetni. A csírázásbiológiából adódó időtényező miatt minden óra számít és meghatározhatja a munka sikerét. Hozzáértő, idegen, alkalmazott traktorvezető felkutatása azonnali munkavégzésre, szinte lehetetlen feladatnak tűnik.
• Továbbá előnyös a gyomirtási művelet sajátkezű végzése is, idegen traktorvezető munkájának közreműködése nélkül. Erre több példát is fel tudunk hozni. Egyik alkalommal az egyik szombat éjszaka 5 mm csapadék hullott, a rá következő nap délutánjára azonban a meleg hatására a talaj felszáradt és a vizsgálatok során a gyomcsíra állapot tömeges megjelenését tapasztaltuk. A munkát haladéktalanul meg kellett kezdeni, ami „bértraktoros" alkalmazása esetén lehetetlen lett volna. Az azonnali beavatkozás azért szükséges, mert tapasztalataink szerint a fehér libatop 4 leveles állapotában már annyira erős gyökeret fejleszt, hogy azt már szinte lehetetlen mechanikai eszközökkel eltávolítani.
• A szója vetési időszakában, legalább egy hónapon át naponta a táblákat végig kell szemlélni és a szükséges döntéseket meghozni (5.ábra).
• A gyomfésű alkalmazását a kultúrnövény fonológiájának függvényében a mindenkori helyszíni szemle alapján javasolt akár többször is elvégezni a gyomok csírakori állapotában.

5. ábra: Gyomfésű alkalmazása a második hármasan összetett levél állapotában  – Fotó: Agroinform

Az egyes műveleteknél előírt menetsebességet szigorian be kell tartani a jó gyomirtás és a kultúrnövény védelme érdekében.

Hol nem javasolt a fenti precíziós technológia alkalmazása?

• Évelő gyomok (fenyércirok, mezei acat, apró szulák, stb.) jelenléte esetén nem javasolt a fent leírt technológia. Ebben az esetben a megelőző években végre kell hajtani az évelők elleni védekezési stratégiákat, amelyek a herbológus szakemberek előtt nem ismeretlenek, javasolt az ő szaktanácsukat kérni. Különösen veszélyes az apró szulák jelenléte, ugyanis a kultivátor kapatestein és a sorvédő lemezeken a gyomnövény hajtásai a menetsebesség által feltorlódnak és állandó leállásra és tisztításra kényszeríti a munkát végző szakembert.
• Nem javasolt a fent ismertetett technológia alkalmazása a mulcsozásban, vagy talajtakarásban részesített területeken.
• Nem javasoljuk a precíziós gyomirtást erősen lejtős, vagy heterogén domborzatú területeken. Nem kizárt teljesen az alkalmazás, de nagy gyakorlati tudást feltételez az erőgép vezetőjétől.
• Nem javasoljuk a „szövetkezést", vagyis a géppark több felhasználó általi alkalmazását, ugyanis a munkafolyamatok általában azonos időben jelentkeznek és ez feszültséget okozhat a gazdálkodók között.

A fenti technológiát három éven át alkalmazzuk először popcorn kukoricában, majd két éven át szójában. Eredményeinkről a Magyar Gyomkutatás és Technológia c. lapban két alkalommal is beszámoltunk tudományos dolgozat formájában. Ezen túlmenően Siófokon és Hajdúnánáson előadásokat tartottunk érdeklődő szakemberek és gazdák számára. Az általunk leírt tudományos jellegű és népszerűsítő formában közölt információkból a technológia rekonstruálható.

Figyelemre méltó az a megállapításunk, hogy a növényvédő szakmérnökök ill. növényorvosok nem fogadták kitörő lelkesedéssel a precíziós módszerek ökogazdálkodásban kifejlesztett innovációinkat és aktívitásunkat.  Ennek több magyarázata is lehet, pl. a „négy termesztett növény korszakában" való szakmai elkényelmesedés, a precíziós gazdálkodás gondolatától való óvatos távolmaradás, vagy talán az ökogazdálkodás nem korszerű értelmezése.

Gazdaságossággal kapcsolatos eredmények

A fenti technológia egyben kielégíti a korszerű környezetvédelmi igényeket, megoldja a gyomok elleni védekezésben tapasztalható szűkös kézimunkaerő igénybevételét és jövedelmezőbb a konvencionális gazdálkodásnál. Ez utóbbi szempontnál kisebb mértékű a gépi beruházási igény, mentesülünk a kemikáliák költségeitől, amelyek a szója esetében rendkívül magasak és kisebbek a bérköltségek a saját munkavégzés által. A bio-vagy ökoszója korlátlan mértékben értékesíthető, jelenleg az értékesítési ár akár kétszerese a konvencionálisan előállított terméknél (export esetén). A hektáronkénti termésátlag 2-3 tonna között alakulhat a tábla talajtulajdonsága és a mindenkori időjárás függvényében.

A módszer kifejlesztésének lényeges sarokpontjait kimunkáltuk, a jövőben néhány apró technológiai elem finomítására még szükség lehet.

Reisinger Péter prof. emeritus, Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar

Vaszari Szabolcs ügyvezető, Agrárélet Kft.

A korábbi TechMag lapszámokat elolvashatod a Magazin rovatban.