Az elmúlt másfél évtizedben a növényvédelem kihívásai gyökeresen átalakultak: míg korábban a kártevők és kórokozók jelentették a fő veszélyt, ma egyre inkább a szabályozási környezet, a hatóanyag-kivonások és az engedélyezési eljárások lassúsága határozza meg a termelők mozgásterét. A XXXV. Keszthelyi Növényvédelmi Fórumon Görög Róbert, a Növényvédelmi Szövetség ügyvezetője átfogó képet adott az ágazat helyzetéről, az európai és hazai kihívásokról, valamint a lehetséges kiutakról.

Közös érdek: termelő nélkül nincs növényvédelem

Görög Róbert előadásának elején hangsúlyozta: a Növényvédelmi Szövetség – amely 15 tagvállalatot tömörít – nem csupán iparági érdekképviseletként működik, hanem a termelők stratégiai partnereként tekint magára. A tagvállalatok a kutatás-fejlesztési és gyártási normák betartása mellett felelősséget vállalnak a növényvédő szerek felhasználási körülményeiért is.

A szövetség aktív párbeszédet folytat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával és a Gabonatermesztők Országos Szövetségével annak érdekében, hogy a döntéshozatal során a termelők érdekei érvényesüljenek. Görög Róbert egyértelművé tette: az iparág és a gazdálkodók érdekei elválaszthatatlanok egymástól.

Ha nincs termelő, akkor nekünk, akik a mezőgazdaság perifériáján dolgozunk, sincs jövőnk

– jelentette ki már előadása elején.

Hatóanyag-kivonások: folyamatos veszteségek Európában

Az ügyvezető rámutatott: az elmúlt hat évben Európában 83 hagyományos hatóanyag tűnt el, miközben egyetlen új hagyományos hatóanyagot sem sikerült engedélyezni. Biológiai hatóanyagok terén ugyan javulás tapasztalható, de a mérleg még mindig negatív: 19 új engedély mellett 21 hatóanyag engedélyét nem hosszabbították meg.

Külön problémát jelent az engedélyezési rendszer lassúsága. Jelenleg 20 hagyományos és 44 biológiai hatóanyag van „beadhatóság megállapítva” státuszban, amelyek közül több már több mint tíz éve vár tényleges engedélyezésre.

Brit példa: ugyanaz a jogszabály, más gyakorlat

Görög Róbert külön kitért Nagy-Britannia példájára, ahol a Brexit után is megtartották az uniós keretrendszert, mégis eltérő gyakorlatot alkalmaznak. Az Egyesült Királyságban kevesebb hatóanyagot vontak ki, és négy új hatóanyag engedélyezése is megtörtént.

Ez szerinte azt bizonyítja, hogy nem feltétlenül a jogszabályok, hanem azok értelmezése és alkalmazása a kulcskérdés.

AKG és zöld elvárások: elértük a falat

Az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) program növényvédelmi listája kapcsán Görög Róbert úgy fogalmazott: a rendszer elérte a határait. Míg korábban több alternatíva állt a gazdák rendelkezésére, ma az AKG-ban részt vevők számára a lista sok esetben komoly termelési kockázatot jelent.

A szövetség a minisztériummal együttműködve azon dolgozik, hogy a következő időszakban – várhatóan már az idei lista frissítésekor – enyhítés történjen.

Az ügyvezető sikertörténetként értékelte a fenntartható peszticidhasználatról szóló uniós rendelettervezet leállítását. Véleménye szerint ez komoly eredmény a magyar agrárdiplomácia, az Agrárminisztérium és a Nébih összehangolt munkájának köszönhető.

Biológiai megoldások, digitalizáció és precíziós technológiák

Az iparág válasza a kihívásokra az alkalmazkodás:

  • 10 milliárd euró beruházás innovációra, digitalizációra és precíziós technológiákra 2030-ig,
  • 4 milliárd euró biológiai növényvédelmi megoldások fejlesztésére, amely várhatóan tovább növekszik.

Görög Róbert szerint minden eszközt használni kell: biopeszticideket, talajkondicionálókat, digitális döntéstámogató rendszereket, sőt a mesterséges intelligenciát is.

Körforgásos gazdaság: magyar sikertörténet

Magyarország a csomagolóanyag-visszagyűjtés terén európai szinten is jól teljesít. A Cseber Kft. által működtetett rendszer révén a növényvédő szerek csomagolóanyagainak 80%-át visszagyűjtik, meghaladva az uniós célértékeket. Több európai ország éppen a magyar modell alapján próbálja kialakítani saját rendszerét.

Hamis növényvédő szerek: rejtett, de súlyos veszély

Az előadás egyik legnagyobb hangsúlyt kapó témája az illegális és hamis növényvédő szerek kereskedelme volt. Európában ezek aránya mintegy 14%, ami hatalmas gazdasági és egészségügyi kockázatot jelent.

A hamis szerek lehetnek hatástalanok, fitotoxikusak vagy akár mérgezőek is, ráadásul komoly terméskiesést okozhatnak. Görög Róbert hangsúlyozta:

csak megbízható forrásból szabad növényvédő szert vásárolni, még akkor is, ha az illegális termékek 30–50%-kal olcsóbbak.

A legnagyobb kihívás: társadalmi elfogadottság

Az ügyvezető zárásként arra hívta fel a figyelmet, hogy a növényvédelem és általában a mezőgazdaság az elmúlt években „szégyenpadra került”. Ezt a folyamatot csak nyílt kommunikációval és társadalmi párbeszéddel lehet megfordítani.

„Nem ijesztgetni kell, hanem elmagyarázni, mit csinálunk és miért” – fogalmazott.

A Növényvédelmi Szövetség „Ismerd meg a gazdát” programja is e célt szolgálja: közelebb hozni a mezőgazdaság valóságát a fogyasztókhoz.

A XXXV. Keszthelyi Növényvédelmi Fórumon elhangzottak világossá tették: a növényvédelem jövője nem egyetlen technológián múlik, hanem az eszközök összehangolt, felelős használatán. A termelők érdekeinek megőrzése, a szabályozás ésszerűsítése és a társadalmi bizalom visszaszerzése egyaránt kulcskérdés a következő évtizedben.

Indexkép: Agroinform/Horváth Attila