A zöld ideológia jegyében újabb támadás érte a húsevést és a hústermelő ágazatot. A Nature Food tudományos folyóiratban megjelent, a Guardian által ismertetett tanulmány szerint az Európai Unióban „gyorsan és viszonylag olcsón” lehetne csökkenteni az élelmiszer-fogyasztás környezeti hatásait, ha megszűnnének a húsfélékre alkalmazott kedvezményes áfakulcsok. A javaslat mögött a Potsdami Klímakutató Intézet munkatársai állnak, akik szerint a hús mesterségesen alacsonyan tartott ára torzítja a fogyasztói döntéseket.

A hús mint klímavédelmi főellenség

A tanulmány érvelése nem új: az állati eredetű élelmiszerek az Európai Unió étrendhez köthető ökológiai lábnyomának jelentős részéért felelősek. A kutatók szerint a háztartások étrendje adja az üvegházhatású gázkibocsátás közel egynegyedét, a biodiverzitás-csökkenés több mint felét, a foszforszennyezés jelentős részét, valamint a vízfelhasználás mintegy háromnegyedét.

Mindezek ellenére – hívják fel a figyelmet – az EU 27 tagállamából 22-ben kedvezményes áfakulcs vonatkozik a húsra. Írországban például nulla százalékos az áfa, miközben az általános kulcs 23 százalék. Franciaországban 15, Németországban és Olaszországban 12, Spanyolországban 11 százalékpontos az eltérés. Teljes áfakulcs jelenleg csak Bulgáriában, Dániában, Észtországban, Lettországban és Litvániában érvényes.

Mit hozna a hús drágítása?

A számítások szerint, ha megszűnne a húsfélék áfakedvezménye, az élelmiszer-fogyasztás környezeti terhelése 3,5–5,7 százalékkal csökkenne. Klímavédelmi szempontból ez évente mintegy 30 millió tonna szén-dioxid-egyenérték kibocsátásának elmaradását jelentené, ami az EU teljes kibocsátásának nagyjából 5 százaléka.

Az intézkedés ára azonban nem elhanyagolható: egy átlagos uniós háztartás éves kiadásai körülbelül 109 euróval növekednének. A tanulmány szerzői ugyanakkor igyekeznek ezt tompítani azzal az érvvel, hogy ha az állam az extra bevételeket visszaosztaná a lakosságnak, a nettó teher „mindössze” évi 26 euróra csökkenne.

A kutatók ennél is tovább mennének. Egy másik, szerintük „még hatékonyabb” megoldás az élelmiszerekre kivetett, 52 eurós szén-dioxid-ár lenne. Állításuk szerint ez valamiképp odavezetne, hogy az uniós háztartások éves kiadásai összességében akár 12 euróval csökkennének – bár ennek gyakorlati megvalósítása erősen kérdéses.

„Nem árazzuk be a hús valódi hatásait”

Charlotte Plinke, a tanulmány egyik szerzője úgy fogalmazott: az eredmények azt mutatják, hogy az ilyen intézkedések hatékonyak, de jelenleg nem tükrözik megfelelően a húsfogyasztás környezeti költségeit. Szerinte kulcskérdés, hogy a fogyasztók tisztában legyenek a „valódi hatásokkal”, és az is, hogy átlátható legyen, mire fordítják az ebből származó állami többletbevételeket.

A kritikusok viszont arra figyelmeztetnek: az élelmiszerek további drágítása elsősorban az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat sújtaná, miközben az európai mezőgazdaság és az élelmiszeripar már most is komoly nyomás alatt áll. A vita tehát messze nem zárult le – de egyre világosabb, hogy a „zöld átmenet” árát végső soron a fogyasztók fizetnék meg, méghozzá a bevásárlókosárnál.

Forrás: Mandiner.hu

Indexkép: Pexels