Visszafogott beruházási kedv, erősödő érdeklődés a talajkímélő technológiák iránt és egyre tudatosabb gazdálkodói döntések – ilyen képet fest jelenleg a magyar mezőgéppiacról Tolnai Péter, a Väderstad Kft. értékesítési és kereskedelmi vezetője.

Az AGROmashEXPO és AgrárgépShow-n-n arról beszélgettünk a szakemberrel, hogyan hat az éghajlatváltozás, a csökkenő profit és a pályázati rendszer a beruházásokra és miért nincs univerzális recept a gazdák kezében.

– A tervünknek megfelelően haladunk, még ha ez egy visszafogott terv is – fogalmazott Tolnai Péter. – Az elmúlt évekhez hasonlóan most is nagyjából az „átlagos évek” forgalmának felével lehet számolni a szektorban. Erre készültünk, és az idei évben talán valamivel jobb eredmény is kijöhet, de mindenki óvatosabb lett.

A Väderstadnál is érzik, hogy a beruházási hajlandóság szorosan összefügg azzal, milyen profitot lehet elérni a termelésben.

– Ha nincs profit, a beruházás is visszafogottabb lesz – tette hozzá. – Az éghajlatváltozás pedig alapvetően befolyásolja, mit lehet egy adott területről kihozni.

Ez a változás a termékszerkezetben is megjelenik. A szemenkénti vetés továbbra is fontos terület a Väderstad számára, ugyanakkor a kukorica vetésterülete több régióban jelentősen csökkent.

– Volt idő, amikor azon gondolkodtak a gazdák, hogy hatsoros helyett nyolcsoros gépre van szükségük a teljesítmény növeléséhez – mondta. – Ma már ott tartunk, hogy sok helyen a hatsoros is bőven elegendő.

Vaderstad

Tolnai Péter: A direktvetés, a no-till és a minimum művelés iránt érezhetően nagyobb az érdeklődés – Fotó: Agroinform/Horváth Attila

Ezzel párhuzamosan viszont nőtt az érdeklődés a gabonavetőgépek iránt, akár nagyobb munkaszélesség, akár második gép beszerzése formájában. A talajkímélő technológiák iránti nyitottság szintén egyértelműen erősödik.

– A direktvetés, a no-till és a minimum művelés iránt érezhetően nagyobb az érdeklődés – hangsúlyozta Tolnai Péter. – Minket régóta a forgatás nélküli, talajközpontú műveléssel azonosítanak, és ehhez igazodott a termékportfóliónk bővítése is.

A kiállításon bemutatott késes csoroszlyás vetőgép kifejezetten a direktvetés igényeihez készült, de a már jól ismert Spirit gabonavetőgép is megújult: a csoroszlyanyomás 80 kilogrammról 120 kilogrammra nőtt, így már nehezebb körülmények között és bizonyos kompromisszumokkal akár a direktvetésbe is bevethető.

A talajművelésnél szintén a minimális bolygatás került előtérbe.

– A CrossCutter Disc tárcsával történő ultrasekély művelés lényege, hogy már 2–3 centiméteres munkamélységgel is teljes felületen dolgozunk – magyarázta. – Így kevésbé szárítjuk ki a talajt, és megőrizzük a felszínközeli nedvességet.

A Carrier gépcsalád új, három soros művelőelemes kivitele tovább növeli az intenzitást, miközben a sokoldalúság is megmarad.

A kombinálhatóság ma már kulcskérdés – fogalmazott. – A cél az, hogy kevesebb géppel, kevesebb menettel, hatékonyabban lehessen dolgozni.

A beszélgetés során többször is visszatért arra, hogy nincs mindenki számára egyformán működő megoldás.

– Nem lehet sablont adni – mondta határozottan. – Minden gazdálkodónak a saját adottságaihoz kell igazítania a technológiát. Sokszor azt javaslom: először nézzék meg, a meglévő eszközeikkel mire képesek a megváltozott körülmények között.

A pályázatok piaci hatásairól is zajlott az eszmecsere.

– A pályázatok torzítják a piacot – fogalmazott. – Amire lehet pályázni, hirtelen mindenki azt akarja megvenni. Ez rövid távon fellendülést hoz, utána viszont jelentős visszaesés következik az adott gépcsoport iránt. Így én semmiképpen sem mondanám, hogy egyértelműen jó a hatásuk, sőt.

Szerinte a terményárak stagnálása, a csapadékhiány és a kisebb termésmennyiség együtt komoly nyomást helyez a gazdálkodókra – és rajtuk keresztül az egész agrárinput-piacra. Ugyanakkor minden nagyon felgyorsult, s ezzel a tempóval bizony, nem könnyű tartani a lépést, főleg nem a gépkonstruktőröknek.

– Ez nem egy gyors reagálású világ – zárta a beszélgetést. – Egy gépfejlesztés hosszú évek munkája. A Väderstad mindig is óvatos volt: csak akkor hozunk ki valamit a piacra, ha az valóban azt a szintet képviseli, amit tőlünk elvárnak. Mert jól tudjuk: annál rosszabb reklám nincs, mint amikor egy újdonság nem hozza azt, amit ígért.

Indexkép: Agroinform/Horváth Attila