Az elmúlt napokban megszaporodtak a híradások a tömeges méhrajzásokról, több alkalommal még a tűzoltókat is mozgósítani kellett a helyszínek biztosításához. A kifejezetten látványos, sokak számára riasztó jelenség során a méhek fák ágain, bokrokon vagy akár lakóépületek közvetlen közelében bukkannak fel, sűrű és hangosan zsongó fürtöket alkotva. Bár a látvány elsőre szokatlannak vagy félelmetesnek tűnhet, fontos tisztázni, hogy ez a folyamat a méhek természetes életciklusának szerves része. A közelmúltban egy bakonyi településen is szükség volt a katasztrófavédelem közreműködésére egy ilyen eset miatt.
A tűzoltóság segítségét Bakonyszentkirályon kérték, miután egy népes méhraj egy családi ház kéményét választotta pihenőhelyéül. Mivel az illetékesek nem tudták biztonságosan elérni a magasban tartózkodó rovarokat, a zirci önkormányzati tűzoltók vonultak ki a helyszínre. Az ilyen típusú riasztások száma az utóbbi időben emelkedett, ami rávilágít arra, hogy a természetes folyamatok olykor közvetlen közelségbe kerülnek az emberi élettérrel.
A rajzás valójában a méhcsaládok szaporodásának és megújulásának alapvető módja. Amikor a kaptárban túl sokan lesznek, vagy egy új anya kel ki, a régi királynő a munkásméhek egy jelentős részével útra kel, hogy új otthont alapítson.
Ilyenkor több ezer egyed indul el egyszerre, és útközben ideiglenesen megállnak egy közeli tereptárgyon – ez lehet egy kerti fa ága vagy akár egy épület szerkezeti eleme is.
Miközben a raj pihen, a felderítő méhek lázasan keresik a végleges fészkeltetésre alkalmas helyet. Ez az átmeneti, látványos állapot rendszerint csupán néhány órától egy-két napig tart.
illusztráció – Fotó: Shutterstock
Lényeges megjegyezni, hogy a rajzó méhek viselkedése jelentősen eltér a kaptárnál megszokottól. Ebben az állapotban a rovarok az esetek döntő többségében egyáltalán nem agresszívek. Ennek biológiai oka egyszerű: nincs mit védelmezniük, hiszen nincs mögöttük kész lép, tárolt élelemkészlet vagy féltett utódok. Emellett az indulás előtt alaposan teleszívják magukat mézzel, ami fizikai értelemben is nehezebbé teszi a szúrást, és nyugtatóan hat a viselkedésükre. Ettől függetlenül a szakemberek azt tanácsolják, hogy
senki ne közelítse meg vagy ingerelje őket, hiszen továbbra is vadon élő állatokról van szó, amelyek védekezhetnek, ha veszélyben érzik magukat.
Ez a jelenség tavasszal és a nyár eleji időszakban különösen gyakori, mivel a méhcsaládok ekkor mutatják az egyik legintenzívebb fejlődést. A modern, városiasodott környezetben azért tűnhet gyakoribbnak az ilyen találkozás, mert ezek a kiemelkedő fontosságú élőlények egyre többször kényszerülnek lakott területeken átvonulni. A veszprémi és bakonyi esetek is jól mutatják, hogy a természet nem ismer határokat a településeken belül sem.
A Katasztrófavédelem szakemberei azt javasolják, hogy amennyiben ilyen jelenséggel találkozunk, őrizzük meg nyugalmunkat. A méhek és darazsak jellemzően csak akkor válnak támadóvá, ha közvetlen fenyegetést érzékelnek a fészkükre vagy saját magukra nézve. Célszerű elkerülni a közvetlen érintkezést. Ha a rovarok olyan helyen telepedtek meg, ahol zavarják a mindennapi életet vagy veszélyt jelentenek, a legbiztonságosabb megoldás egy méhbogozó szakember felkeresése, aki szakszerűen el tudja távolítani a rajt.
Forrás: veol.hu
Indexkép:
