A precíziós technológia ma már nem jövőkép, hanem napi gyakorlat a szántóföldi gazdálkodásban – ugyanakkor korántsem beszélhetünk lezárt fejlődési folyamatról. A PREGA Precíziós Gazdálkodási Konferencia és Kiállításon Dr. Sojnóczki István, a Debreceni Egyetem MÉK Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet adjunktusa az Agroinformnak adott interjújában arról beszélt: a precíziós mezőgazdaság előtt továbbra is jelentős tartalékok állnak, mind az intenzív, mind az extenzív szemléletű gazdaságok esetében.
Intenzív és extenzív szemlélet – mindkettőnek van jövője
A szakember szerint ma két markáns irány rajzolódik ki a szántóföldi termelésben. Az egyik az intenzív modell, amely a magas inputfelhasználást kívánja még hatékonyabbá, differenciáltabbá tenni. A másik ezzel szemben az extenzív irány, amely a csökkentett ráfordításokból igyekszik a lehető legtöbbet kihozni.
„Mind a két iránynak van olvasata a precíziós mezőgazdaságban” – fogalmazott Dr. Sojnóczki István. Az intenzív rendszerekben az a cél, hogy az inputanyagokat – vetőmagot, műtrágyát, növényvédő szereket – okosabban, zónánként eltérő módon használják fel. Az extenzív gazdálkodásban pedig a kérdés az, hogyan lehet a kevesebb ráfordítást a lehető legnagyobb hatékonysággal hasznosítani.
Előadásában a gabonatermesztés példáján, azon belül is a vetéstechnológián keresztül mutatta be a lehetőségeket. Rámutatott: számos gazdaság rendelkezik olyan vetőgéppel, amely alkalmas differenciált vetőmag-kijuttatásra, de ezt a funkciót nem használják ki, csupán a szakaszolási lehetőséget alkalmazzák. Pedig a valódi precíziós előny a változó tőszámú vetésben rejlik, ahol a termőhelyi adottságokhoz igazítva optimalizálható az állománysűrűség.
„Rengeteg lehetőség van, és ha ezeket ki tudjuk használni, akkor esélyünk van, hogy jobbak legyünk” – hangsúlyozta.
A szakember szerint a legnagyobb profit az optimális tőszámban rejlik – Fotó: pexels.com
A válság felgyorsította a szemléletváltást
Arra a kérdésre, hogy a gazdák nyitottsága mennyiben változott az elmúlt 10–15 évben, a szakember úgy válaszolt: több hatás együttes eredményéről beszélhetünk. Egyrészt a precíziós gondolkodás évek óta jelen van a szakmai diskurzusban, másrészt a támogatási rendszerek is ösztönözték az átállást. Ugyanakkor az elmúlt évek válságai – inputár-robbanás, piaci bizonytalanság, időjárási szélsőségek – kézzelfoghatóvá tették a hatékonyabb döntéshozatal szükségességét.
„Az emberi természet olyan, hogy a baj sokkal jobban mozgatja, mintha csak mondogatják neki” – fogalmazott. A jelenlegi helyzetben azonban már nem pusztán elméleti kérdés a precízió, hanem gyakorlati túlélési eszköz.
Az adatalapú döntés a technológia „sava-borsa”
Dr. Sojnóczki István szerint a precíziós gazdálkodás lényege nem önmagában a technológia, hanem az adatvezérelt döntéshozatal. A piac és az időjárás külső, nem befolyásolható tényezők. A gazdálkodó kizárólag a saját döntésein keresztül tud reagálni.
Ha a rendelkezésre álló adatokat – talajvizsgálati eredmények, hozamtérképek, meteorológiai adatok – megfelelően elemzi, megalapozottabb döntéseket hozhat. Egy átlagos, „mindenhova ugyanazt” típusú megoldás mindig kompromisszumos eredményt hoz. A differenciált, prediktív gondolkodás viszont lehetőséget ad arra, hogy az adott körülményekhez igazított beavatkozás történjen.
Ha jól reagál, akkor valószínűleg a legjobb döntést hozta. Ha csak egy átlagot alkalmaz, ott mindig veszít valaki
– fogalmazott.
Tudás nélkül nincs precízió
A precíziós technológia alkalmazásának egyik kritikus pontja a szaktudás. Az adatok önmagukban nem teremtenek versenyelőnyt; azok értelmezése és beépítése a döntéshozatalba kulcsfontosságú.
A Debreceni Egyetem adjunktusa kiemelte: ma már valamennyi agrár-felsőoktatási intézmény kínál rövid és hosszú képzéseket a precíziós gazdálkodás témakörében, és ezek nemcsak a fiatal hallgatóknak, hanem a több évtizede gazdálkodóknak is szólnak. A technológia olyan ütemben fejlődik – műszaki és informatikai oldalon egyaránt –, hogy senki sem engedheti meg magának az elkényelmesedést.
„Aki nem tanul, az lemarad, és ma ezt az élet megbünteti” – fogalmazott.
Ugyanakkor szerinte nem minden tudásnak kell egyéni szinten felépülnie. A szakmai szervezetek, köztük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is szerepet vállalhatnak abban, hogy rendszerszinten támogassák a tudásátadást. A gazdaság méretétől függetlenül azonban mindenkinek a saját szintjén kell elérnie azt a kompetenciát, amely a versenyképes működéshez szükséges.
Dr. Sojnóczki István a PREGA-n – Fotó: Agroinform
Új trendek: specializáció és minőségi összefogás
A szántóföldi termelésben a szakember két markáns trendet lát kibontakozni. Az egyik a specializáció irányába mutat: egyre többen keresik azokat a niche növényeket és különleges kultúrákat, amelyekben kisebb a verseny és nagyobb az egyedi piaci lehetőség. Ide tartozhat a kender, különféle hüvelyesek vagy más alternatív növények termesztése.
A másik irány a minőségi együttműködés. Az azonos fajtára, azonos minőségi paraméterekre épülő termelői összefogás egyre fontosabbá válik. A feldolgozóipar és a fogyasztói piac nem tolerálja a nagyfokú minőségi szórást.
„Ha 40 millió-féle, különböző minőségű terméket állítunk elő, azt ma sem a fogyasztó, sem a feldolgozó nem tolerálja” – mutatott rá. A versenyképesség záloga sok esetben a koordinált, egységes minőségű termelés lehet.
Nemzetközi kitekintés: lengyel példa és amerikai figyelmeztetés
A lengyel agrárium előretörésével kapcsolatban Dr. Sojnóczki István hangsúlyozta: a siker mögött tudatos, több évtizedes tervezés és fejlesztés áll, amelyhez szerencsés adottságok és feldolgozóipari háttér is társult. Ugyanakkor Magyarország kisebb mérete nem feltétlenül hátrány: a kisebb gazdasági struktúra nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé.
„A kis hal sokkal jobban tud alkalmazkodni” – fogalmazott, utalva arra, hogy a gyors váltás képessége versenyelőnyt jelenthet.
Az amerikai szójahelyzet ugyanakkor intő példa. A kereskedelmi feszültségek és vámintézkedések miatt az USA elveszítette egyik legfontosabb felvevőpiacát, Kínát, ami komoly piaci zavarokat okozott.
A globális agrárpiac törékenysége jól mutatja: még a nagy, erős agrárországok is sebezhetők, ha stratégiai hibákat követnek el.
Az Európai Unió szabályozási és kereskedelmi döntései – különösen a szója és más tömegtermékek esetében – közvetlenül érinthetik az európai termelőket is. A nagy volumenű, könnyen szállítható áruk, mint a kukorica vagy a szója, különösen érzékenyek a geopolitikai és kereskedelempolitikai változásokra.
Precízió, mint alkalmazkodási stratégia
A beszélgetés egyik legfontosabb üzenete, hogy a precíziós gazdálkodás nem csodafegyver, de hatékony alkalmazkodási eszköz. Nem szünteti meg a piaci vagy időjárási kockázatokat, viszont javítja a döntések minőségét, és ezáltal növeli a gazdaság ellenálló képességét.
A jelenlegi, folyamatos kihívásokkal terhelt agrárkörnyezetben a kérdés már nem az, hogy érdemes-e precíziós technológiába invesztálni, hanem az, hogy ki milyen gyorsan és milyen mélységben képes beépíteni azt a saját működésébe. A versenyképesség kulcsa ma az adat, a tudás és az alkalmazkodóképesség hármasában rejlik.
Indexkép: Agroinform/Horváth Attila
