Március 15. alkalmából a köztársasági elnök a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést adományozta Fórián Zoltánnak, az Erste Bank Hungary Zrt. vezető agrárszakértőjének az agrártanácsadói banki modell kidolgozásáért és a hazai gazdálkodók támogatásában végzett munkájáért.
A több mint három évtizede agrárpiaci elemzésekkel, előrejelzésekkel, az agrárium stratégiai kérdéseivel foglalkozó szakember azonban nemcsak pályája elismeréseként tekint a díjra: úgy érzi, a reflektorfény lehetőség arra, hogy felhívja a figyelmet a magyar mezőgazdaság előtt álló komoly kihívásokra.
„Egy 35 éves pálya eddigi elismerése ez, ami természetesen nagyon jól esik” – mondta lapunknak Fórián Zoltán. Hozzátette: az elmúlt napokban érkezett visszajelzések különösen meghatóak voltak számára. „Az az érzésem, hogy a szakma visszajelzi: jó az az út, amin járok. Rengetegen kerestek meg, és ez egészen meghatott.”
A szakember ugyanakkor azt mondja, szeretné kihasználni azt a rövid időre ráirányuló figyelmet, amely egy ilyen kitüntetéssel együtt jár.
Ez egy kis pillanatnyi reflektorfény, és szeretném arra használni, hogy felhívjam az agrárértelmiség figyelmét: hatalmas felelősségünk van abban, hogy a magyar agrárium képes legyen megfogalmazni egy hiteles jövőképet – mondta.
„Rossz lovon ülünk”
Fórián Zoltán régóta fogalmaz meg kritikus gondolatokat a magyar mezőgazdaság jelenlegi működésével kapcsolatban. Mint mondja, előadásai során egy-egy erős képpel írja le a helyzetet.
„Én ezt általában úgy szoktam megfogalmazni, hogy rossz lovon ülünk és rossz irányba megyünk.”
Felkészülés helyett a magyar agrárium a szerencsére bízza magát és a bizonytalanságra hivatkozva hárítja el magáról a felelősséget sorsát illetően. Sebezhető.
„Pedig ezek kezelhető helyzetek. Csak ehhez koordináció, összefogás és stratégia kell.”
A szakember szerint most jött el az ideje annak, hogy az agrárértelmiség – kutató, szakértő, tanácsadó, vállalkozó – közösen kezdjen el gondolkodni a jövőről.
„Most van itt az ideje ennek, nem holnap. Most kell közösen meghatároznunk, hogy milyen irányba menjen a magyar agrárium. Minden tudás, technológia rendelkezésre áll. Csak meg kell osztanunk egymással, együtt kell működnünk.”
Fórián Zoltán az elismeréssel – Fotó: Facebook/Fórián Zoltán
„A mennyiség kora véget ért”
A szakember szerint a világ körülöttünk alapjaiban változott meg: a klímaváltozás, a munkaerőhiány, a geopolitikai bizonytalanságok, a piaci változások és a közös agrárpolitika gyökeres átalakulása mind egyszerre hatnak a mezőgazdaságra.
„A mennyiség kora leáldozott. Eljött a minőség ideje.”
Úgy véli, Magyarországnak valójában jó adottságai vannak ehhez az irányváltáshoz. Ez a jövő kulcsa ahhoz, hogy a magyar élelmiszer ismét a magas minőség erős márkájává váljon a világban.
Ehhez azonban szerinte az exportorientáció kérdését is újra kell gondolni.
„Helyünk sokkal inkább a magas minőségű élelmiszerek piacán keresendő, mint a kommersz termények, vagy élelmiszeripari féltermékek kivitelében.
Az önellátás, a belső piac visszaszerzése stratégiai elsőbbséget kell élvezzen a nemzetközi piacokkal szemben. Az import statisztikák által jól körülhatárolt diverzifikációs utakat, termékláncokat fel kell építeni, illetve meg kell erősíteni a szakmai háttértől, az innovációs képességen keresztül, a vertikális és horizontális együttműködések fejlesztésén át, a fogyasztó magunk mellé állításáig. Ez kétségtelenül komplex társadalmi, gazdasági megközelítést igényel. Az agrárstratégiának – merthogy arról van szó – bele kell illeszkedni a magasabb szintű stratégiákba” – jelentette ki Fórián Zoltán.
Az agrártanácsadás új modellje
Fórián Zoltán az állami kitüntetést nevesítetten azért kapta, mert kidolgozott egy olyan banki agrártanácsadási modellt, amely messze túlmutat a hagyományos finanszírozáson. Ennek lényege, hogy a bank nemcsak finanszíroz, hanem stratégiai partnerként segíti az agrárvállalkozásokat, napi szinten támogatja ügyfeleit agrárpiaci elemzésekkel, előrejelzésekkel, személyre szabott tanácsadással.
„Az ügyfelek nemcsak finanszírozási kérdésekkel keresnek meg. Egyeztetik velem fejlesztési, vetési, értékesítési terveiket, szerződéseiket, befektetéseiket. Taktikai és stratégiai tanácsadás is zajlik.”
Szerinte ma az agráriumban az egyik legnagyobb érték a megbízható piaci információ és az előrejelzés.
„Hogyan lehet bármilyen, de leginkább több milliárdos beruházási döntést hozni, ha nem látjuk, merre megy a piac?”
Szakmai műhelye ezért hosszú évek óta készít piaci előrejelzéseket, amelyek a termény- és élelmiszerpiacok azonnali és középtávú alakulását modellezik.
Integráció vagy kiszorulás
A szakember szerint a magyar mezőgazdaság egyik legnagyobb dilemmája a birtokszerkezet és az együttműködés kérdése.
„A koncentráció mindenképp le fog zajlani. Az a kérdés, hogyan...”
Két lehetőséget lát: vagy a gazdák önként működnek együtt és integrációkat hoznak létre, vagy a tőke fogja elvégezni ezt a folyamatot.
Az első esetben a gazdák tulajdonosként maradhatnak a rendszerben. A második esetben lehet, hogy végül már csak traktorosok lesznek korábbi gazdaságukban – vetítette előre.
Nyugat-Európában szervesen alakultak ki, már régóta működnek azok az integrációs modellek, amelyekben a kis gazdaságok összehangoltan, közösen dolgoznak.
„Nekünk is ezt kellene elérni” – szögezte le.
Egyre nagyobb kihívások
Fórián Zoltán szerint az agrárium előtt álló kihívások nagysága példátlan.
„Sosem volt még olyan időszak, mint a mostani, amikor minden gazdálkodási tényező egyszerre változott volna meg.”
Korábban mindig volt legalább egy stabil pont – például a támogatási rendszer. Ma azonban még ez is átalakulóban van.
„A KAP-reform miatt a támogatási rendszer jövője sem olyan biztos, mint korábban.”
Ezért úgy látja, hogy az idő a legszűkösebb erőforrás, mely ezúttal nem nekünk dolgozik.
Egy szakmai pálya íve
Fórián Zoltán több mint három évtizede foglalkozik agrárpiaci elemzésekkel, előrejelzésekkel, vállalati és iparági stratégiákkal. Pályáját a Kabai Cukorgyárban kezdte, diplomái megszerzése után az Agrárgazdasági Kutató Intézetben dolgozott, majd tanácsadóként és több bank alkalmazásában alakította ki saját szakmai irányát.
Egyik meghatározó állomásának a holland Rabobanknál töltött éveket tartja, ahol az agrártanácsadó szakmát egy világhálózat tagjaként sajátította el.
„Mindig is egy kicsit járatlan úton jártam. Kilógtam a kutatói rendszerből, a tanácsadói rendszerből, sőt még a banki világból is. De pont ebből tudtam új dolgokat építeni.”
Ma már az agrárium számos szereplője keresi meg tanácsért.
„Nagyon sok gazdálkodó, sőt termelői csoport is megkeres azzal, hogy segítsek új üzleti struktúrát vagy együttműködést kialakítani.”
Család, sport és történelem
A szakember a munka mellett is aktív életet él. Három gyermek édesapja. Míg korábban sprinterként, majd hosszútávfutóként versenyzett, napjainak ma is fontos része a mozgás.
„Heti négy edzést igyekszem beiktatni: futás helyett most már inkább kerékpározás, úszás, kondicionáló edzés, hosszú gyaloglás alkotja ezt.”
A napi rutin másik fontos eleme az olvasás. Fő érdeklődési köre az őstörténet, az emberiség hajnala, a történelem.
A reflektorfény után
Fórián Zoltán szerint a kitüntetés új fejezetet nyit szakmai pályájában.
„Ha ez a díj arra jó, hogy elinduljon egy komoly szakmai párbeszéd a magyar agrárium jövőjéről, akkor már betöltötte a szerepét.”
Úgy véli, most valóban van nyitottság a változásra.
„Nagyon sokan keresnek meg, biztatnak, kérdeznek, gondolkodnak, keresik az utat. Van fogadókészség. És ezt a pillanatot nem szabad elszalasztani” – zárta mondandóját a szakember.
Indexkép: Erste Bank
