Komplex képzési, kutatási és beruházási rendszerrel próbál választ adni a kertészeti ágazat egyik legsúlyosabb problémájára, az utánpótlás hiányára a DélKerTész. A „Szentesi Mentorprogram – A Holnap Kertészeiért” nem csupán oktatási kezdeményezés, hanem egy olyan átfogó modell, amely a fiataloknak nemcsak tudást, hanem tényleges belépési lehetőséget is kínál a termelés világába – akár indulótőke nélkül is.
A program részleteiről Ledó Ferenc, a DélKerTész szaktanácsadója beszélt, aki szerint a kezdeményezés mögött egy nagyon is sürgető kényszer áll: biztosítani kell a következő 10–15 év kertészeti utánpótlását egy olyan ágazatban, ahol egyre kevesebb fiatal lát perspektívát.
„A legnagyobb problémánk az, hogy elfogy a termelői generáció. Ez nem egyik napról a másikra történt, hanem lassan, évtizedek alatt alakult ki. A mostani program ennek a folyamatnak akar gátat szabni” – fogalmazott.
A dél-alföldi kertészeti térség, különösen Szentes és környéke, hosszú ideje a hazai hajtatott zöldségtermesztés egyik központja. Ledó Ferenc szerint azonban a sikeres múlt önmagában már nem garancia a jövőre. A kisebb és közepes gazdaságok jelentős részében egyszerre van jelen az elöregedő termelői kör, a fiatalok elmaradása és a magas indulási költségek.
Ledó Ferenc az Agroinform idei PREGA-konferenciáján – Fotó: Agroinform
A szakember úgy véli, a probléma gyökere részben történelmi eredetű. A rendszerváltás után kialakult termelési struktúra sok családban másodállásként működött, erősen munkaigényes formában, ami a következő generációk számára nem feltétlenül volt vonzó életpálya.
„Sok fiatal azt látta, hogy ez egy nagyon kemény, sokszor éjjel-nappali munka, miközben a biztonság és a kiszámíthatóság nem mindig volt mögötte. Így érthető, hogy sokan más irányt választottak” – mondta Ledó Ferenc.
A most elindított mentorprogram erre a helyzetre ad választ egy több pilléren álló rendszerrel, amely egyszerre épít az oktatásra, a kutatásra és a gyakorlati gazdaságindítás támogatására. A DélKerTész az Alföldi Agrárszakképzési Centrummal és a Bartha János Kertészeti Technikummal közösen olyan rendszert hozott létre, amelyben a diákok nemcsak tanulnak, hanem valós termelési környezetben szereznek tapasztalatot.
„Nem elég az elmélet. A kertészetben csak úgy lehet jó szakembert nevelni, ha a tanuló belép a fóliába, látja a növényt, dolgozik vele, és közben megtanulja a teljes rendszert” – hangsúlyozta a szaktanácsadó.
A program hátterében egy jelentős pénzügyi és szakmai konstrukció is áll. A DélKerTész 2023 és 2029 közötti operatív programja mintegy 36 milliárd forintos kerettel működik, amelynek legalább két százalékát kötelező kutatás-fejlesztésre fordítani. Ez önmagában is több százmilliós nagyságrendű kötelezettség, amelyet a szervezet végül nem pusztán adminisztratív teherként, hanem fejlesztési lehetőségként értelmezett.
Ledó Ferenc szerint három út között kellett választani: a kísérletek taggazdaságokban történő elvégzése, egy önálló kutatótelep létrehozása, vagy egy oktatási intézménnyel közös fejlesztési bázis kialakítása. Végül az utóbbi mellett döntöttek, így jött létre az AASzC Bartha János Technikum területén az a mintegy 4000 négyzetméteres, korszerű fóliás kutató- és oktatóbázis, amely ma a program központja.
„Ez nem egy elméleti projekt. Ez egy működő termelési és oktatási tér, ahol egyszerre zajlik kutatás, képzés és valós termesztés. A diákok ugyanazokkal a technológiákkal dolgoznak, amelyeket a piacon is használnak” – mondta.
A telepen jelenleg több mint tucatnyi inputanyag-gyártó céggel zajlanak kísérletek, ami lehetővé teszi, hogy a hallgatók közvetlenül találkozzanak a legkorszerűbb technológiákkal és termesztési megoldásokkal.
A program egyik legfontosabb eleme azonban nem az oktatás, hanem a belépés kérdése. A kertészeti termelés ugyanis rendkívül tőkeigényes: egy korszerű fóliás gazdaság kialakítása több tízmilliós beruházást jelent, miközben az optimális üzemméret is több ezer négyzetmétert igényel.Ledó Ferenc szerint ez az a pont, ahol a legtöbb fiatal kiesik a rendszerből.
„Ha valakinek nincs családi háttere vagy induló tőkéje, gyakorlatilag esélytelen, hogy belépjen a szakmába. Ezen próbálunk változtatni azzal, hogy a beruházásokat, a termelőberendezéseket megelőlegezzük, és a fiatal termelők később, a termelésből fizetik vissza” – magyarázta.
Ez a konstrukció a gyakorlatban azt jelenti, hogy a fiatalok akár önerő nélkül is elindulhatnak, miközben a DélKerTész teljes szakmai és értékesítési hátteret biztosít számukra. A rendszer része a szaktanácsadás, az inputanyag-ellátás és a biztos piaci csatorna is.
A mentorprogram ugyanakkor nemcsak a pályakezdőkre koncentrál. A szövetkezet a meglévő termelők számára is biztosít képzéseket és technológiai fejlesztéseket, sőt, több egyetemmel is együttműködik. Ledó Ferenc szerint a cél egy olyan teljes szakmai vertikum kialakítása, amely az oktatástól a kutatáson át a termelésig minden szinten jelen van.
„Ma már nem lehet külön kezelni az oktatást, a kutatást és a termelést. Ha ezek nincsenek összekapcsolva, akkor a tudás nem jut el oda, ahol valóban szükség van rá” – fogalmazott.
"Nem elég az elmélet. A kertészetben csak úgy lehet jó szakembert nevelni, ha a tanuló belép a fóliába, látja a növényt, dolgozik vele, és közben megtanulja a teljes rendszert" – Fotó: DélKerTÉSZ
A program eredményei már rövid távon is láthatók. Míg korábban alig néhány jelentkező volt a kertészeti képzésekre, addig a fejlesztések hatására a jelentkezők száma többszörösére nőtt. Ledó Ferenc szerint ez egyértelmű jelzés arra, hogy a modern infrastruktúra és a kiszámítható életpálya újra vonzóvá teheti a szakmát.
A szentesi fejlesztés hosszabb távon országos jelentőségű központtá válhat. A tervek szerint rendszeres szakmai napok, bemutatók és kutatási programok is indulnak, miközben egy új, több mint egymilliárd forintos oktatási központ is épül, amely a felnőttképzést és a szakmai továbbképzéseket is kiszolgálja majd.
Ledó Ferenc szerint a program végső célja nem kevesebb, mint az, hogy a kertészet ismét stabil, kiszámítható és vonzó életpálya legyen.
„Ha nem teremtünk belépési lehetőséget a fiataloknak, akkor az ágazat egyszerűen elöregszik. Mi most egy olyan rendszert próbálunk építeni, ahol a tudás, a technológia és a piac együtt van jelen. Ez adhat esélyt arra, hogy a kertészetnek legyen jövője” – mondta.
A szentesi mentorprogram így nem csupán egy oktatási projekt, hanem egy teljes ágazati modellkísérlet, amely azt vizsgálja, hogyan lehet a magyar kertészetet hosszú távon életben tartani – úgy, hogy közben új generációt is épít hozzá.
Indexkép: DélKerTÉSZ
