Latin-Amerika meghatározó szerepet tölt be a globális állattenyésztés és takarmánygyártás területén. A régió 2025-ben mintegy 204,4 millió tonna takarmánykeveréket állított elő, ami a világ termelésének hozzávetőleg 14,2%-át jelentette. Az előző évhez képest ez 2,8%-os bővülésnek felel meg, amelyet elsősorban az exportkereslet és a kedvező gabonaárak támogattak.
A latin-amerikai térség két meghatározó agrárországa, Brazília és Argentína eltérő szerkezetű, mégis egymást jól kiegészítő takarmányiparral rendelkezik. Míg Brazília elsősorban méretével és exportteljesítményével emelkedik ki, Argentína a tej- és szarvasmarha-ágazatra épülő takarmánygyártásban rendelkezik jelentős potenciállal.
Nekünk sem mindegy, mi történik Dél-Amerikában
A latin-amerikai takarmányipar fejlődése a magyar és európai gazdálkodók számára is fontos, hiszen Brazília és Argentína a világ meghatározó szója- és kukoricatermelői, amelyek jelentős hatást gyakorolnak a globális takarmány-alapanyagok árára. A dél-amerikai terméseredmények, exportkilátások vagy logisztikai problémák közvetlenül befolyásolhatják az európai állattartók takarmányköltségeit is. Emellett az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi kapcsolatok alakulása a jövőben tovább növelheti a dél-amerikai mezőgazdasági termékek jelenlétét az európai piacon.
A magyar állattenyésztők versenyképességére ezért nemcsak a hazai terméseredmények, hanem a világ másik felén zajló mezőgazdasági folyamatok is egyre nagyobb hatással vannak.
Éppen ezért érdemes figyelemmel kísérni a dél-amerikai agrárium fejlődését, hiszen annak változásai a hazai takarmánypiacra és termelési költségekre is kihatnak.
Brazília tovább növeli termelését
Az Alltech Agri-Food Outlook és a Sindirações adatai alapján Brazília takarmánygyártása továbbra is a baromfiágazatra épül. A brojlertakarmány-termelés 2025-ben 37,9 millió tonnát tett ki, ezt követte a sertéstakarmány 22 millió tonnával, majd a húsmarha-, a tojótyúk- és a tejelő szarvasmarha-takarmány. Az állateledel-gyártás megközelítette a 4 millió tonnát, míg az akvakultúra számára előállított takarmány elérte a 2 millió tonnát.
Az akvakultúra továbbra is az egyik leggyorsabban fejlődő szegmens, amely évente 5–9%-os növekedést mutat, elsősorban a tilápia- és garnélarák-tenyésztés bővülésének köszönhetően.
Erős export ad stabil alapot
Brazília takarmányiparának fejlődését jelentős részben az állati fehérje-termelés és az export támasztja alá. Az USDA adatai szerint az ország 2024-ben mintegy 15 millió tonna csirkehúst állított elő, miközben a baromfihús-export 4,85 millió tonnáról 4,97 millió tonnára emelkedett egy év alatt. A szarvasmarha-ágazat is meghatározó szereplő a világpiacon, éves termelése meghaladja a 10 millió tonnát.
A takarmányipar számára további előnyt jelent a jelentős kukorica- és szójabab-termelés. Az USDA előrejelzése szerint a 2026/27-es szezonban Brazília szójatermése elérheti a 186 millió tonnát, ami hosszú távon is biztosíthatja a takarmány-alapanyagok versenyképes ellátását.
A modern technológia is egyre fontosabb
A brazil takarmánygyártók folyamatosan fejlesztik technológiai hátterüket. Az automatizált etetési rendszerek, a digitális termelésirányítás és a közeli infravörös (NIR) analitikai technológiák pontosabb receptúrákat és kisebb takarmányveszteséget tesznek lehetővé. Emellett egyre nagyobb hangsúlyt kap az antibiotikum-mentes termelés, a nyomonkövethetőség és a fenntartható gyártás.
A külpiaci lehetőségeket tovább bővítheti a Mercosur és az Európai Unió között aláírt kereskedelmi megállapodás, amely a kétoldalú kereskedelem jelentős részében fokozatos vámcsökkentést irányoz elő.
Argentína kiegyensúlyozottabb szerkezetű piac
Argentína takarmányipara kisebb volumenű, ugyanakkor szerkezete eltér Brazíliáétól. Az Alltech Agri-Food Outlook szerint a brojlertakarmány-termelés 5,85 millió tonnát, a tejelő szarvasmarhák takarmányának gyártása 4,18 millió tonnát, a sertéstakarmányé 3,64 millió tonnát tett ki 2025-ben.
Ez jól mutatja, hogy a kérődző állatok takarmányozása az országban sokkal nagyobb szerepet kap.
A tejágazat is kedvező eredményeket ért el: a hivatalos adatok szerint a tejtermelés 2025-ben megközelítette a 11,6 milliárd litert, ami az elmúlt évtized egyik legerősebb teljesítményének számít.
Növekedés mellett kockázatok is láthatók
Mindkét ország takarmányiparát támogatja az állati fehérje iránti növekvő kereslet, a bővülő exportpiacok és a jelentős gabonatermelés. Ugyanakkor számos kihívással is szembe kell nézni.
Brazíliában a logisztikai szűk keresztmetszetek, az importált takarmány-adalékanyagoktól való függőség, az árfolyam-ingadozások és az állatbetegségek jelenthetnek kockázatot.
Argentínában a magas infláció, a gazdasági bizonytalanság, az aszályok és a mezőgazdasági nyersanyagárak változékonysága nehezíti a hosszú távú beruházási döntéseket.
Jelentős szereplők maradhatnak a globális takarmánypiacon
Az elemzések alapján Brazília továbbra is meghatározó szerepet tölthet be a világ takarmányiparában méretének, exportképességének és kedvező alapanyag-ellátottságának köszönhetően. Argentína kisebb piacot képvisel, ugyanakkor a szakmai szervezetek szerint a jelenlegi termelés még jelentősen elmarad az ország potenciális keresletétől, így megfelelő gazdasági környezet esetén további fejlődési lehetőségek állhatnak előtte.
Forrás: feedandadditive.com
Indexkép: illusztráció/Shutterstock - garnélafarm Brazíliában
