Új megközelítéssel tesztelik Kanadában a burgonyatermesztést: kutatók azt vizsgálják, hogyan befolyásolja a szarvasmarhák legeltetése a talaj egészségét és a burgonya terméshozamát. A Prince Edward-szigeten (P.E.I.) zajló többlépcsős, többéves projekt célja a termelési költségek csökkentése, a fenntarthatóbb gazdálkodás támogatása, valamint a talajminőség javítása – mindezt úgy, hogy a hozamok se szenvedjenek kárt.
Legeltetés a vetésforgóban: hogyan működik?
A kutatási program keretében a szarvasmarhákat rotációs rendszerben terelik át a gyepes területeken, mielőtt azokon burgonyát ültetnének. A rotációs legeltetés lényege, hogy az állatok szakaszosan, előre kijelölt sávokban mozognak, így egyenletesen trágyázzák a talajt. Amint a szarvasmarhák legelnek, természetesen visszajuttatják a tápanyagokat a földbe, főként trágyával és vizelettel.
Judith Nyiraneza, az Agriculture and Agri-Food Canada talajtudósa szerint a marhatrágya értékes makro- és mikroelemek gazdag forrása, amelyek elengedhetetlenek a növények egészséges fejlődéséhez. Ahogy Nyiraneza fogalmazott:
„A trágya valóban gazdag tápanyagokban.”
Ezek között kálium, foszfor, magnézium, cink, kalcium, vas és más, a talaj tápanyagtartalmát természetes módon pótló elemek is megtalálhatók. A kutatók bíznak benne, hogy a többszöri legeltetési ciklus javíthatja a talajszerkezetet, növelheti a szervesanyag-tartalmat, és végső soron hozzájárulhat a hozamok emelkedéséhez is.
Új megközelítéssel tesztelik Kanadában a burgonyatermesztést: kutatók azt vizsgálják, hogyan befolyásolja a szarvasmarhák legeltetése a talaj egészségét és a burgonya terméshozamát – Fotó: pexels.com
Megtakarítások és egészségesebb állatok
A rendszer nemcsak a talaj, de az állattartók számára is előnyöket kínál. A szarvasmarhák a helyszínen "kaszálnak", vagyis jelentősen csökken a géphasználat, az élőmunka-igény és az üzemanyag-felhasználás is. A gyakorlati tapasztalatok szerint a legeltetés révén a költségek is mérséklődnek. Mint Levi Rayner farmmunkás fogalmazott:
„Ez pénzt spórol meg azzal, hogy lefaragjuk az üzemanyag költségeit.”
A szarvasmarha-egészség szempontjából is előnyös, ha az állatok a szabadban lehetnek: Glen Rayner gazda szerint
„Kevesebb a betegség, ha kint vannak a legelőn, mint ha az istállóban lennének.”
A tapasztalatok között szerepel, hogy a régi trágyafoltok körül sötétebb, dúsabb fű növekszik, ami a jobb tápanyag-ellátottságra utal.
Együttműködés szarvasmarha- és burgonyatermelők között
Ryan Barrett, a P.E.I. Potato Board kutatási és agronómiai szakértője szerint a rendszer megszünteti a kaszálás, bálázás és szállítás szükségességét:
„Csak kiengedjük ide a teheneket, hadd szedjék meg magukat”
– mondta Barrett. Mindemellett az eljárás elősegítheti a szarvasmarha- és burgonyatermelők közötti együttműködést, miközben a földhasználat is hatékonyabbá válhat.
A Prince Edward-szigeti talajok főként homokosak, ezek természetüknél fogva kevés szervesanyagot tartalmaznak, és igen érzékenyek az erózióra. Nyiraneza szerint a tavaszi és őszi heves esőzések, illetve a növényzet nélküli időszakok fokozzák a felső termőréteg lemosódásának és a tápanyagvesztésnek a kockázatát. A legeltetés beillesztése a vetésforgóba segíthet mérsékelni a talajveszteséget és javíthatja a talajminőséget.
Mérés és első eredmények
A kutatók átfogó terepi méréseket végeznek: a szarvasmarhák érkezése előtt, közvetlenül legeltetés után, a burgonya ültetése előtt és a növekedési időszak során is folyamatosan mintákat vesznek a talajból. Emellett folyamatosan mérik a talajból felszabaduló üvegházhatású gázokat (metán, szén-dioxid, dinitrogén-oxid), hogy megállapítsák, milyen hatással van a legeltetés ezek kibocsátására és a termelés környezeti mérlegére.
Az első vizsgálatok bíztatóak: a legeltetett és a nem legeltetett területeken a burgonyahozam és az üvegházhatású gázok szintje is hasonló volt. Nyiraneza kiemelte:
„Ez jó hír: a legeltetés nem okoz visszaesést a terméshozamban vagy a talajminőségben.”
Ugyan egyelőre nem nőtt számottevően a hozam, a kutatók szerint ehhez több éven át ismételt legeltetésre lesz szükség.
További vizsgálatok és kilátások
Egy, Cascumpec közelében lévő kutatási területen például két egymást követő évben is legeltették a szarvasmarhákat burgonya ültetése előtt, egy kisebb szakaszt viszont érintetlenül hagytak az összehasonlítás kedvéért. Ryan Barrett szerint:
„A növény jól mutat, a talaj pedig egészségesnek tűnik.”
A jövőben drónnal végzett légifelvételek és további talaj-, valamint burgonyaminták is segítenek majd pontosabban felmérni a különbségeket a legeltetett és a kontroll területek között. A Cascumpeci projekt csak egyike a szigeten zajló hét legeltetési kísérletnek. A kutatók hosszabb távon szeretnék bizonyítani, hogy a rotációs legeltetés stabilan hozzájárul a talajminőség és a termés javításához, illetve elősegíti a szektorok közötti összehangolt munkát.
Barrett kiemelte:
„Negyven-ötven éve mindenki, aki burgonyát termesztett, szarvasmarhát is tartott. Ma már ez ritka, de nem azt mondom, hogy minden burgonyatermelőnek muszáj lenne tehenet is tartania, viszont a gazdaságok közötti együttműködésből mindenki profitálhat.”
A kísérlet a következő vegetációs időszakban is folytatódik, a kutatók pedig további támogatást keresnek, hogy teljes körűen értékelhessék, a többszöri legeltetési ciklus hosszú távon miként befolyásolja a talajegészséget, a fenntarthatóságot és a burgonyatermelést.
Forrásunk volt: potatopro.com
Indexkép: pexels.com
