Az Európai Bizottság egy új végrehajtási rendelet-tervezeten dolgozik, amely jelentősen modernizálja és rugalmasabbá teszi a vágóhidak és vadfeldolgozók hatósági ellenőrzését. A jogszabály-módosítás két fő területre fókuszál: utat nyit a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásának a húsminősítésben, valamint adminisztratív könnyítéseket biztosít a kisebb kapacitású, vidéki vágóhidak számára.

Az agrár- és élelmiszeriparban egyre elterjedtebbé válnak azok a fejlett, számítógépes technológiák, amelyek kamerák képei alapján, mesterséges intelligencia segítségével képesek elemezni az élő állatokat és a hasított testeket. Az új uniós szabályozás egyértelművé tenné, hogy ezek a rendszerek hivatalosan is használhatók a vágás előtti (ante-mortem) és a vágás utáni (post-mortem) vizsgálatok támogatására.

vágóhíd

Az Európai Bizottság egy új végrehajtási rendelet-tervezeten dolgozik, amely jelentősen modernizálja és rugalmasabbá teszi a vágóhidak és vadfeldolgozók hatósági ellenőrzését – Fotó: Shutterstock

Az MI-alapú rendszerek bevezetésének azonban szigorú feltételei vannak

  • Hatósági jóváhagyás: Az üzemeltetőknek megbízható módon, a nemzeti hatóságok jóváhagyásával kell validálniuk a technológiát.
  • Kötelező adatmegosztás: A rendszerek által gyűjtött adatokat és elemzéseket hiánytalanul a hatóságok rendelkezésére kell bocsátani, hogy azok segítsék a rendellenességek kiszűrését.
  • Nemzetközi transzparencia: Ha egy tagállam jóváhagy egy ilyen digitális rendszert, arról az Európai Bizottságot és a többi uniós országot is értesítenie kell.
  • Komoly kihívást jelent sok tagállamban, hogy a kis kapacitású üzemekben folyamatosan biztosítsák a hatósági állatorvos jelenlétét a vágások során. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) tudományos szakvéleményére alapozva az EU úgy döntött, hogy jelentősen megnyújtja a vágás utáni vizsgálatok elvégzésére rendelkezésre álló időkeretet, amennyiben a húst megfelelően hűtve tárolják. A jövőben a post-mortem vizsgálat az alábbi határidőkkel lenne elhalasztható a tervezet szerint, ha a hatósági állatorvos nincs jelen a vágáskor:
  • Patás állatok: Az eddigi 24 óra helyett akár 72 óráig is halasztható a vizsgálat a levágástól számítva.
  • Baromfik és nyúlfélék: A hús gyors piacra helyezése és a rövid fogyaszthatósági ideje miatt itt megmaradna a maximum 24 órás korlát.
  • A szalmonella- és a gyógyszermaradvány-vizsgálatokhoz szükséges mintákat viszont a vágást követő 24 órán belül kötelező levenni, különben csökkenhet a laboratóriumi tesztek pontossága.
  • A könnyítéssel a tervezet alapján azok a kis kapacitású létesítmények lehetnek érintettek, amelyek teljesítik az alábbi éves volumenhatárokat:
  • Kevesebb mint 1000 állategységet (livestock unit) vágnak évente, VAGY
  • Kevesebb mint 150 000 darab baromfit, nyúlfélét vagy apróvadat dolgoznak fel évente. 

Emellett az érintett tagállamok engedélyezhetik a fenti kapacitási határok megemelését is, hogy még több kisüzemnek segítsenek. Ennek feltétele, hogy az érintett üzemek összesített éves termelése ne lépje át az adott tagállam teljes frisshús-kibocsátásának 10%-át (ez a korábbi szabályozásban még szigorúbb, maximum 5% volt).

Vannak olyan esetek azonban, amikor nem halasztható el a vizsgálatok elvégzése. A fogyasztók egészségének és az állatállomány biztonságának védelmében a rendelet tételesen felsorolja azokat a magas kockázatú eseteket, amikor semmilyen késedelem nem engedélyezett, és a vizsgálatot azonnal el kell végezni:

  1. Ha felmerül a gyanú, hogy az állat valamilyen közegészségügyi kockázatot jelentő betegségben szenved.
  2. Olyan szarvasmarha-, juh- vagy kecskeállományból származó egyedeknél, amelyek nem rendelkeznek igazolt mentességgel a gümőkórtól (tbc) vagy a brucellózistól.
  3. Ha az állatok állatjárvány miatt korlátozás vagy zárlat alatt álló övezetből érkeztek.
  4. Olyan kényszervágások esetén, amelyeket állatjóléti vagy állategészségügyi krízis miatt rendelt el a hatóság.

Hatálybalépés

Mivel uniós végrehajtási rendeletről van szó, a jogszabály az Európai Unió Hivatalos Lapjában való megjelenését követő huszadik napon lép hatályba. Ezt követően minden tagállamban – így Magyarországon is – közvetlenül, külön hazai jogszabályba iktatás nélkül alkalmazandóvá válik. Ez azonban még egy későbbi jövőbeli esemény. Jelenleg a témához kapcsolódó (de egy másik szabályozó módosítására irányuló) véleménykérési lehetőség van nyitva a Bizottság portálján, ahol hozzá lehet szólni a tervezethez 2026. június 25-ig.

Forrás: NAK
Indexkép: shutterstock.com