A válasz egyértelműen igen. A kihagyott alaptrágyázás rövid távon költségmegtakarításnak tűnhet, hosszabb távon azonban a talaj tápanyagtőkéjének felélését és a terméspotenciál további csökkenését eredményezi.
Repce alaptrágyázása
A repcetermesztés egyik kulcseleme az őszi alaptrágyázás. Ennek célja a szükséges foszfor és kálium mennyiség kijuttatása, melyet talajvizsgálati eredmények, az elővetemény és annak szármaradványa alapján kell meghatározni. A repce már ősszel komoly tápanyagigénnyel rendelkezik. Célunk egy olyan erős, mélyrehatoló gyökérzet kialakítása, mely a talaj víz- és tápanyagkészletét jól hasznosítja, tartalékkal rendelkezik a téli időszakra. Fontos szempont a gyors és egyenletes kezdeti fejlődés. Ezt alapvetően meghatározza a foszfor felvehetősége, melyet jó vízoldékonyságú alaptrágyával tudunk biztosítani. A megfelelő káliumellátás javítja a vízháztartást, fokozza a stressztűrést, szöveterősítő hatású, a jó télállóság elképzelhetetlen nélküle.
A megfelelő arányú komplex műtrágya kiválasztása tehát alapvetően befolyásolja a repce fejlődését. A repce tápelemigényének fedezésére elsődleges javaslatunk a YaraMila 10-13-25 összetételű NPK alaptrágyánk, melyben a foszfor és a kálium a repce igényének megfelelő arányban található meg. Kiemelendő a kéntartalma is (8,5% SO3), mely az őszi kén igényt fedezi. Káliummal jól ellátott területeken használható a YaraMila 16-27-7 összetétel, mely magasabb nitrogéntartalmával, alacsonyabb hektárdózis mellett a repce őszi nitrogén igényét is fedezni fogja Az elmúlt évek tapasztalata alapján látszik, hogy már a repce esetében helye van a vetőgéppel való műtrágya kijuttatásnak. Alacsonyabb (80-150 kg/ha) dózisban, a fejlődő növények gyökeréhez közelebb elhelyezve, koncentráltabb dózisának köszönhetően kiemelkedő eredmények érhetőek el az őszi kultúrák esetében is.
Fotó: Yara Hungária Kft.
Őszi búza alaptrágyázás
A csökkenő talajnedvesség, a napraforgó dominálta vetésforgó és a negatív foszformérleg új megközelítést követel az őszi búza alaptrágyázásában.
Az elmúlt évek szélsőségei okán több mindent újra kell gondolni. A csökkenő vízkészlet miatt a növények gyökérzónája is beszűkült. Korábban a napraforgó gyökérzete még a 60 cm mély talajrétegből is képes volt vizet és tápanyagot felvenni, míg a búza elsősorban a felső 10-25 cm-es rétegből gazdálkodott. Napjainkban egyre gyakoribb, hogy mindkét kultúra ugyanabból a korlátozott nedvességű talajszelvényből próbálja fedezni igényeit. Ennek következménye a tápanyagkészletek gyorsabb kimerülése és a hiánytünetek gyakoribb megjelenése.
Mire figyeljünk a műtrágya választásnál?
A legtöbb növénynél a foszfor terméslimitáló tényező, a talaj szolgáltatóképesség és elővetemény függvényében. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a foszforból évente jelentős mennyiség kerül le a területről. Ez általánosságban 30-60 kg/ha foszfor kivonást jelent, intenzív termelésben, ennél többet is. A jelenlegi vetésforgóban a napraforgó nagy aránnyal szerepel, ezért egyre több búzatábla kerül olyan elővetemény után, amely jelentős foszforkészletet használ fel. A kialakult helyzetben sok esetben a foszfor-visszapótlás nem követte a kivonás mértékét. A búza mennyiségét és minőségét viszont alapvetően meghatározza a megfelelő foszforellátás. A gyökérfejlődés, a bokrosodás, a télállóság és végső soron a kalászban képződő szemek száma mind szoros kapcsolatban áll a növény foszfor-ellátottságával.
Mi a Yara javaslata az őszi tápanyagellátás kihívásaira?
A foszforra a növényeknek a teljes tenyészidőszak során szükségük van, miközben a hagyományos foszfor formák a kijuttatást követően gyorsan lekötődnek a talajban. Ennek következtében a növény számára felvehető foszfor mennyisége már néhány héttel a kijuttatás után jelentősen csökken, így korlátozott lesz a foszfor-ellátás. Erre a kihívásra nyújt megoldást a YaraMila-ban található P-Extend foszforforma. A P-Extend gyakorlati előnye, hogy a kijuttatott foszforból több marad hosszabb ideig a növény számára elérhető formában, ami jobb hasznosulást és nagyobb termésbiztonságot eredményez.
A Yara vizsgálatai igazolták, hogy a YaraMila alkalmazása után még hónapokkal később is magasabb a vízoldható foszfor koncentrációja a gyökérzónában. Ez különösen fontos akkor, amikor a növény foszforigénye a legnagyobb, és a tápanyagellátás közvetlenül befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét.
A YaraMila műtrágyák előnye ugyanakkor nemcsak kémiai, hanem fizikai oldalról is megmutatkozik. Az egységes szemcseméret, a kiváló granula keménység, a pormentesség és az egyöntetű volumetria pontosabb kijuttatást tesz lehetővé.
Összefoglalva: Az idei alacsony termésátlag nem indokolja az alaptrágyázás elhagyását. Ellenkezőleg, a csökkenő talajnedvesség, a foszforhiányos talajok terjedése és a napraforgó dominálta vetésforgók miatt ma még nagyobb szerepe van annak, hogy a búza megfelelő foszforellátással induljon a tenyészidőszaknak. Csökkenő dózisok esetében fokozott jelentősége a termék minőségének, legyen ez akár fizikai, akár kémiai tulajdonság. Az alábbi összetételeket javasoljuk gabonatermesztőknek: A YaraMila 16-27-7, YaraMila 13-24-12, melyek kémiai és fizikai szempontból is kimagasló minőségűek és mikroelem tartalommal rendelkeznek.
Makra Máté, Tóth Gábor
Yara Hungária Kft.
